http://tetelwiki.mafihe.hu/api.php?action=feedcontributions&feedformat=atom&user=CsegaTételWiki - Szerkesztő közreműködései [hu]2026-07-09T07:38:05ZSzerkesztő közreműködéseiMediaWiki 1.30.0http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Phirsch-Schluter_current&diff=3742Csega/Phirsch-Schluter current2017-08-24T11:20:44Z<p>Csega: Új oldal, tartalma: „Ezt a cikket érdemes megnézni <ref name=Koronardo-Wobig (1992)>M. Coronardo and H. Wobig: On the definition of Pfirsch–Schlüter and bootstrap currents in toroidal…”</p>
<hr />
<div>Ezt a cikket érdemes megnézni <ref name=Koronardo-Wobig (1992)>M. Coronardo and H. Wobig: On the definition of Pfirsch–Schlüter and bootstrap currents in toroidal systems (http://dx.doi.org/10.1063/1.860085)</ref>.<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
== Hivatkozások ==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Plazmafizika&diff=3741Csega/Plazmafizika2017-08-24T11:18:35Z<p>Csega: /* Általános */</p>
<hr />
<div>Ez a lap arra hivatott, hogy benne a fontosabb plazmafizikai fogalmakat összefoglaljam, a fontosabb könyvek/cikkek címét, elérhetőségét összegyűjtsem és úgy egyáltalán, minden ezzel kapcsolatosan felmerülő tudást összefoglaljak itt.<br />
<br />
Például egy hasznos link: [http://www-fusion.ciemat.es/fusionwiki/index.php/Main_Page Fúziós wiki (angol)]<br />
Meg meg egy: [http://www.fusion.org.uk/glossary.aspx Fuzios osszefoglalo (csak cimszavakban)]<br />
<br />
Érdekességek a plazma világából (saját gyűjtés):<br />
<br />
*[http://www.iter.org/newsline/266/1571 Hogyan kapta a plazma a nevét? (angol)]<br />
<br />
*[[Csega/Plazma_driftek|Driftek a plazmában]]<br />
<br />
Munkához kapcsolódó:<br />
<br />
*[[Csega/VSO|VSO (Viewing System Operator)]]<br />
*[http://users.jet.efda.org/openwiki/index.php?title=Main_Page JET OpenWiki]<br />
*[http://users.jet.efda.org/tfwiki/index.php/Main_Page JET TaskForce Wiki]<br />
<br />
TODO: [http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0920379600001253 innen] kiszedni a roviditeseket.<br />
<br />
==Fogalmak==<br />
===Általános===<br />
*[[Csega/Breakdown|Breakdown]]<br />
*[[Density limit|Density limit]]<br />
*[[Csega/Disruption|Disruption]]<br />
*[[Csega/H98 factor|H98 factor]]<br />
*[[Csega/KG1|KG1]]<br />
*[[Csega/LBO|LBO]]<br />
*[[Csega/MARFE|MARFE]]<br />
*[[Csega/Safety_factor|Safety factor (q)]]<br />
*[[Csega/Triangularity|Triangularity]]<br />
*[[Csega/Z_eff|Z_eff]]<br />
*[[Csega/lmfp|lmfp]]<br />
*[[Csega/Shafranov_shift|Shafranov shift]]<br />
*[[Csega/Phirsch-Schluter_current|Pfirsch-Schlüter_current]]<br />
<br />
===JET related===<br />
*[[Csega/CISS|CISS]]<br />
*[[Csega/COOPL|COOPL]]<br />
*[[Csega/DF|DF]]<br />
*[[Csega/DHS|DHS]]<br />
*[[Csega/DMV|DMV]]<br />
*[[Csega/DVCM|DVCM]]<br />
*[[Csega/EFCC|EFCC]]<br />
*[[Csega/ERFA|ERFA]]<br />
*[[Csega/GMX|GMX]]<br />
*[[Csega/IP|IP]]<br />
*[[Csega/LHCD|LHCD]]<br />
*[[Csega/LHLM|LHLM]]<br />
*[[Csega/MGI|MGI]]<br />
*[[Csega/NBLM|NBLM]]<br />
*[[Csega/NIB|NIB]]<br />
*[[Csega/NSB|NSB]]<br />
*[[Csega/NTM|NTM]]<br />
*[[Csega/PF|PF]]<br />
*[[Csega/PDF|PDF]]<br />
*[[Csega/PDFA|PDFA]]<br />
*[[Csega/PEWS|PEWS]]<br />
*[[Csega/PFLIC|PFLIC]]<br />
*[[Csega/PINI|PINI]]<br />
*[[Csega/PIW|PIW]]<br />
*[[Csega/PVFA|PVFA]]<br />
*[[Csega/PPCC|PPCC]]<br />
*[[Csega/R4|R4]]<br />
*[[Csega/RFA|RFA]]<br />
*[[Csega/RFLM|RFLM]]<br />
*[[Csega/RIG|RIG]]<br />
*[[Csega/ROG|ROG]]<br />
*[[Csega/RTCC|RTCC]]<br />
*[[Csega/RTPS|RTPS]]<br />
*[[Csega/SC|SC]]<br />
*[[Csega/TF|TF]]<br />
*[[Csega/TFSU|TFSU]]<br />
*[[Csega/TMS|TMS]]<br />
*[[Csega/TPF|TPF]]<br />
*[[Csega/VC|VC]]<br />
*[[Csega/VDE|VDE]]<br />
*[[Csega/VME|VME]]<br />
*[[Csega/VS|VS]]<br />
*[[Csega/VTM|VTM]]<br />
<br />
==Diagnosztikák==<br />
*[[Csega/Bolometry|Bolometry]]<br />
*[[Csega/High Resolution Thomson Scattering|High Resolution Thomson Scattering]]<br />
*[[Csega/Langmuir Probes|Langmuir Probes]]<br />
*[[Csega/LIDAR|LIDAR]]<br />
*[[Csega/Polarimetry|Polarimetry]]<br />
*[[Csega/Tomography|Tomography]]<br />
*[[Csega/Soft X-Rays|Soft X-Rays]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/lmfp&diff=3740Csega/lmfp2017-06-07T15:35:26Z<p>Csega: Új oldal, tartalma: „Egyelőre egy rövid definíciót <ref name=Grieger(1992)>G. Grieger et al.: Physics optimization of stellarators (http://dx.doi.org/10.1063/1.860481 )</ref> találtam,…”</p>
<hr />
<div>Egyelőre egy rövid definíciót <ref name=Grieger(1992)>G. Grieger et al.: Physics optimization of stellarators (http://dx.doi.org/10.1063/1.860481<br />
)</ref> találtam, amely szerint:<br />
<br />
lmfp: long-mean-free-path<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
== Hivatkozások ==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Plazmafizika&diff=3739Csega/Plazmafizika2017-06-07T15:32:11Z<p>Csega: /* Általános */</p>
<hr />
<div>Ez a lap arra hivatott, hogy benne a fontosabb plazmafizikai fogalmakat összefoglaljam, a fontosabb könyvek/cikkek címét, elérhetőségét összegyűjtsem és úgy egyáltalán, minden ezzel kapcsolatosan felmerülő tudást összefoglaljak itt.<br />
<br />
Például egy hasznos link: [http://www-fusion.ciemat.es/fusionwiki/index.php/Main_Page Fúziós wiki (angol)]<br />
Meg meg egy: [http://www.fusion.org.uk/glossary.aspx Fuzios osszefoglalo (csak cimszavakban)]<br />
<br />
Érdekességek a plazma világából (saját gyűjtés):<br />
<br />
*[http://www.iter.org/newsline/266/1571 Hogyan kapta a plazma a nevét? (angol)]<br />
<br />
*[[Csega/Plazma_driftek|Driftek a plazmában]]<br />
<br />
Munkához kapcsolódó:<br />
<br />
*[[Csega/VSO|VSO (Viewing System Operator)]]<br />
*[http://users.jet.efda.org/openwiki/index.php?title=Main_Page JET OpenWiki]<br />
*[http://users.jet.efda.org/tfwiki/index.php/Main_Page JET TaskForce Wiki]<br />
<br />
TODO: [http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0920379600001253 innen] kiszedni a roviditeseket.<br />
<br />
==Fogalmak==<br />
===Általános===<br />
*[[Csega/Breakdown|Breakdown]]<br />
*[[Density limit|Density limit]]<br />
*[[Csega/Disruption|Disruption]]<br />
*[[Csega/H98 factor|H98 factor]]<br />
*[[Csega/KG1|KG1]]<br />
*[[Csega/LBO|LBO]]<br />
*[[Csega/MARFE|MARFE]]<br />
*[[Csega/Safety_factor|Safety factor (q)]]<br />
*[[Csega/Triangularity|Triangularity]]<br />
*[[Csega/Z_eff|Z_eff]]<br />
*[[Csega/lmfp|lmfp]]<br />
<br />
===JET related===<br />
*[[Csega/CISS|CISS]]<br />
*[[Csega/COOPL|COOPL]]<br />
*[[Csega/DF|DF]]<br />
*[[Csega/DHS|DHS]]<br />
*[[Csega/DMV|DMV]]<br />
*[[Csega/DVCM|DVCM]]<br />
*[[Csega/EFCC|EFCC]]<br />
*[[Csega/ERFA|ERFA]]<br />
*[[Csega/GMX|GMX]]<br />
*[[Csega/IP|IP]]<br />
*[[Csega/LHCD|LHCD]]<br />
*[[Csega/LHLM|LHLM]]<br />
*[[Csega/MGI|MGI]]<br />
*[[Csega/NBLM|NBLM]]<br />
*[[Csega/NIB|NIB]]<br />
*[[Csega/NSB|NSB]]<br />
*[[Csega/NTM|NTM]]<br />
*[[Csega/PF|PF]]<br />
*[[Csega/PDF|PDF]]<br />
*[[Csega/PDFA|PDFA]]<br />
*[[Csega/PEWS|PEWS]]<br />
*[[Csega/PFLIC|PFLIC]]<br />
*[[Csega/PINI|PINI]]<br />
*[[Csega/PIW|PIW]]<br />
*[[Csega/PVFA|PVFA]]<br />
*[[Csega/PPCC|PPCC]]<br />
*[[Csega/R4|R4]]<br />
*[[Csega/RFA|RFA]]<br />
*[[Csega/RFLM|RFLM]]<br />
*[[Csega/RIG|RIG]]<br />
*[[Csega/ROG|ROG]]<br />
*[[Csega/RTCC|RTCC]]<br />
*[[Csega/RTPS|RTPS]]<br />
*[[Csega/SC|SC]]<br />
*[[Csega/TF|TF]]<br />
*[[Csega/TFSU|TFSU]]<br />
*[[Csega/TMS|TMS]]<br />
*[[Csega/TPF|TPF]]<br />
*[[Csega/VC|VC]]<br />
*[[Csega/VDE|VDE]]<br />
*[[Csega/VME|VME]]<br />
*[[Csega/VS|VS]]<br />
*[[Csega/VTM|VTM]]<br />
<br />
==Diagnosztikák==<br />
*[[Csega/Bolometry|Bolometry]]<br />
*[[Csega/High Resolution Thomson Scattering|High Resolution Thomson Scattering]]<br />
*[[Csega/Langmuir Probes|Langmuir Probes]]<br />
*[[Csega/LIDAR|LIDAR]]<br />
*[[Csega/Polarimetry|Polarimetry]]<br />
*[[Csega/Tomography|Tomography]]<br />
*[[Csega/Soft X-Rays|Soft X-Rays]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3738Sablon:KezdőlapBevezető2016-12-01T12:32:01Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
* Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
* Link [http://vidaadam.web.elte.hu/segedanyagok.htm Vida Ádám órai jegyzeteihez].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
* Link Czimbalmos Gábor [http://czgabe.web.elte.hu/teach/elmfiz_mod.html vizális matek] (angolul) gyűjteményéhez (a Gyakorló feladatok/Hasznos anyagok pont végén öt link)<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
* Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
* [[KezdőlapArchívum|Hírarchívum]]<br />
</div><br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Örömmel jelenthetem, hogy megújult a TételWiki, így most újra teljes funkcionalitással, a legfrissebb háttérszoftverekkel és szolgáltatásokkal, valamint aktív felhasználói támogatással állunk a rendelkezésetekre! :) [[Szerkesztő:Csega|Csega]] ([[Szerkesztővita:Csega|vita]]) 2016. november 22., 12:26 (CET)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Magfizika&diff=3737Magfizika2016-11-22T11:29:14Z<p>Csega: /* AMU */</p>
<hr />
<div>==Elérhető segédanyagok==<br />
*Kiss Ádám honlapján [http://ion.elte.hu/~kissadam/magfiz]<br />
*Csótó Attila honlapján [http://matrix.elte.hu/csoto/teaching/tematika.html]<br />
<br />
*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben: [[fájl:magfiz.pdf|ez lenne az]]<br />
<br />
==Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)==<br />
===Izotópok===<br />
'''a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat!'''<br />
a) A környezetünkbe nelőforduló radioaktív atommagok:<br />
::a.1. Hosszú felezési idejű izotópok, pl: <sup>40</sup><sub>19</sub>K (<math>1,28 \cdot 10^9</math> év – 0.012%); <sup>87</sup><sub>37</sub>Rb (<math>4,7\cdot 10^{10} </math>év – 27.83%); <sup>113</sup><sub>48</sub>Cd (<math>9\cdot 10^{15}</math> év – 12.3%); <sup>115</sup><sub>49</sub>In (<math>5\cdot 10^{14}</math> év – 95.7%);<math>^{208}_{82}</math>Pb (52.4%); <math>^{206}_{82}</math>Pb (24.1%); <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%)<br />
::a.2. Folyamatosan keletkező izotópok, pl:<br />
:::• <sup>3</sup>H (12.3 év – ß- [E<sub>max</sub>=18.6 keV]), folyamatok: <sup>14</sup>N(n,t)<sup>12</sup>C és <sup>16</sup>O(n,t)<sup>14</sup>N, keletkezési seb. ~ 0,25 atom/<math>(cm^2\cdot s)</math>, egyensúlyi mennyiség az atmoszférában: ~4 kg, egyenetlen eloszlású, nem keveredik gyorsan<br />
:::• <sup>14</sup><sub>6</sub>C (5730 év – ß- [E<sub>max</sub>=156 keV]), folyamat: <sup>14</sup>N(n,p)<sup>14</sup>C, 2 atom/(cm2.s) évente ~ 7 kg keletkezik, gyorsan keveredik a CO<sub>2</sub>-n keresztül; ~ 56 t egyens. mennyiség a légkörben, élő szervezetben 13.5 Bq/g › kormeghatározás<br />
::a.3. Civilizációs eredetű, a természetbe kijutott radioaktivitás (nukleáris fegyverkísérletek (1963-ig), nukleáris technika, reaktorok balesetei, stb.), pl: <sup>137</sup><sub>55</sub>Cs (30.07 év); 9038Sr (28.78 év)<br />
b) A természetben előforduló radioaktív családok:<br />
:::• 4n › <sup>232</sup><sub>90</sub>Th (<math>1,4\cdot 10^10</math> év); tórium-sor stabil végmag (=anyaizotóp?) <sup>208</sup><sub>82</sub>Pb (52.4%)<br />
:::• 4n+1 › <sup>237</sup><sub>93</sub>Np (<math>2,2\cdot 10^6</math> év); neptúnium-sor, <sup>209</sup><sub>83</sub>Bi (100%) a rövid felezési idő miatt már elbomlott<br />
:::• 4n+2 › <sup>238</sup><sub>92</sub>U (<math>4,5\cdot 10^9</math> év); urán-sor <sup>206</sup><sub>82</sub>Pb (24.1%)<br />
:::• 4n+3 › <sup>235</sup><sub>92</sub>U (<math>0,7\cdot 10^9</math> év); aktínium-sor, <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%)<br />
<br />
===Sűrűség===<br />
''' a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nagyenergiájú elektronokkal, ill. neutronokkal végrehajtott szóráskísérletekből meghatározott magsűrűség-eloszlások között? d) Hogyan függ a magsugár a tömegszámtól?'''<br />
<br />
a) Alapállapoti magok magsűrűség-eloszlásának meghatározása:????????????????????????????????????????????????????????????<br />
<br />
b) Woods-Saxon eloszlás<br />
<br />
<math>\rho (r) = \frac{k\cdot \rho_0}{1 + exp\left( \frac{r - R_{\frac{1}{2}}}{a} \right)}</math> <br />
<br />
:::• a › diffúzitás: ? 90% és 10% közötti távolsága<br />
:::• <math>R_{\frac{1}{2}}</math> › sűrűség 50% (leggyakrabban)<br />
:::• <math>R = R_0\cdot A^{\frac{1}{3}}</math> › <math>R0 = 1,128 fm</math> › az atommagok sűrűsége ~ állandó --> '''magsugár tömegszám-függése!'''<br />
:::• <math>\rho(0) = 0,17\cdot \frac{Z\cdot e}{A} (fm^{-3})</math><br />
<br />
c) Elvi különbség a magsűrűség-eloszlások között???????????????????????????????????????????????????????????????<br />
<br />
===Mágikus számok===<br />
'''a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul!'''<br />
<br />
a) A mágikus számok: 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126<br />
<br />
b) Stabil, kétszer mágikus atommag: <sup>16</sup><sub>8</sub>O (99.76%), <sup>40</sup><sub>20</sub>Ca (96.941%),<sup>208</sup><sub>82</sub>Pb (52.4%)<br />
<br />
c) Két jelenségkör, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul:????????????????????????????????????????????????<br />
<br />
===AMU===<br />
'''a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?'''<br />
<br />
a) AMU: Atomic Mass Unit (atomi tömegegység), M(<sup>12</sup>C atom) = 12,000 AMU, 1 AMU = <math>1,6605655\cdot 10^{-27}</math> kg = 931,501 MeV.<br />
b) Tömegmeghatározás:<br />
:::* Tömegspektrometria (l. Atomfizika)<br />
<br />
:::<math>F = q \cdot \left( E + \frac{1}{c} \cdot [v x B]\right)</math> › forrás – két diszperzív elem – detektálás › M és v meghatározható, kulcskérdés: fókuszálás (irány, seb.), ma: ?M ~ <math>10^{-6}</math> – <math>10^{-7}</math> AMU ›?M/M ~<math>10^{-7}</math> – <math>10^{-9}</math> <br />
<br />
:::* Bomlások, bomlási termékek vizsgálata: Ismert: egyik tömeg › rész. azonosítás, energiamérés › bomlástermékek tömege meghatározható; Stabilitástól távoli magok tömegére › pontosság: energiamérés pontosságától függ Felhasznált eszközök: félvezetők, mágneses spektrométerek: ?E ~ keV › ?M ~ <math>10^{-6}</math> AMU › ?M/M ~<math>10^{-8}</math><br />
<br />
:::* Magreakciók kinematikája: Legegyszerűbb: A(B,C)D reakció (általában: B és C könnyű; B bombáz, C kirepül):<br />
<math>M_D\cdot c^2 = (M_A + M_B – M_C)\cdot c^2 + (T_A + T_B) – (T_C – T_D) = (M_A + M_B – M_C)\cdot c^2</math><br />
<br />
<math>T_B</math> › bombázó energia; <math>T_A = 0</math><br />
Mérendő: <math>T_C</math> és <math>T_D</math>; Ma: sokrészecskés reakciók is; Pontosság: detektálás pontossága; ?M ~ <math>10^{-6}</math> AMU<br />
<br />
:::* Az atommagok tömegét magtáblázatokban található adatokból lehet meghatározni, általában nem közvetlenül adják meg.</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3736Sablon:KezdőlapBevezető2016-11-22T11:27:45Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
* Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
* Link [http://vidaadam.web.elte.hu/segedanyagok.htm Vida Ádám órai jegyzeteihez].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
* Link Czimbalmos Gábor [http://czgabe.web.elte.hu/teach/elmfiz_mod.html vizális matek] (angolul) gyűjteményéhez (a Gyakorló feladatok/Hasznos anyagok pont végén öt link)<br />
</div><br />
<br />
* Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
* [[KezdőlapArchívum|Hírarchívum]]<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Örömmel jelenthetem, hogy megújult a TételWiki, így most újra teljes funkcionalitással, a legfrissebb háttérszoftverekkel és szolgáltatásokkal, valamint aktív felhasználói támogatással állunk a rendelkezésetekre! :) [[Szerkesztő:Csega|Csega]] ([[Szerkesztővita:Csega|vita]]) 2016. november 22., 12:26 (CET)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3735Sablon:KezdőlapBevezető2016-11-22T11:26:56Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link [http://vidaadam.web.elte.hu/segedanyagok.htm Vida Ádám órai jegyzeteihez].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link Czimbalmos Gábor [http://czgabe.web.elte.hu/teach/elmfiz_mod.html vizális matek] (angolul) gyűjteményéhez (a Gyakorló feladatok/Hasznos anyagok pont végén öt link)<br />
</div><br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
[[KezdőlapArchívum|Hírarchívum]]<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Örömmel jelenthetem, hogy megújult a TételWiki, így most újra teljes funkcionalitással, a legfrissebb háttérszoftverekkel és szolgáltatásokkal, valamint aktív felhasználói támogatással állunk a rendelkezésetekre! :) [[Szerkesztő:Csega|Csega]] ([[Szerkesztővita:Csega|vita]]) 2016. november 22., 12:26 (CET)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lapArch%C3%ADvum&diff=3734KezdőlapArchívum2016-11-22T11:25:40Z<p>Csega: Új oldal, tartalma: „Ezen a lapon a korábbi évek hírei tekinthetőek meg. Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg a…”</p>
<hr />
<div>Ezen a lapon a korábbi évek hírei tekinthetőek meg.<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], [http://www.vim.org/ vim]) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztővita:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)<br />
<br />
SZERK: És mivel még ezen a napon megérkezett a hivatalos release az 1.23.0 verzióhoz, ezért ezt a frissítést is elvégeztem. A kiterjesztések új verzióhoz történő illesztése megtörtént, jelen állás szerint minden kiegészítő működik az új verzióval. Ha valaki bármilyen rendellenes működést észlel, kérem jelezze. A fájlfeltöltés (és ugyanezen hiba miatt a bélyegképek létrehozása, ez okból a képletszerkesztés) nem működik, ezt a hibát már továbbítottam a szerveradminisztrátor felé (csak neki van jogosultsága a hiba megoldásához). [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 14:40 (CEST)<br />
<br />
SZERK2: Találtam egy alternatív megoldást az adminisztrátori segítségig, így most minden kiterjesztés - azaz a teljes TételWiki - fullfunkciósan használható. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 15:27 (CEST)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
A mai nappal bevezetésre került a MediaWiki mobilbarát felülete, így most már okostelefonról böngészve is szépen olvashatóan, kulturáltan elrendezve jelennek meg a lapok. Mindezt teljesen automatikusan. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 6., 09:39 (CEST)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
A mai napon frissítettünk a MediaWiki 1.23.7-es verziójára, mely főleg hibajavításokat tartalmaz. Ez még nem a vége a frissítési folyamatnak, ugyanis elérhető az 1.24-es verzió is, mely rengeteg újdonságot tartalmaz, többek között az egyszerű szerkesztés lehetőségét (WYSIWYG szerkesztő). Ez a verzió is felkerül a napokban, az 1.23.7-es verzió sikeres működésének tesztelése után. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. december 4., 15:43 (CET)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Újra itt vagyunk! :) A mai naptól kezdve a TételWiki a [http://tetel.wiki.mafihe.hu http://tetel.wiki.mafihe.hu] címen érhető el. Kérek mindenkit, hogy az oldalra mutató régebbi linkeket frissítse! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2016. április 20., 17:46 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3733Sablon:KezdőlapBevezető2016-11-22T11:24:56Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link [http://vidaadam.web.elte.hu/segedanyagok.htm Vida Ádám órai jegyzeteihez].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link Czimbalmos Gábor [http://czgabe.web.elte.hu/teach/elmfiz_mod.html vizális matek] (angolul) gyűjteményéhez (a Gyakorló feladatok/Hasznos anyagok pont végén öt link)<br />
</div><br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
[[KezdőlapArchívum|Hírarchívum]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3732Szerkesztő:Csega2016-11-17T08:59:40Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
*[http://pallag.web.elte.hu/valszam/valszam_2016.html Valszám előadás fóliák (2016.)]<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap_old]]<br />
*[[Csega/Szintaktikai kiemelés]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/MGI&diff=3722Csega/MGI2014-07-04T13:44:22Z<p>Csega: Új oldal, tartalma: „MGI (Massive Gas Injection) <ref>[http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100812.pdf Disruption mitigation by Massive Gas Injection in JET]</ref>. Csega/Plazmafizika|<…”</p>
<hr />
<div>MGI (Massive Gas Injection) <ref>[http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100812.pdf Disruption mitigation by Massive Gas Injection in JET]</ref>.<br />
<br />
<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
==Hivatkozások==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Plazmafizika&diff=3721Csega/Plazmafizika2014-07-04T13:27:50Z<p>Csega: /* JET related */</p>
<hr />
<div>Ez a lap arra hivatott, hogy benne a fontosabb plazmafizikai fogalmakat összefoglaljam, a fontosabb könyvek/cikkek címét, elérhetőségét összegyűjtsem és úgy egyáltalán, minden ezzel kapcsolatosan felmerülő tudást összefoglaljak itt.<br />
<br />
Például egy hasznos link: [http://www-fusion.ciemat.es/fusionwiki/index.php/Main_Page Fúziós wiki (angol)]<br />
Meg meg egy: [http://www.fusion.org.uk/glossary.aspx Fuzios osszefoglalo (csak cimszavakban)]<br />
<br />
Érdekességek a plazma világából (saját gyűjtés):<br />
<br />
*[http://www.iter.org/newsline/266/1571 Hogyan kapta a plazma a nevét? (angol)]<br />
<br />
*[[Csega/Plazma_driftek|Driftek a plazmában]]<br />
<br />
Munkához kapcsolódó:<br />
<br />
*[[Csega/VSO|VSO (Viewing System Operator)]]<br />
*[http://users.jet.efda.org/openwiki/index.php?title=Main_Page JET OpenWiki]<br />
*[http://users.jet.efda.org/tfwiki/index.php/Main_Page JET TaskForce Wiki]<br />
<br />
TODO: [http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0920379600001253 innen] kiszedni a roviditeseket.<br />
<br />
==Fogalmak==<br />
===Általános===<br />
*[[Csega/Breakdown|Breakdown]]<br />
*[[Density limit|Density limit]]<br />
*[[Csega/Disruption|Disruption]]<br />
*[[Csega/H98 factor|H98 factor]]<br />
*[[Csega/KG1|KG1]]<br />
*[[Csega/LBO|LBO]]<br />
*[[Csega/MARFE|MARFE]]<br />
*[[Csega/Safety_factor|Safety factor (q)]]<br />
*[[Csega/Triangularity|Triangularity]]<br />
*[[Csega/Z_eff|Z_eff]]<br />
<br />
===JET related===<br />
*[[Csega/CISS|CISS]]<br />
*[[Csega/COOPL|COOPL]]<br />
*[[Csega/DF|DF]]<br />
*[[Csega/DHS|DHS]]<br />
*[[Csega/DMV|DMV]]<br />
*[[Csega/DVCM|DVCM]]<br />
*[[Csega/EFCC|EFCC]]<br />
*[[Csega/ERFA|ERFA]]<br />
*[[Csega/GMX|GMX]]<br />
*[[Csega/IP|IP]]<br />
*[[Csega/LHCD|LHCD]]<br />
*[[Csega/LHLM|LHLM]]<br />
*[[Csega/MGI|MGI]]<br />
*[[Csega/NBLM|NBLM]]<br />
*[[Csega/NIB|NIB]]<br />
*[[Csega/NSB|NSB]]<br />
*[[Csega/NTM|NTM]]<br />
*[[Csega/PF|PF]]<br />
*[[Csega/PDF|PDF]]<br />
*[[Csega/PDFA|PDFA]]<br />
*[[Csega/PEWS|PEWS]]<br />
*[[Csega/PFLIC|PFLIC]]<br />
*[[Csega/PINI|PINI]]<br />
*[[Csega/PIW|PIW]]<br />
*[[Csega/PVFA|PVFA]]<br />
*[[Csega/PPCC|PPCC]]<br />
*[[Csega/R4|R4]]<br />
*[[Csega/RFA|RFA]]<br />
*[[Csega/RFLM|RFLM]]<br />
*[[Csega/RIG|RIG]]<br />
*[[Csega/ROG|ROG]]<br />
*[[Csega/RTCC|RTCC]]<br />
*[[Csega/RTPS|RTPS]]<br />
*[[Csega/SC|SC]]<br />
*[[Csega/TF|TF]]<br />
*[[Csega/TFSU|TFSU]]<br />
*[[Csega/TMS|TMS]]<br />
*[[Csega/TPF|TPF]]<br />
*[[Csega/VC|VC]]<br />
*[[Csega/VDE|VDE]]<br />
*[[Csega/VME|VME]]<br />
*[[Csega/VS|VS]]<br />
*[[Csega/VTM|VTM]]<br />
<br />
==Diagnosztikák==<br />
*[[Csega/Bolometry|Bolometry]]<br />
*[[Csega/High Resolution Thomson Scattering|High Resolution Thomson Scattering]]<br />
*[[Csega/Langmuir Probes|Langmuir Probes]]<br />
*[[Csega/LIDAR|LIDAR]]<br />
*[[Csega/Polarimetry|Polarimetry]]<br />
*[[Csega/Tomography|Tomography]]<br />
*[[Csega/Soft X-Rays|Soft X-Rays]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Hull%C3%A1megyenlet_%C3%A9s_hull%C3%A1moptika&diff=3720Hullámegyenlet és hullámoptika2014-06-25T08:10:29Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>==Az elektromágneses hullámegyenletek==<br />
A változó elektromos tér, mint tudjuk, mágneses teret kelt, a változó mágneses tér elektormos teret kelt. Ebből érezhető, hogy ez egy önmagát fenntartó folyamat tud lenni, amelyet az időben tovaterjedő változás jellemez.<br />
===Származtatás a Maxwell-egyenletekből===<br />
Ismertek a teljes Maxwell-egyenletek:<br />
<br />
:<math>c^{2} \operatorname{rot}B = \partial_t E + \frac{j}{\epsilon_0}</math><br />
:<math>\operatorname{div}E = \frac{\rho}{\epsilon_0}</math><br />
:<math>\operatorname{rot}E = -\partial_t B </math><br />
:<math>\operatorname{div}B = 0</math><br />
<br />
Vegyünk egy töltés és árammentes térrészt. Ekkor az első egyenlet jobboldalának második tagja, és a második egyenlet jobboldala nulla lesz. Osszuk le az átalakított első egyenletet <math>c^{2}</math>-el, és vegyük a rotációját. A baloldal ekkor:<br />
<br />
:<math>\operatorname{rot}\operatorname{rot}B = \operatorname{grad}\operatorname{div}B - \operatorname{div}\operatorname{grad}B = -\Delta B</math><br />
<br />
Itt kihasználtuk a negyedik Maxwell egyenletet, valamint egy vektoranalitikai azonosságot. A rotációt a jobboldalon is elvégezve a következő egyenletet kapjuk (figyelem, a rot helyszerinti deriválást tartalmaz, az időderiválással felcserélhető!):<br />
<br />
:<math>-\Delta B = \frac{1}{c^{2}} \partial_t \operatorname{rot} E</math><br />
<br />
Itt behelyettesíthetjük a harmadik Maxwell-egyenletet, és ekkor homogén hullámegyenletet kapunk B-re:<br />
<br />
:<math>\Delta B - \frac{1}{c^{2}} \partial_t^{2}B = 0</math><br />
<br />
Teljesen analóg módon levezethető E-re is:<br />
<br />
:<math>\Delta E - \frac{1}{c^{2}} \partial_t^{2}E = 0</math><br />
<br />
===A hullámegyenlet megoldásai===<br />
Két alapvetően különböző megoldása van a hullámegyenleteknek: '''síkhullám''' és '''gömbhullám'''.<br />
<br />
====A síkhullám megoldás====<br />
Ez a megoldás azért síkhullám megoldás, mert a hullámhoz tartozó térmennyiség egy sík mentén veszi fel adott pillanatban az azonos értékeit. Tehá ezeken a helyeken a térmennyiség argumentuma ugyan az. Tehát az általános alakú hullámegyenlet és síkhullám megoldása a következő:<br />
<br />
:<math>\Delta f - \frac{1}{c^{2}} \partial_t^{2}f = 0</math><br />
<br />
:<math>f(\mathbf{r}, t) = f\left(t \pm \frac{\mathbf{nr}}{c} \right)</math><br />
<br />
Természetesen a megoldás egy konstans amplitúdóval megszorozható tetszés szerint. Belátható, hogy az időszerinti második derivált megegyezik f argumentum szerinti második deriváltjával (itt kihasználjuk, hogy n egységnyi hosszú), továbbá ez valóban kielégíti a hullámegyenletet. Ha a megoldást, a térmennyiségekre felírva a Maxwell-egyenletekbe visszaírjuk, akkor kiderül, hogy '''n''', '''E''', '''B''', páronként merőleges, azaz az elektromágneses hullám transzverzális.<br />
<br />
====A gömbhullám megoldás====<br />
:<math>\Delta f - \frac{1}{c^{2}} \partial_t^{2}f = 0</math><br />
<br />
:<math>f(\mathbf{r}, t) = f\left(t \pm \frac{r}{c} \right) \cdot \frac{1}{r}</math><br />
<br />
Ekkor a megoldást polárkoordinátákban érdemes felírni, ennek megfelelően a Laplace-operátort is polárkoordinátás alakban kell tekinteni (bár abból csak a sugárfüggő részre van szükségünk).<br />
<br />
==Elektromágneses hullámok előállítása, a Hertz-kísérlet==<br />
Maxwell csak elméletileg jósolta meg az elektromágneses hullámok létezését, azonban Hertz-nek sikerült kísérletileg is kimutatnia őket. A kísérletekben Hertz dipólantennákat használt adóként, vevőként, illetve szikraközökkel láthatóvá is tudta tenni a hullámok által a forrástól távolabb okozott változásokat.<br />
<br />
A dipólantenna azóta is alapvető eleme a hullámtechnikának. Ez tulajdonképpen egy váltóárammal táplált szétnyitott kondenzátor. A benne oda-vissza mozgó töltések keltik az elektromágneses hullámokat.<br />
<br />
==Hullámok terjedése, Doppler-effektus==<br />
Mint láttuk a gömbhullám megoldásban <math>1/r</math>-es lecsengés van jelen, ebből kifolyólag a szállított energia (amit a Poynting-vektor ad meg és az <math>S = E \times B</math> képlettel lehet kiszámolni) <math>1/r^{2}</math>-es lecsengést mutat.<br />
<br />
A klasszikus hullámjelenségekhez hasonlóan az elektromágneses hullámoknál is frekvenciaeltolodás lép fel ha a forrás és az észlelő egymáshoz képest mozognak. Ha közelednek egymás felé, akkor az észlelt frekvencia nagyobb, ha távolodnak, akkor kisebb a kibocsájtottnál.<br />
<br />
==Hullámok jellemzői==<br />
A hullámokat két fontos jellemző fizikai mennyiség jellemzi a fázis és a csoportsebesség. A definíciók:<br />
<br />
:<math>v_f = \frac{\omega}{k}</math><br />
:<math>v_{cs} = \frac{\partial \omega}{\partial k}</math><br />
<br />
Az elektromágneses hullámok '''csoportsebességére''' kell teljesülnie annak, hogy az adott közegbeli fénysebességgel terjednek. A fázissebesség ettől igen eltérő is lehet, akár több is, mint a csoportsebesség. Igen szemléletes az ábra [http://en.wikipedia.org/wiki/File:Wave_group.gif itt]!<br />
<br />
A fenti jellemzők csak kevés információt adnak a hullámok terjedéséről. A közeg törésmutatója függhet a frekvenciától, így a terjedési sebességek is változhatnak attól függően, hogy milyen frekvenciájú hullámot vizsgálunk. A hullám terjedését homogén közegben legjobban az <math>\omega</math> - k összefüggés, másnéven a diszperziós függvény jellemzi. Ez határozza meg, hogy adott hullámszámú hullám milyen frekvenciájú. Ha az anyag nem homogén (anizotrop), akkor a diszperzió lehet irányfüggő is.<br />
<br />
Fontos továbbá, hogyha a részecskéket is hullámként kezeljük de Brogile hipotézise értelmében akkor a diszperziós-reláció az energia és az impulzus kapcsolataként jelenik meg.<br />
<br />
==Retardált és avanzsált potenciálok==<br />
Tekintsük a negyedik Maxwell-egyenletet. Ha egy térmennyiség divergenciája nulla, akkor az valamilyen másik térmennyiség rotációjaként írható fel (legalábbis gömbbel topológiailag izomorf struktúrán, <math>R^{3}</math>-ban). Ezért bevezetjük az '''A''' vektorpotenciált:<br />
<br />
:<math>B = \operatorname{rot}A</math><br />
<br />
Ha ezt visszaírjuk a harmadik Maxwell-egyenletbe, akkor abban két rotáció fog szerepelni, melyeket összevonhatunk, így:<br />
<br />
:<math>\operatorname{rot}\left( E + \frac{1}{c}\frac{\partial A}{\partial t}\right)=0</math><br />
<br />
Ha egy vektormező rotációja nulla, akkor az a mező felírható egy skalártér negatív gradienseként, ezért bevezetünk egy skalárpotenciált is:<br />
<br />
:<math>E + \frac{1}{c}\frac{\partial A}{\partial t}=-\operatorname{grad}\Phi</math><br />
<br />
Ez átrendezve:<br />
<br />
:<math>E =-\operatorname{grad}\Phi- \frac{1}{c}\frac{\partial A}{\partial t}</math><br />
<br />
A két potenciált együtt elektromágneses potenciáloknak nevezzük. Megjegyzendő, hogy ezekben van egy mértékszabadság a következő transzformációra:<br />
<br />
:<math>A^{\prime} = A + \operatorname{grad}\chi</math><br />
:<math>\Phi^{\prime} = \Phi - \frac{1}{c} \frac{\partial \chi}{\partial t}</math><br />
<br />
Azaz, ugyanahhoz az elektromágneses B és E térerősségekhez tetszőleges <math>\chi</math> tartozhat, másképp fogalmazva a Maxwell-egyeneltek a fenti mértéktranszformációra invariánsak. A bevezetett potenciálokat a töltés és áramelrendezés meghatározza. Mivel a fenti mértékválasztás tetszőleges, ezért célszerű olyan mértéket választani, ahol a potenciálokat meghatározó egyenletek a legegyszerűbbek. Erre a Lorentz-feltétel alkalmas (ennek nincs fizikai jelentése, csak a számolást teszi egyszerűbbé):<br />
<br />
:<math>\operatorname{div}A + \frac{1}{c^2} \frac{\partial \Phi}{\partial t} = 0</math><br />
<br />
Ekkor a következő differenciálegyenletek vezethetők le a Maxwell-egyenletekből:<br />
<br />
:<math>\Delta \mathbf{A} - \frac{1}{c^{2}} \frac{\partial^{2}\mathbf{A}}{\partial t^{2}} = -\frac{j}{\epsilon_0 c^2}</math><br />
:<math>\Delta \Phi - \frac{1}{c^{2}} \frac{\partial^{2} \Phi}{\partial t^{2}} = -\frac{\rho}{\epsilon_0} </math><br />
<br />
Itt '''i''' az áramsűrűség, <math>\rho</math> a töltéssűrűség. Az ilyen típusú differenciálegyenleteket d'Alembert típusúaknak nevezzük, belátható, hogy megoldásuk:<br />
<br />
:<math> \mathbf{A}\left( r, t\right) =\int \frac{\mathbf{i}\left( r^{\prime}, t - \frac{|r-r^{\prime}|}{v}\right) }{4\pi \epsilon_0 c^2 |r - r^{\prime}|} dV^{\prime}</math><br />
<br />
:<math> \Phi\left( r, t\right) =\int \frac{ \rho \left( r^{\prime}, t - \frac{|r-r^{\prime}|}{v} \right) }{4\pi \epsilon_0 |r - r^{\prime}|} dV^{\prime}</math><br />
<br />
:<math>v= \frac{c}{\sqrt{\epsilon \mu}}</math><br />
<br />
Ezek a formulák úgy értelemzhetőek, hogy egy adott '''r''' pontban mérhető potenciálok értékeit a tér többi pontjában található töltés- és áramelrendezés határozza meg, DE nem az ugyanazon pillanatbeli, hanem a közegbeli fénysebesség szerinti idővel korábbi állapot által létrehozott. Másképp megfogalmazva, ha egy töltést valahol megmozdítunk, akkor annak hatása, csupán a közegbeli fénysebességgel terjed, ezért a változás késve észlelhető csak távolabbról. Az itt felírt, ilyen tulajdonságú potenciálokat '''retardált potenciáloknak''' nevezzük. A d'Alembert egyenleteknek egy másik formális megoldását kapjuk akkor is, ha a fenti egyenletekben az időfüggésben megfordítjuk a pozitív előjelet negatívra. Ezek az '''avanzsált potenciálok''' Ebben az esetben az adott pillanatbeli potenciálokat a ''későbbi'' töltés és áramelrendezés határozzná meg, ez fizikailag azonban általában nem releváns megoldás.<br />
<br />
==Hullámvezetők, és üregrezonátorok==<br />
Mint tudjuk a vezetők belsejében az elektromos és mágneses térerősség nulla, továbbá a térerősség a felületen merőlegesen fog mutatni (feltettük, hogy a határ másik felén szigetelő van). Ha valamilyen változás van, és azt a töltések követni tudják, akkor úgy tekinthetjük őket, hogy olyan áramokat és töltéselrendezést hoznak létre, hogy a fentiek továbbra is teljesüljenek. Az ismert térerősségek a felületekben exponenciális lecsengést mutatnak. Az erre jellemző karakterisztikus hossz a behatolási mélység, ez függ a változás frekvenciájától, és a vezetőképességtől is. Az időben változó terek azonban kicsi, de véges érintő irányú teret is adnak az elektormos térnek, ez felelős a Joule-hőveszteségért.<br />
<br />
Hullámvezetőnek nevezzük az olyan üreges elektromosan vezető anyagból készült csövet, ami két végén nyitott, így a hullámok tudnak benne haladni. Ha le van zárva a két vége is, akkor üregrezonátorról beszélünk. Ezeknek megfelelően a megoldásokat a hosszanti szimmetria tengely (z) mentén haladó, vagy álló síkhullámok alakjában kereshetjük. A határfeltételeken az előzőekben ismertetett effektusokkra is figyelni kell, de a hőveszteségtől most eltekintünk. A hullámegyenlet összefoglalva a következő alakú lesz:<br />
<br />
:<math>\left(\Delta - \frac{\partial^2}{\partial z^2} + \mu\epsilon\omega^2 - k^2 \right) \left[ \mathbf{E}, \mathbf{B} \right] = 0</math><br />
<br />
Figyelembe véve a határfeltételeket (Az '''E''' z komponense a felületen 0, a '''B''' z komponensének normális irányú deriváltja szintén 0) sajátértékegyenletet kapunk. Azt mondhatjuk, hogy a felület teljes hosszára kirótt határfeltétel megkvantálja a megoldásokat, azaz adott frekvenciához csak diszkrét hullámszámok megengedettek. Mivel eltérőek a határfeltétlek a két térre, ezért általában különbözők a sajátértékek is a két térre, ez két féle kategóriát jelent a megoldásoknak: Transzverzális Mágneses hullámokról, illetve Transzverzális Elektromos hullámokról beszélhetünk. A megoldásoknál az vehető észre, hogy a megengedett frekvenciánál kisebb frekvenciájú hullámok lecsengenek, és csak a megengedett és annál nagyobb frekvenciájú, hullámok tudnak benne terjedni, ezkből azonban véges sok van, az előző kvantálási okokból kifolyólag. Ez a jelenség igen fontos a telekommunikációban.<br />
<br />
Hasonlóan egy megfelelően elkészített üregrezonátort, ha elkezdünk rezgetni, akkor az is csak diszkrét frekvenciákat tart meg, a többi lecseng, így kiválóan alkalmas frekvenciák kiválasztására és erősítésére. Egy igen fontos üregrezonátort alkot a Föld az ionoszférával. Ezt a rezonátort példul a villámlások gerjesztik, és ezek hatása igen éles csúcsok jelentkeznek a zajspektrumban, amelyek jól leírhatóak elméleti alapon. Továbbá ezek a frekvenciák érzékenyek bizonyos globális változásokra, így például az éghajlatváltozásra.<br />
<br />
==Antennák, dipólsugárzás==<br />
Vegyünk egy időben periódikusan változó dipólt, amely például a Hertz-féle dipólantenna is lehet. Kíváncsiak vagynk arra, hogy a térerősség hogyan változik időben, különböző távolságokra az antennától. A töltéssűrűséget és az áramsűrűséget egyszerőenszármaztathatjuk a dipólsűrűségből:<br />
<br />
:<math>\rho = -\operatorname{div}\mathbf{P}</math><br />
:<math>\mathbf{i} = \partial_t \mathbf{P}</math><br />
<br />
Ezekután a fentieket behelyettesítjük a retardált potenciálokba, és a korábban kifejezett elektromos és mágneses térerősséget deriválásokkal kiszámítjuk belőlük. Az eredményből a nagyságrendek érdekesek, ha a rezgő dipól fekvenciája <math>\omega</math>:<br />
<br />
:<math>E \propto \frac{p_0}{r^{3}} + \frac{p_0\omega}{cr^{2}} + \frac{p_0\omega^{2}}{c^{2}r}</math><br />
:<math>B \propto 0 + \frac{p_0\omega}{c^{2}r^{2}} + \frac{p_0\omega^{2}}{c^{3}r}</math><br />
<br />
Az elektormos térerősség tagjai: sztatikus dipól tere + polarizációs áram tere + sugárzási (kifutó gömbhullám) tér.<br />
A mágneses indukció tagjai: áram mágneses tere + kifutó gömbhullám.<br />
<br />
Ha felírjuk '''E''' és '''B''' komponenseit, látható, hogy mindkettő szögfüggő, azonban a Poynting vektor, amely a kettőre merőleges, radiális lesz, azaz a kisugrázott energia radiálisan terjed tova, továbbá '''S''' abszolut értéke <math>r^2</math> szerint cseng le, azonban még ez a mennyiség is szögfüggő: a dipól irányában minimális (0), attól 90 fokban oldalt maximális a kisugárzott energia mértéke.<br />
<br />
==Szóródás==<br />
Elektromágneses szóródás akkor jön létre, amikor egy töltésrendszerre elektromágneses hullám érkezik, és az megrezgeti a töltéseket ('''p''' elektromos, és '''m''' mágneses dipólusokat indukál). Ekkor a mozgó töltések rezgésbe jönnek, és maguk is sugározni kezdenek (dipólsugárzás ez is). Ennek eredményeként a bejövő sugárzás energiájának egy része a beeséstől különböző irányban kerül kisugárzásra. Az összes energia azonban megmarad, így rugalmas szórásról beszélhetünk. Ha ezek a szórócentrumok a hullámhosszhoz képest kis méretűek, akkor Rayleigh-féle szórásról beszélünk. Tetszőleges méretre a Mie-féle szóráselmélet ad leírást, ennek speciális esete a Rayleigh-féle leírás.<br />
<br />
===Szóródás szabad töltésen===<br />
Itt is a dipólsűrűséget írjuk be a retardált potenciálokba, és kiszámoljuk az elektromos térerősséget, és a mágneses indukciót, majd ezekből a Poyinting-vektort. Az erdmény:<br />
<br />
:<math>S \propto \frac{1}{r^{2}} \frac{e^{4}}{m^{2}} |E_{be}|^{2} \operatorname{sin}^{2}\theta</math><br />
<br />
===Szóródás töltött gömbön, avagy miért kék az ég===<br />
Ahogy láttuk a dipólsugárzásnál, a kifutógömbhullám '''E'''-je és '''B'''-je is a frekvencia négyzetével arányos, ez azt jelenti, hogy a kisugárzott '''S''' a frekvencia negyedik hatványával arányos. Egy adott térrészben kisugrázott energia és az elnyelt energia hányadosából kiszámítható a hatáskeresztmetszet. Ezt felintegrálva a teljes hatáskeresztmetszet megkapható, ebben változatlanul a negyedik hatványon fog szerepelni a frekvencia. Ez azt jelenti, hogyha kétszer nagyobb frekvenciájú (fele akkora hullámhosszú) hullámot szórunk, akkor az eltérülés valószínűsége 16-szor lesz nagyobb. A látható spektrumban a kék hullámhossza közel fele a vörös hullámhosszának ( kb 380 és 750 nm), tehát a kék fény lényegesen jobban szóródik, míg a vörös gyakorlatilag megtartja korábbi irányát. Ezért dominál a kék szín az égbolton, és ezért vörös a naplemente (hátha még a városi szmog is odakerül).<br />
<br />
==Hullámoptika, polarizáció==<br />
Tekintsük a szabad hullámegyenletet dielektrikumban:<br />
<br />
:<math>\Delta E - \frac{\mu_r \epsilon_r}{c} \frac{\partial ^{2} E}{\partial t^{2}} = 0</math><br />
<br />
Ennek megoldása egy periodikus síkhullám:<br />
<br />
:<math>E(t) = E_0 \cdot e^{-i(\omega t - \mathbf{k r} )}</math><br />
<br />
Legyen '''k''' z irányú, és jelölje <math>\tau = \omega t - \mathbf{kz}</math>. Ekkor '''E''' vetülete az x-y síkban egy másodrendű görbét definiál:<br />
<br />
:<math>E = \left( a_1 \operatorname{cos} \tau, a_2 \operatorname{cos}(\tau + \alpha), 0 \right) </math><br />
<br />
:<math>\frac{E_x^{2}}{a_1^{2}} + \frac{E_y^{2}}{a_2^{2}} - \frac{E_x E_y}{a_1 a_2} \operatorname{cos}\alpha = \operatorname{sin}^{2}\alpha</math><br />
<br />
Ez egy kúpszelet egyenlete, hogy milyen azt a következő formula adja meg:<br />
<br />
:<math> \frac{1}{a_1 a_2} \left( 1 - cos^{2} \alpha \right) \geq 0</math><br />
<br />
Ha a szög <math>\pi</math> egész számú többszöröse, akkor a görbe egy egyenes párt alkot, ekkor beszélünk lineáris polarizációról. Ha a szög 90-foknak páratlan többszöröse, és a két méretszorzó egyezik, akkor cirkuláris a polarizáció. Egyéb esetben általános, elliptikus polarizációról beszélünk. Az elektromágneses hullám polarizációja befolyásolja a kölcsönhatását a határfelületekkel, és az optikailag aktív közegekkel. A közegben terjedő változásokat a közegbeli Maxwell-egyenletekből számolhatjuk, a határfelületeken a határfelületi törvényeket kell alkalmazni (ezek is levezethetőek a Maxwell-egyenletek inegrális alakjaiből határátmenetekkel), nevezetesen:<br />
<br />
*Az elektromos térerősség érintő irányú komponense változatlanul megy át a határfelületen,<br />
*A mágneses indukció normális irányú komponense változatlanul megy át a határon, továbbá<br />
*'''H''' érintő irányú komponense és<br />
*'''D''' normális komponense is.<br />
<br />
A polarizációs jelenségekről röviden illik tudni, hogy különböző anyagok rendelkezhetnek optikai aktivitással, ezáltal befolyásolhatják a polarizáció szögét, esetleg a különböző polarizációkra eltérő törésmutatókat mutatnak, stb.<br />
<br />
Érdemes még megjegyezni a Faraday-effektust, ahol mágneses tér által lehet az anyag optikai aktivitását befolyásolni.<br />
<br />
===Kristályoptika===<br />
Amint látható a hullámoptika igen alapvető kapcsolatban van az anyagiegyeneltekkel, azonban ezek az összefüggések csak első közelítésben tekinthetőek lineárisnak. Az anyagi egyenletek második közelítésben 3x3-as szimmetrikus tenzorokkal jellemezhető összefüggést tartalmaznak, amelyek jelentősen megváltoztatják a diszperziós relációt: irányfüggővé teszik azt, azáltal anizotróp anyagokhoz jutunk, amelyekben a terjedési sebesség függ az iránytól. Ezek a mindennapokban például a kettőstörő anyagokban figyelhetőek meg.<br />
<br />
===Törés és visszaverődés===<br />
A fentiekből levezethető a jólismert Snellius-Descartes törvény, amely a különböző törésmutatójú közegek határán bekövetkező törést és visszaverődést írja le. A fenti határfeltételeket rójuk ki a felület teljes részére minden időpillanatban. Ha a beérkező hullám <math>n_1</math> törésmutatójú közegből, a normálishoz mért <math>\theta_1</math> szöggel érkezik, és a megtört sugár közegében <math>n_2</math> a törésmutató, akkor a <math>\theta_2</math> az ellentett normálishoz mért szögre fennáll:<br />
<br />
:<math>\frac{\operatorname{sin} \theta_1}{\operatorname{sin} \theta_2} = \frac{n_2}{n_1}</math><br />
<br />
A viszavert hullám szöge teljesen szokásos módon megegyezik a visszaverttel.<br />
<br />
===Fresnel-formulák===<br />
<br />
A fenti egyenletek csak a terjedési irányokat adják meg. Ha az amplitúdokra is kíváncsiak vagyunk, akkor szükségünk van a Freshnel-formulákra, továbbá a beérkező síkhullámot fel kell bontani a kétirányú transzverz polarizációkra. Ezekből meghatározhatók a visszavert és a megtört amplitúdók, amelyek összege ki kell hogy adja a beérkező hullámét. A formulákat lásd [http://en.wikipedia.org/wiki/Fresnel_equations itt].<br />
<br />
===Interferencia===<br />
Két síkhullám találkozásakor a térmennyiségek tekintetében semmi különleges nem történik, hiszen a Maxwell-egyenletek lineárisak, így mindkét hullám létrehozza saját hatását, és ezek összegződnek. Azonban a megfgyelhető intenzitások (és energiák) az amplitúdók négyzetével arányosak, és a '''négyzetek nem adódnak össze'''. A hullámok összegének négyzetremelésekor marad egy vegyes tag, ami a síkhullámok fáziskülönbéségtől függ. Attól függően, hogy a hullámok milyen fázisban találkoznak, erősíthetik, vagy gyengíthetik egymást, azaz a megfigyelt intenzitás nagyban változhat. Ezt a jelenséget nevezzük interferenciának. Ahhoz hogy tartós interferenciát tudjunk megfigyelni, a következő feltételeknek kell teljesülniük:<br />
<br />
*Azonos frekvenciájú legyen a két hullám. Másképp a vegyes tag időátlaga (két koszinusz szorzatának időintegrálja) közel nulla lesz.<br />
*Ne legyen merőleges a polarizáció, azaz minnél hasonlóbb polarizációjú hullámokat ejtsünk egybe.<br />
*A fényforrásokból kibocsájtott hullámfronok fáziskülönbsége időben állandó kell legyen. Random fázistényező esetén az interferenciális hatások kiátlagolódnak, és nem látunk interferenciát.<br />
<br />
Ez utóbbi feltételt koherencia feltételnek is nevezhetjük. Vagy lézerekkel, vagy egy koherens hullámvonulat kettéosztásával, majd egyesítésével teljesíthető.<br />
<br />
==Diffrakció==<br />
A Maxwell-egyenletek megoldásával elvileg tetszőleges elrendezésben kitudjuk számolni a hullámok terjedését, azonban ez már igen egyszerű helyzetkeben is elbonyolodik. A diffrakció a fény akadályokkal való kölcsönhatását írja le, azonban itt már közelítésekkel élünk.<br />
<br />
===Huygens-Fresnel-elv===<br />
A kísérleti eredmények igen jól leírhatóak a következő állítás segítségével:<br />
<br />
*A fény akadállyal való találkozása során a hullám az akadály helyén zérus amplitúdót vesz fel, a határfelület minden pontja pedig gömbforrásként tekintendő. A tovahaladó hullám a sok gömbhullám szuperpozíciója.<br />
<br />
Az akadályokról tovahaldó hullámfrontot így az egyes gömbforrások integráljaként lehet kezelni, az ezt leíró skaláris elmélet alapképlete:<br />
<br />
[[Kép:Diff.PNG|right|250px|thumb|A diffrakciós integrál paraméterei]]<br />
<br />
:<math>U(p) = \frac{-i}{\lambda} \int_S d^{2}\mathbf{r} U(\mathbf{r}) \frac{e^{ikr}}{r} \operatorname{cos} \theta</math><br />
<br />
Itt U(p) a p-pontbeli amplitudó, U(r) a bejövő hullám a résnél.<br />
<br />
ennek bizonyos gyakori közelítéseit érdemes ismerni:<br />
<br />
*A réshez közel, vagy tetszőleges távolságban de szemből nézve Freshnel közelítést kell használni:<br />
:<math>U(p) \propto \int d^{2}r U(r) e^{\frac{ikr^{2}}{2R}}</math><br />
<br />
*A réstől távol, és ferdén nézve Fraunhofer közelítést kell használni:<br />
:<math>U(p) \propto \int d^{2}r U(r) e^{-ikr}</math><br />
<br />
Érdemes tudni a féltér elhajlási képét, és a kerek rés képét, az itt fellépő Poisson foltot (köralakú kitakarás mögött fényes folt) az elsőhöz, a másodikhoz a vékony rés, és a körnél fellépő Airy-korongot. Képek az optika jegyzet 3-as pdf-jében.<br />
<br />
==Fourier-optika==<br />
Belátható, hogy amikor elhajlási képeket számolunk, akkor a fellépő integrál a síkhullámból örökölt expinenciálissal együtt voltaképpen a diffraktív felület Fourier-transzformációját írja le. Ezek után lényegileg a kétdimenziós Fourier transzformáció apparátusával tárgyalható tetszőleges elrendezés elhajlási képe, ami nagyban megkönnyíti és egységesíti a tárgyalásmódot, különösen szabályos, illetve rácsszerkezetű diffraktív felületek esetén.<br />
<br />
==Nemlineáris optika alapjai==<br />
===Nemlineáris, elektrooptika===<br />
A közeg polarizációja továbbá nem csak az irányfüggésben lehet bonyolult, hanem a dielektromos állandó, és ezen keresztül a törésmutató térerősségfüggésében. Ez azt jelenti, hogy kellően nagy energiájú sugár (lézerfény) megváltoztatja a közeget maga körül, és ez utána visszahat a saját terjedésére. Ezt a terjedést és visszahatást a nemlineáris optika tárgyalja, itt a szuszceptibilitáshoz magasabb rendű korrekciókat is figyelembe kell venni.<br />
<br />
Ha a sugár energiája kicsi, de mi kapcsolunk külső erős sztatikus teret a közegre, akkor ugyanígy befolyásolhatjuk a terjedést, ez az elektrooptika. A térerősség első hatványával történő megváltozás a Pockels effektus, a négyzetével arányos a Kerr-effektus.<br />
<br />
További effektusok a Cserti József Optika 10. jegyzetében találhatóak.<br />
<br />
{{Záróvizsga}}</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=3719A kvantumelmélet alapvető kísérletei2014-06-25T08:06:29Z<p>Csega: elíras javítva</p>
<hr />
<div>==Hőmérsékleti sugázás és a Planck-törvény==<br />
A felmelegített testek sugároznak, mégpedig minnél nagyobb hőmérsékletűek, annál jobban. Az már sejthető volt a XIX. század végén is, hogy a hősugárzás is az elektromágneses sugárzás egy formája, ezáltal rá is a Maxwell-egyenletek érvényesek. Ez alapján próbálta meg Rayleigh és Jeans levezetni a sugázás energiasűrűségének frekvencia szerinti eloszlását. Ehhez egy zárt dobozban elhelyezett test által kisugrázott elektormágneses állóhullámok egyenleteit írták fel, és kihasználták az ekvipartíció tételét is, mint a különböző frekvenciáknak megfelelő oszcillátorokra jutó energiát leíró formulát. Az eredmények azonban nem voltak fényesek. A mérésekkel csak kis frekvencián egyeztek, továbbá a kapott eloszlás a nagy frekvenciák felé divergált, nem volt normálható. Ez az úgynevezett ultraibolya-katasztrófa. <br />
<br />
Max Planck-nak volt azaz ötlete, hogy az oszcillátor energia esetleg nem folytonosan vehet fel értéket, hanem csak diszkrét csomagokban, ezáltal hibás az ekvipartíció kihasználása. A Planck által levezetett frekvenciaeloszlás:<br />
<br />
:<math>u(\nu) = \frac{8 \pi h}{c^3} \frac{\nu^3}{e^{\beta h \nu} - 1} </math><br />
<br />
Ez jól írja le a kísérleti eredményeket, továbbá normálható, és kihozható belőle másik két fontos összefüggés a Stefan-Boltzmann-törvény, amely a teljes kisugárzott teljesítményt írja le:<br />
<br />
:<math>u = \sigma T^4 \,</math><br />
:<math>\sigma = \frac{8 \pi^5 k^4}{15 h^3 c^3}</math><br />
<br />
Továbbá kihozható belőle a sugárzási görbe maximumának hőmérséklet növekedés hatására bekövetkező eltolódása a nagyobb frekvenciák felé, ez a Wien-törvény:<br />
<br />
:<math>v_{max}=\frac{kT}{h}x_{max}</math><br />
<br />
==Fotoeffektus==<br />
Többek között Lénárd Fülöp is vizsgálta azt a jelenséget, amelyben egyes fémek UV fénnyel történő megvilágításának hatására elektronok lépnek ki a fémből. A következő megállapításokat sikerült tenni:<br />
*A kirepülő elektronok sebessége nem az intenzitástól, hanem a frekvenciától függ.<br />
*A kirepülő elektronok száma az intenzitástól függ.<br />
*Bizonyos küszöb frekvencia alatt semmilyen effektus nem mutatkozik.<br />
<br />
A korabeli klasszikus elmélet szeirnt a fémbe behatoló fény energiáját szedi össze az elektorn és ezáltal tud kilépni. Ennek utánaszámolva teljesen használhatatlan eredményeket kapunk. A jelenséget csak úgy sikerült megmagyarázni, ha a fény kvantumokban éri el a fémet, és az által hordozott energiát egyben elnyeli az elektron, és az így nyert energia többlete fedezi a kilépésimunkát és a visszamaradó kinetikus energiát, ha azonban nem tudja fedezni a kilépésimunkát, akkor semi nem történik. A jelenség energiamérlege:<br />
<br />
:<math>h\nu = W + \frac{1}{2}mv^2 \,</math><br />
<br />
A jelenséget Einstein magyarázta meg.<br />
<br />
==Compton-effektus==<br />
Nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzások anyaggal való kölcsönhatását vizsgálva Compton arra a megfigyelésre jutott, hogy a sugárzás frekvenciája megváltozik az anyagon való áthaladáskor. A tárgyalt sugárzások energiája olyan nagy, hogy azok a kötési energiát messze felülmúlják, ezért a folyamat szabad elktronon való szóródásként tárgyalható, teljesen klasszikus részecske szemléletben is. Felírva az energia és az impulzusmegmaradást, kiszámolható a hullámhosszváltozás:<br />
<br />
:<math>\Delta \lambda = 2 \lambda_0 \operatorname{sin}^2 \frac{\Delta \phi}{2}</math><br />
<br />
Ahol <math>\Delta \phi</math> a foton eltérülésiszöge, <math>\lambda_0 = \frac{h}{mc}</math> a foton Compton-hullámhossza, amely annak a fotonnka a hullámhossza, amelynek energiája megegyezik az elektron nyugalmi energiájával. A fenti formula a kísérletekkel jó egyezést mutat, és ezzel a fény korpuszkuláris természetét támasztja alá.<br />
<br />
==A Frank-Herz-kísérlet==<br />
Ebben a kísérletben gyorsított elektronokat ütköztettek ritka gázzal. Az ütközés térmentes környezetben történt, az elektronokat repülésük végén galvanométerrel mérték, azaz gyakorlatilag a beérkezett elektronok számát határozták meg. A kísérletben a gyorsító tér nagyságának függvényében vették fel a mért áramerősséget. Az eredmények szerint bizonyos helyeken az áramerősség maximumokat, majd erős visszaeséseket mutatott, és ezek a maximumok szabályos közönként követték egymást. A jelenséget így lehetett magayrázni, ha feltesszük, hogy az energiaátadás csak bizonyos energiáknál történik meg az atomok és az elektronok között. Ha nincs energia átadás, az ütközés rugalmas, ha van akkor rugalmatlan. Ebből az a következtetés vonható le, hogy az atomok elektronjai nem lehetnek tetszőleges energiájú állapotokban, azaz nem nyelhetnek el tetszőleges energiát, tehát a megengedett energiaszintjeik diszkrétek.<br />
<br />
==A Rutherford-kísérlet==<br />
Ebben a Rutherford által vezetett kísérletben arany fóliát bombáztak alfarészecskékkel és vizsgálták azok eltérülését kezdeti irányuktól. Egyszer a vizsgálatokat az alfarészek érkezésének irányából is megvizsgálták, és arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy ugyan ritkán, de előfordul, hogy az alfarészecskék visszapattannak a fóliáról. Ismert volt hogy az atom kívülről elektromosan semleges, ugyanakkor tartalmaz elektronokat, amiből az kövekezik, hogy valamilyen pozitív töltésnek is jelen kell lennie az anyagban, hogy milyen formában, az még vitatott volt. Rutherford eredményei alapján azt lehetett kiszámolni, hogy ez a pozitív töltés az atom méretéhez képest kis helyen, és nagyon sűrűn koncentrálódik az atomban. Egyszerű Coulomb-téren (sztatikus elektromos téren) való szóródási számolásokból értelmezni lehetett a jelenséget.<br />
<br />
==Atommodellek==<br />
Rutherford kísérlete alapján maga is kidolgozott atommodellt az általa leírt szerkezettel összhangban. A Naprendszer analógiáját hasnzálta, úgy képzelte el, hogy az elektronok a pozitív mag körül keringenek, és gravitációs helyett az elektromos erő tartja őket pályán. Ez a feltevés azonban igen rövidéletű volt, hiszen a klasszikus értelmezésben az elektron körpályán haladva sugároz, aminek következtében energiát veszít, és egy idő után beleesik a magba, továbbá az így kisugárzott spektrum folytonos kéne legyen, a valóságban azonban vonalas spektrumokat figyeltek meg.<br />
<br />
Ezen vonalas spektrumok leírására tapasztalati törvényt sikerült felírni:<br />
<br />
:<math>\nu = R\left( \frac{1}{n^2} - \frac{1}{m^2}\right)</math><br />
<br />
Ezeket a vonalakat nem sikerült megnyugtatóan megmagyarázni, azonban Niels Bohr-nak sikerült ezeket összhangba hoznia a Rutherford-kísérlet eredményeivel és egy atommodellbe egyesítenie a jelenségeket. Feltette a következő posztulátumokat:<br />
<br />
*Az atomban mozgó elektronok csak diszkrét pályákon mozoghatnak, a pályákhoz tartozó impulzusmomentum csak diszkrét értékeket vehet fel.<br />
*Ezeken a pályákon tartózkodó elektronok nem sugároznak, sugárzás csak két fentebb definiált pálya közötti átmenetkor történik.<br />
*Az átmenetkor kisugárzott foton energiája a két pálya energiájának különbsége.<br />
<br />
Ezeknek a feltételezéseknek Bohr nem tudott hátteret biztosítani, azonban számos jelenséget meg tudott velük magyarázni annak ellenére, hogy a klasszikus gondolkodástól teljesen idegennek hatottak. A vázolt elmélet azonban a Hidrogén, és az ahhoz hasonló alkálifémek spektrumait igen jól leírta. Értelemzni lehetett vele a Frank-Hertz-kísérlet eredményeit is. Azonban az elméletnek igen jelentős korlátai voltak: gyakorlatilag kvantitatíve csak a hidrogénre adott jó leírást a többi atomra nem, és a spektrumvonalak intenzitása sem jött ki. Továbbá a spektrum finomszerkezetét sem magyarázta meg, és az impulzusmomentum függését a kvantumszámoktól is rosszul adja meg. Ennek ellenére alapvető jelentősége volt a mikrovilág kutatásának fellendülésében.<br />
<br />
==A de Brogile hipotézis és a Davisson-Germer-kísérlet==<br />
Planck foton hipotézise alapján de Brogile arra az elméleti feltevésre jutott, hogy nem csak a fény, de az anyagi alkotók is hullámtulajdonsággal rendelkezhetnek, és a hozzájuk rendelhető hullámhossz:<br />
<br />
:<math>\lambda = \frac{h}{p}</math><br />
<br />
Ezt az elméleti ötletet támasztotta alá Davisson és Germer kísérlete, amelyen a kistályos anyagok vizsgálatánál jólbevált Bragg-féle diffrakciós képletet tudták igazolni elektronokra is:<br />
<br />
:<math>n\lambda = 2d \operatorname{sin}\theta</math><br />
<br />
A feltétel alapján n egész értékeire erősítést kell látni az interferenciaképben. A kísérleteket Nikkel kristályon végezték, amelynek simert volt a ''d'' rácsállandója, és de Brogile hullámhossz képletét felhasználva ismert energiájú elektronokra valóban jó egyezés mutatkozott. Ez a kísérlet alapvető fontosságú az anyag hullámtermészetének igazolásában.<br />
<br />
==A Stern-Gerlach-kísérlet==<br />
Ismert volt klasszikus elektrodinamikából, hogy a töltött részecskék eltérülnek mágneses térben. Ismert volt az is, hogy a köráramokhoz mágneses momentum rendelhető, így azok is kölcsönhatnak a mágneses térrel. Stern és Gerlach tulajdonképpen a Bohr-elméletet kívánta tesztelni, ugyanis a jóslat értelmében az elektron pályáihoz tartozó impulzusmomentum csak diszkrét értékeket vehet fel, amiből az is következik, hogy ehhez diszkrét mágneses momentum tartozik. A kísérletben ezüst atomokat inhomogén mágneses térben térítettek el. Eredményül azt kapták, hogy az atomok a klasszikus folytonos eltérülés helyett diszkrét sávokba rendeződtek, ami a Bohr-féle kvantáltságot támasztotta alá.<br />
<br />
A későbbiekben megvizsgálták a kísérletben, hogy mi történik ha elektronokkal (vagy hidrogén atomokkal) végzik el a kísérletet. Ekkor is kvantáltság jelentkezett az elhajlási képben, ami arra vezetett, hogy a részecskéknek van valamilyen saját mágneses momentumként viselkedő jellemzője is. Ez vezetett a spin fogalmának kialakulásához. A későbbiekben megmutatták, hogy az atommagnak is van kvantált mágneses momentuma, ami a magspinből származik.<br />
<br />
==Az Einstein-de Haas-kísérlet==<br />
Ebben a kísérletben egy felfüggesztett ferromágneses hengert vizsgáltak, amely egy tekercsben helyezkedett el, és torziós forgásra volt képes a felfüggesztés körül. Ha a tekercsre elektormos impulzust adtak, a ferromágnes elfordult. Azonban az impulzusmomentum megmaradásának értelmében valaminek el kellett vinnie az impulzusmomentum ellentétes irányú részét. Az eredményeket csak úgy tudták megmagyarázni, ha feltételezték, hogy az elektronok spinje ugyanolyan természetű, mint a klasszikus impulzusmomentum, és a mágneses hatása is van. A kvantitatív elemzésekből kiderült, hogy egy kettes faktor különbség van a klasszikus köráram értelemzés és a mérési eredmények között. Ez egy újabb érv volt a kvantummechanikai tárgyalás sikeressége mellett.<br />
<br />
==A Zeeman-effektus==<br />
A spektrumvonalakat mágneses térben vizsgálva Zeeman arra a megfigyelésre jutott, hogy azok különböző számú vonalakra hasadnak fel a mágneses tér nélkül látható egyes vonalakból. A jelenséget úgy magyarázták meg, hogy alapesetben a vonalak azonos energiájú elektron konfigurációknak felelnek meg, amelyek ezért nem különböztethetőek meg egymástól. Mágneses térbe helyezve azonban ez a degeneráció (egybeesés) megszűnik, hiszen minden kvantumszámban különbözniük kell az elektronoknak, és a vonalak felhasadnak (általában páratlan számú alvonalra). <br />
<br />
Ha a párosítatlan spinű elektronok átmeneteit vizsgálták, akkor azonban még az előző módszerrel sem lehetett értelemezni a jelenséget, hiszen a kísérletek idején még nem volt ismert a spin, ezért ez utóbbi, páros felhasadásokkal járó effektust anomális-Zeeman effektusnak neveztél el.<br />
<br />
==Az elektron adatainak mérése==<br />
===Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet===<br />
Tegyük fel, hogy a <math>\mathbf{v_0}</math> kezdősebességű, adott fajlagos töltésű részecske a <math>\mathbf{v_0}</math> sebességre merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukcióvektorral jellemzett mágneses térben mozog és az eltérülés kicsi. Ekkor a gyorsulás közelítőleg állandó, merőleges a sebességre, és nagysága: <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{v_0}\mathbf{B}}{m}</math>. Ha mágneses tér helyett annak irányára és a részecske sebességének irányára merőlegesen homogén, kellően kicsi elektromos teret kapcsolunk be, akkor a részecske ugyanolyan irányban térül el közel állandó, <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{E}}{m}</math> gyorsulással. Ha ezt a két teret egyszerre alkalmazzuk megfelelő erősséggel, akkor elérhető, hogy a részecske ne térüljön el. <br />
[[Kép:Thompsonkis.png|center|500px|thumb|A Thomson-kísérlet vázlatos elrendezése]]<br />
Thomson 1897-ben a következő módon határozta meg az elektron fajlagos töltését:<br />
<br />
Megmérte egy adott sebességű elektronnyaláb eltérülését a sebességre merőleges elektromos térben:<br />
:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2}{\mathbf{v_{0}}^2}</math><br />
<br />
(mivel körülbelül <math>d/v_0</math> ideig állandó gyorsulással repül az elektron), majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.<br />
Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:<br />
:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2\mathbf{B}^2}{\mathbf{E}^2}.</math><br />
<br />
Ebből kifejezhető a fajlagos töltés:<br />
:<math>\frac{q}{m}=\frac{2y\mathbf{E}}{d^2\mathbf{B}^2}.</math><br />
<br />
===Az elektron töltésének és tömegének mérése: A Millikan-kísérlet===<br />
[[Kép:Millikankiserlet.png|center|500px|thumb|A Millikan-féle berendezés vázlatos rajza]]<br />
<br />
Cél: az elektromos tér változtatásával és a nehézségi erő kimérésével meghatározni az elektron töltését. Millikan ehhez két fémlemez közé juttatott olajcseppeket (az olajcseppek porlasztáskor töltéshez jutnak). A lemezek közötti feszültség változtatásával a töltött cseppek töltését a következőképpen mérte meg:<br />
<br />
A folyamat kezdetén – mivel ekkor még nem aktiváljuk az elektromos mezőt – az olajcseppek szabadon esnek a lemezek között. A cseppek rövid idő alatt elérik a végsebességüket a kamrában lévő levegőrészecskékkel való ütközés következtében létrejövő súrlódás miatt. Ekkor aktiváljuk az elektromos mezőt, és ha az megfelelően nagy, néhány részecske (a töltéssel rendelkezők) emelkedni kezdenek (mivel a rájuk ható ''F<sub>E</sub>'' elektromos mező által az olajcseppre kifejtett, "felfelé" ható erő nagyobb lesz, mint a "lefelé" ható ''G'' nehézségi erő). Egy megfelelőnek tűnő olajcsepp kiválasztása és a mikroszkóp látómezejének közepére mozgatása után a feszültség kikapcsolgatásával elérjük, hogy a kiválasztott cseppen kívül minden más csepp leessen. A kísérlet további részében tehát már csak ezzel az egy cseppel dolgozunk.<br />
<br />
A kiválasztott cseppet hagyjuk, hogy szabadon essen. Kis tömegéből kifolyólag gyorsan eléri a végsebességét, amikor már nem hat rá elektromos erő, vagyis a gravitációs erő kiegyenlítődik a közegellenállással, ami meghatározható a Stokes-törvényből: <br />
<br />
::<math>F_K = 6\pi r \eta v_1 \ </math><br />
:ahol ''v''<sub>1</sub> a csepp végsebessége, ''η'' a levegő viszkozitása, ''r'' pedig a csepp sugara. A súlyát a következő képletből számoljuk (beleszámítva a felhajtőerőt):<br />
<br />
::<math>F_G = \frac{4}{3} \pi r^3 g(\rho - \rho_\mathrm {levego}) \,</math><br />
<br />
Ezt a két erőt kiegyenlítve a csepp sugarára a következőt kapjuk:<br />
<br />
::<math>r^2 = \frac{9 \eta v_1}{2 g (\rho - \rho _\mathrm {levego})} \,</math><br />
<br />
Most bekapcsoljuk az elektromos teret, és olyan erősre állítjuk, hogy a csepp egy új ''v''<sub>2</sub> sebességgel emelkedjen. A rá ható erők: gravitáció, a Stokes-erő és az elektromos erő:<br />
<br />
::<math>F_E = q E = q \frac{V}{d}</math><br />
<br />
ahol a ''V'' a feszültség, a ''d'' pedig a két lemez közötti távolság. A három erő kiegyenlíti egymást:<br />
<br />
::<math>F_E = F_G + F_K \ </math><br />
<br />
ha behelyettesítjük az előző mérés ereményét, akkor megkapjuk a csepp töltését:<br />
<br />
::<math>q = \frac{6\pi r \eta}{E} (v_1 + v_2)</math><br />
<br />
Millikan azt tapsztalta, hogy a kapott q értékek egy bizonyos érték többszörösei, ez pedig az elektron töltése: <math>q = 1.602 \cdot 10^{-19} C</math><br />
{{Záróvizsga}}</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Szintaktikai_kiemel%C3%A9s&diff=3700Csega/Szintaktikai kiemelés2014-06-08T15:12:51Z<p>Csega: Új oldal, tartalma: „Php szintaktikai kiemelés példa: <syntaxhighlight lang="php"> <?php $v = "string"; // sample initialization ?> html text <? echo $v; // end of php…”</p>
<hr />
<div>Php szintaktikai kiemelés példa:<br />
<syntaxhighlight lang="php"><br />
<?php<br />
$v = "string"; // sample initialization<br />
?><br />
html text<br />
<?<br />
echo $v; // end of php code<br />
?><br />
</syntaxhighlight><br />
<br />
Pyton szintaktikai kiemelés példa:<br />
<syntaxhighlight lang="python"><br />
def function:<br />
print("Hello World!\n")<br />
<br />
<br />
</syntaxhighlight></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3699Szerkesztő:Csega2014-06-08T15:11:12Z<p>Csega: /* Sablongyártás */</p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap_old]]<br />
*[[Csega/Szintaktikai kiemelés]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3698Sablon:KezdőlapBevezető2014-06-06T12:22:57Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link [http://vidaadam.web.elte.hu/segedanyagok.htm Vida Ádám órai jegyzeteihez].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link Czimbalmos Gábor [http://czgabe.web.elte.hu/teach/elmfiz_mod.html vizális matek] (angolul) gyűjteményéhez (a Gyakorló feladatok/Hasznos anyagok pont végén öt link)<br />
</div><br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], [http://www.vim.org/ vim]) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztővita:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)<br />
<br />
SZERK: És mivel még ezen a napon megérkezett a hivatalos release az 1.23.0 verzióhoz, ezért ezt a frissítést is elvégeztem. A kiterjesztések új verzióhoz történő illesztése megtörtént, jelen állás szerint minden kiegészítő működik az új verzióval. Ha valaki bármilyen rendellenes működést észlel, kérem jelezze. A fájlfeltöltés (és ugyanezen hiba miatt a bélyegképek létrehozása, ez okból a képletszerkesztés) nem működik, ezt a hibát már továbbítottam a szerveradminisztrátor felé (csak neki van jogosultsága a hiba megoldásához). [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 14:40 (CEST)<br />
<br />
SZERK2: Találtam egy alternatív megoldást az adminisztrátori segítségig, így most minden kiterjesztés - azaz a teljes TételWiki - fullfunkciósan használható. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 15:27 (CEST)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
A mai nappal bevezetésre került a MediaWiki mobilbarát felülete, így most már okostelefonról böngészve is szépen olvashatóan, kulturáltan elrendezve jelennek meg a lapok. Mindezt teljesen automatikusan. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 6., 09:39 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3697Sablon:KezdőlapBevezető2014-06-06T12:21:37Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link [http://vidaadam.web.elte.hu/segedanyagok.htm Vida Ádám órai jegyzeteihez].<br />
</div><br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
Link Czimbalmos Gábor [http://czgabe.web.elte.hu/teach/elmfiz_mod.html vizális matek] gyűjteményéhez (a Gyakorló feladatok/Hasznos anyagok pont végén öt link)<br />
</div><br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], [http://www.vim.org/ vim]) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztővita:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)<br />
<br />
SZERK: És mivel még ezen a napon megérkezett a hivatalos release az 1.23.0 verzióhoz, ezért ezt a frissítést is elvégeztem. A kiterjesztések új verzióhoz történő illesztése megtörtént, jelen állás szerint minden kiegészítő működik az új verzióval. Ha valaki bármilyen rendellenes működést észlel, kérem jelezze. A fájlfeltöltés (és ugyanezen hiba miatt a bélyegképek létrehozása, ez okból a képletszerkesztés) nem működik, ezt a hibát már továbbítottam a szerveradminisztrátor felé (csak neki van jogosultsága a hiba megoldásához). [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 14:40 (CEST)<br />
<br />
SZERK2: Találtam egy alternatív megoldást az adminisztrátori segítségig, így most minden kiterjesztés - azaz a teljes TételWiki - fullfunkciósan használható. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 15:27 (CEST)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
A mai nappal bevezetésre került a MediaWiki mobilbarát felülete, így most már okostelefonról böngészve is szépen olvashatóan, kulturáltan elrendezve jelennek meg a lapok. Mindezt teljesen automatikusan. [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 6., 09:39 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lap%C3%81tbesz%C3%A9lend%C5%91&diff=3694Sablon:KezdőlapÁtbeszélendő2014-06-05T13:50:24Z<p>Csega: Kivettem a Google Wave-re mutató linket, mert már nincsen Google Wave</p>
<hr />
<div><p align = "center"><br />
'''[[Kramers-Moyal sorfejtés]]'''<br/><br />
</p><br />
<br />
<p align = "center"><br />
'''[[Kanonikus formalizmus]]'''<br/><br />
</p><br />
<br />
<p align = "center"><br />
'''[[A statisztikus fizika matematikai apparátusa]]'''<br/><br />
</p><br />
<br />
<p align = "center"><br />
'''[[Tételszerkesztési irányelvek (záróvizsga)]]'''<br/><br />
</p><br />
<br />
<noinclude><br />
<br />
{{sablondokumentáció}}<br />
[[Kategória:Sablonok]]<br />
<br />
</noinclude></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=T%C3%A9telszerkeszt%C3%A9si_ir%C3%A1nyelvek_(z%C3%A1r%C3%B3vizsga)&diff=3693Tételszerkesztési irányelvek (záróvizsga)2014-06-05T13:49:09Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>== A záróvizsgára vonatkozó tételszerkesztési irányelvek ==<br />
<br />
A záróvizsgára vonatkozó tételek szerkesztésénél megkérek minden szerkesztőt, hogy az alábbi irányelvek betartására figyeljen oda:<br />
<br />
*Figyelj oda a kihelyezett [[Szerkesztési időbeosztás]]ra, és csak azokat a lapokat szerkeszd, amik neked vannak kiosztva, vagy nem kerültek kiosztásra (ez esetben számolj azzal a lehetőséggel, hogy az adott lapot más is szerkeszti. Ekkor a munkád nem veszik el, a Lap mentése gombra kattintva pontos tájékoztatást kapsz, hogy hogyan tudod a munkádat elmenteni, de körülményesebb, mint ha csak te szerkeszted az adott lapot). A [[Szerkesztési időbeosztás]]t [[Szerkesztő:Csega|Csega]] tudja megváltoztatni, ha szeretnél tételt vállalni, hagyj üzenetet a [[Szerkesztővita:Csega|vitalapján]]. (A hozzászólásokat lehetőleg írd alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.)<br />
<br />
*A záróvizsgára kidolgozott tételekben (belső információk alapján) nem annyira a levezetések ismerete, mint a tételekben szereplő fizikai fogalmak, jelenségek, folyamatok ismerete, értelmezése, és minél világosabb, érthetőbb, és pontosabb leírása a fontos. Kérünk tehát minden szerkesztőt, hogy ezen elvek figyelembevételével dolgozza ki a tételeket. A {} közé tett címek nem olyan fontosak, ez a "jó tudni" kategória. Érdemes ezt is kidolgozni, de kisebb prioritással.<br />
<br />
*A tételekben szereplő állítások alátámasztásához használj forrásmegjelölést. Ezt szerkesztés közben a <nowiki><ref></ref></nowiki> tagek közé írt szöveggel teheted meg. A források láthatóvá tételéhez a lap aljára írd oda a <nowiki><references /></nowiki> taget. A forrás lehet könyv (pl.: Nagy Károly: Kvantummechanika, 169-175. oldal), előadás fólia (pl. Optika és relativitáselmélet, 1. pdf, 16. oldal, elérhető [http://complex.elte.hu/~cserti/ itt]), vagy órai jegyzet (pl. Matematikai módszerek a fizikában, 3. óra, 2007. szeptember 27.). Ha esetleg olyan típusú forrást használsz, amire nem találtál fentebb példát, akkor a fentiek alapján értelemszerűen tegyél forrásmegjelölést.<br />
<br />
*Amennyiben nincs szerkeszthető lap, nagyon sokat segíthetsz azzal is, ha végigolvasod a meglévő lapokat, és ha hibát veszel észre, az adott lap vitalapján ezt szóvá is teszed. Ez esetben a hiba megvitatásra, majd kijavításra kerül. Ilyenkor hasznos, ha azt is megírod, hogy hol találtál cáfolatot a tétel TételWikire feltöltött változatában (melyik könyv melyik oldalán, órai jegyzetben, Wikipédián stb. a fenti pontban leírt jelölésekkel).<br />
<br />
<br />
[[Kategória:Segítség]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Kezd%C5%91lap&diff=3686Kezdőlap2014-06-05T11:57:38Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%; line-height: 1.3; text-align:center"><br />
'''Üdvözlök minden kedves látogatót a TételWiki lapjain!'''<br />
</div><br />
<br />
<div style="margin:0 0 0 3% ;text-align:center; font-size:95%"><br />
Mottó: ''Tételezzük fel! ;)''<br />
<br /><br />
<br /><br />
<br /><br />
Ez a wiki - nem titkolt céllal - azért jött létre, hogy az órai anyagokat és az azokhoz talált esetleges kiegészítéseket ide szépen feltegyük, megvitassuk, értelmezzük. Ennek nyomán sokat okosodjunk. :)<br />
<br />
Tehát kedves ''szerkesztők'':<br />
SZERKESZTÉS! :D (Próbálkozásokhoz és belejövésekhez használjuk a [[TételWiki:Homokozó|homokozót]]!)<br />
<br /><br />
Lapok száma: <big> '''[[Speciális:Statistics|{{NUMBEROFARTICLES}}]]'''</big>.<br />
</div><br />
<br />
<!------------------------------------------------ Itt kezdődik a tartalom rész (nagy színes négyzetek stb. :P) -------------------------------------------------------------><br />
<br />
{|style="width: 100%; margin-bottom: 1em; padding:0;" cellpadding="0" cellspacing="0"<br />
| style="border: 1px solid #8898BF;width: 55%;vertical-algin:top" valign="top" |<br />
<div style="background-color:#CBD7F9;border-bottom:1px solid #AAAAAA; text-indent: 1em;top:0; text-align:center">'''Tartalom'''</div><br />
<div style="padding: 0.6em; background: #f9f9fc"><br />
<br />
<!----------- Tartalom alatti bevezető szöveg -----------------><br />
{{KezdőlapBevezető}}<br />
<br />
<!----------- Itt kezdődnek a tartalom rész alatti színes négyzetek :P -----------------><br />
<br />
{|style="width: 100%;margin-bottom: 1em;padding:0;" cellpadding="0" cellspacing="0"<br />
<br />
<!----------- MSC-s tantárgyak -----------------><br />
<br />
| style="border: 1px solid #8898BF;width: 50%;vertical-algin:top" valign="top" |<br />
<div style="background-color:#CBD7F9;border-bottom:1px solid #AAAAAA; text-indent: 1em;top:0">'''MSC-s tantárgyak'''</div><br />
<div style="padding: 0.6em"><br />
{{MSC}}<br />
<br />
<!----------- BSC-s tantárgyak -----------------><br />
<br />
| style="width: 1em" |<br />
| style="border: 1px solid #8898BF;vertical-align:top;" valign="top" |<br />
<div style="background-color:#CBD7F9;border-bottom:1px solid #AAAAAA; text-indent: 1em;top:0">'''BSC-s tantárgyak'''</div><br />
<div style="padding: 0.6em"><br />
{{BSC}}<br />
|}<br />
<br />
{|style="width: 100%;margin-bottom: 1em;padding:0;" cellpadding="0" cellspacing="0"<br />
<br />
<!----------- Friss -----------------><br />
<br />
| style="border: 1px solid #8898BF;width: 50%;vertical-algin:top" valign="top" |<br />
<div style="background-color:#CBD7F9;border-bottom:1px solid #AAAAAA; text-indent: 1em;top:0">'''Friss'''</div><br />
<div style="padding: 0.6em"><br />
{{KezdőlapFriss}}<br />
<br />
<!----------- Átbeszélendő -----------------><br />
<br />
| style="width: 1em" |<br />
| style="border: 1px solid #8898BF;vertical-align:top;" valign="top" |<br />
<div style="background-color:#CBD7F9;border-bottom:1px solid #AAAAAA; text-indent: 1em;top:0">'''Átbeszélendő'''</div><br />
<div style="padding: 0.6em"><br />
{{KezdőlapÁtbeszélendő}}<br />
|}</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Kezd%C5%91lap_old&diff=3685Csega/Kezdőlap old2014-06-05T11:57:03Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>As of 05. June 2014:<br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
'''A 2009-ben végzett Fizika BSc tételsora és tételkidolgozása [[Záróvizsga tematika|itt >>>]]'''<br />
</div><br />
<br />
Hasznos anyagok <del>[http://fizweb.extra.hu/ itt]</del> helyett [http://fizweb.elte.hu/ itt] is találhatóak.<br />
<br />
Egy korábbi TételWiki változat záróvizsga tételei pdf-ben <del>[http://data.hu/get/1514016/zarovizsga4.ZIP.html itt]</del> halott link, megvan még valakinek?.<br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
'''<font color=red>Megkérek mindenkit, hogy az esetleges szervermeghibásodás miatt keletkező adatvesztések elkerülése érdekében minden szerkesztett oldalát mentse le magának vagy küldje el nekem emailben (szerkesztés közben a mezőbe kattintás után: Ctrl+A --> Ctrl+C --> egy szövegfájlba beilleszt és elment). Sajnos volt már példa ilyen jellegű adatvesztésre és nem szeretném senki értékes munkáját és ráfordított idejét elvesztegetni.</font>''' [[Szerkesztő:Csega|Csega]] 2010. augusztus 20., 09:46 (UTC)<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], vi) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
A BSc-s és az MSc-s tételek gyors biztonsági mentéséhez [[Jeffrey]] jóvoltából egy-egy bash scriptet bocsátunk közre az alábbiakban:<br />
[[fájl:tetelwiki_BSc.sh|BSc-s záróvizsga lapok mentéséhez]], [[fájl:tetelwiki_MSc.sh|MSc-s záróvizsga lapok mentéséhez]].<br />
<br />
<felhasználói megjegyzés><br />
<br />
A fenti figyelmeztetést tessék komolyan venni!<br />
<br />
</felhasználói megjegyzés><br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Örömmel jelenthetem, hogy a wiki a legújabb verzióra frissült, így behoztuk néhány éves lemaradásunkat a legfrissebb wiki-s technológiákkal szemben. Úgy tűnik, az átállás - ha nem is zökkenőmentesen, de - teljes egészében megtörtént, adatvesztés nélkül. Aki esetleg mégis furcsaságokat fedezne fel, az kérem, hogy jelezze! Kellemes szerkesztést mindenkinek! (Szerk.: az oldal megtekintéséhez utf8-as karakterkódolás ajánlott!) [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2013. március 27., 14:11 (CET)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztő:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)<br />
<br />
A Kezdőlap legalján (a sablon include-ok alatt):<br />
<br />
====kezdőlap szerkesztése====<br />
Ha esetleg valakit érdekel, ezeket a lapokat a kezdőlapról úgy lehet szerkeszteni, hogy a lap forrásban látszik, ez pl. a '''&#123;&#123;KezdőlapBevezető&#125;&#125;''' címen fut (nem tartalmazza a konkrét szöveget a "Kezdőlap"). Ez egy ún.<ref>úgynevezett (szerkesztőknek: miért nincs abbr támogatás ebben a wikiben? vagy csak én nem találom?)</ref> "Sablon", rákeresel arra az oldalra hogy [[Sablon:KezdőlapBevezető]] és akkor ezt ott lehet szerkeszteni (avagy elé kell írni, hogy "Sablon:" a szövegnek ami a &#123;&#123; és &#125;&#125; jelek között van és wikioldalként rámenni).<br />
<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3684Szerkesztő:Csega2014-06-05T11:52:09Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap_old]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3683Szerkesztő:Csega2014-06-05T11:51:56Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap_old]]<br />
<br />
[http://www.origo.hu]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3682Sablon:KezdőlapBevezető2014-06-05T11:48:45Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra] (jegyzetgyűjtemény).<br />
</div><br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], [http://www.vim.org/ vim]) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztővita:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=MSc_Fizikai_laborat%C3%B3rium&diff=3681MSc Fizikai laboratórium2014-06-05T11:41:08Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Tartalom létrehozandó!</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Bevezet%C3%A9s_az_elm%C3%A9leti_plazmafizik%C3%A1ba&diff=3680Bevezetés az elméleti plazmafizikába2014-06-05T11:40:47Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>A tárgyhoz tartozó jegyzet az alábbi linken érhető el: [http://latexcms.math.bme.hu/beadas/47/ Az elméleti plazmafizika alapjai]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Statisztikus_fizika&diff=3679Statisztikus fizika2014-06-05T11:40:34Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Tartalom létrehozandó!</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csoportelm%C3%A9let&diff=3678Csoportelmélet2014-06-05T11:39:06Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Tartalom létrehozandó!</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3677Sablon:KezdőlapBevezető2014-06-05T11:37:56Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
'''A 2009-ben végzett Fizika BSc tételsora és tételkidolgozása [[Záróvizsga tematika|itt >>>]]'''<br />
</div><br />
<br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra].<br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], [http://www.vim.org/ vim]) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztővita:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3676Sablon:KezdőlapBevezető2014-06-05T11:37:11Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
'''A 2009-ben végzett Fizika BSc tételsora és tételkidolgozása [[Záróvizsga tematika|itt >>>]]'''<br />
</div><br />
<br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra].<br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], [http://www.vim.org/ vim]) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztő:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Sablon:Kezd%C5%91lapBevezet%C5%91&diff=3675Sablon:KezdőlapBevezető2014-06-05T11:36:01Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div><div style="font-size: 125%"><br />
'''A 2009-ben végzett Fizika BSc tételsora és tételkidolgozása [[Záróvizsga tematika|itt >>>]]'''<br />
</div><br />
<br />
Link a [http://fizweb.elte.hu/ fizweb.elte.hu-ra].<br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], vi) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztő:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Kezd%C5%91lap_old&diff=3674Csega/Kezdőlap old2014-06-05T11:33:33Z<p>Csega: Új oldal, tartalma: „As of 05. June 2014: <div style="font-size: 125%"> '''A 2009-ben végzett Fizika BSc tételsora és tételkidolgozása itt >>>''' </div> Has…”</p>
<hr />
<div>As of 05. June 2014:<br />
<br />
<div style="font-size: 125%"><br />
'''A 2009-ben végzett Fizika BSc tételsora és tételkidolgozása [[Záróvizsga tematika|itt >>>]]'''<br />
</div><br />
<br />
Hasznos anyagok <del>[http://fizweb.extra.hu/ itt]</del> helyett [http://fizweb.elte.hu/ itt] is találhatóak.<br />
<br />
Egy korábbi TételWiki változat záróvizsga tételei pdf-ben <del>[http://data.hu/get/1514016/zarovizsga4.ZIP.html itt]</del> halott link, megvan még valakinek?.<br />
<br />
Segítség a képletszerkesztéshez [http://en.wikipedia.org/wiki/Help:Formula#Functions.2C_symbols.2C_special_characters itt].<br />
<br />
Megkérek mindenkit, hogy az Átbeszélendő rész alatti lapok vitalapján aktívkodni szíveskedjen. Főleg arra lenne érdemes javaslatokat tenni, hogy ezeket a lapokat hogyan egészítsük ki és melyik részébe illesszük be a tantárgyi bontásnak. Ne ijedjen meg senki, ha az adott lap vitalapja még nincs létrehozva, nyugodtan hozza létre. ;) A hozzászólásokat szokásosan írjuk alá a <nowiki>~~~~</nowiki> jelsorozat használatával.<br />
<br />
'''<font color=red>Megkérek mindenkit, hogy az esetleges szervermeghibásodás miatt keletkező adatvesztések elkerülése érdekében minden szerkesztett oldalát mentse le magának vagy küldje el nekem emailben (szerkesztés közben a mezőbe kattintás után: Ctrl+A --> Ctrl+C --> egy szövegfájlba beilleszt és elment). Sajnos volt már példa ilyen jellegű adatvesztésre és nem szeretném senki értékes munkáját és ráfordított idejét elvesztegetni.</font>''' [[Szerkesztő:Csega|Csega]] 2010. augusztus 20., 09:46 (UTC)<br />
<br />
* '''Megj.''' https://addons.mozilla.org/hu/firefox/addon/its-all-text/ kedvenc szerkesztődben (pl. [http://notepad-plus-plus.org notepad++], vi) szerkesztheted a wiki lapokat ezzel a Firefox kiegészítővel (és bármilyen más szövegdobozt is). Alapból 3 mp-enként néz változást. Mentsd el a szerkesztett fájlt, a firefox meg sárgán villant, ha frissítette.<br />
<br />
* '''Figyelem''' azt a példányt, amit szerkesztesz és a firefox-ba másolódik, a szerkesztés végeztével '''letörli''', ezért <br />
* '''mindig mentsd el új néven is'''.<br />
<br />
A BSc-s és az MSc-s tételek gyors biztonsági mentéséhez [[Jeffrey]] jóvoltából egy-egy bash scriptet bocsátunk közre az alábbiakban:<br />
[[fájl:tetelwiki_BSc.sh|BSc-s záróvizsga lapok mentéséhez]], [[fájl:tetelwiki_MSc.sh|MSc-s záróvizsga lapok mentéséhez]].<br />
<br />
<felhasználói megjegyzés><br />
<br />
A fenti figyelmeztetést tessék komolyan venni!<br />
<br />
</felhasználói megjegyzés><br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Örömmel jelenthetem, hogy a wiki a legújabb verzióra frissült, így behoztuk néhány éves lemaradásunkat a legfrissebb wiki-s technológiákkal szemben. Úgy tűnik, az átállás - ha nem is zökkenőmentesen, de - teljes egészében megtörtént, adatvesztés nélkül. Aki esetleg mégis furcsaságokat fedezne fel, az kérem, hogy jelezze! Kellemes szerkesztést mindenkinek! (Szerk.: az oldal megtekintéséhez utf8-as karakterkódolás ajánlott!) [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2013. március 27., 14:11 (CET)<br />
<br />
Kedves Felhasználók!<br />
<br />
Az oldal megint frissült, újra a legfrissebb MediaWikit használjuk, mely az 1.22.7-es verziót jelenti. Ezzel kiküszöbölhetők azok a korábbi problémák, mint hogy spammerek teleszemetelték a wikit és kitöröltek lapokat, immár szerkesztést elmenteni és regisztrálni is csak kutyás-macskás képek felismerésével lehet. Szerencsére ezen a spammerek még nem jutottak túl. Egyébként minden maradt a régiben. Ha bárki bármilyen problémát tapasztal, kérem írjon az admin-nak, vagy [[Szerkesztő:Csega|Csegának]]! [[Szerkesztő:WikiSysop|WikiSysop]] ([[Szerkesztővita:WikiSysop|vita]]) 2014. június 5., 10:11 (CEST)</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3673Szerkesztő:Csega2014-06-05T11:32:55Z<p>Csega: /* Sablongyártás */</p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap_old]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3672Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:41:32Z<p>Csega: /* Sablongyártás */</p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3671Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:41:18Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]<br />
asdf</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3670Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:38:25Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3669Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:38:12Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
asdf<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3668Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:36:42Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3667Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:36:34Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
asdf<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3666Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:35:34Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Szerkeszt%C5%91:Csega&diff=3665Szerkesztő:Csega2014-06-05T08:35:25Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>Kedves TételWiki látogató!<br />
<br />
Ez a lap a személyes lapom, mint a nicknévből kitalálhattad, Csega vagyok és üdvözöllek a wikilapok sokszínűségének eme kis oázisában. Az oldalon látható linkek néhol közérdekű célokat szolgálnak, néhol pedig a saját jegyzeteim, tennivalóim listája, vagy éppenséggel valamilyen hasznos vagy fontos cikk, ami megtetszett és ide linkeltem.<br />
Ha segítségre van szükséged a wikiszoftver használatához, akkor keresd fel a [http://meta.wikimedia.org/wiki/Help:Contents User's Guide] címet.<br />
<br />
*[[Csega/Plazmafizika|Plazmafizika]] jegyzeteimet ide rejtettem.<br />
*[[Csega/Csillagászat|Csillagászati]] jegyzeteim pedig itt találhatóak.<br />
<br />
<br />
asdf<br />
<br />
==Sablongyártás==<br />
A kezdőlapról az első, ehhez hasonló sablon a tanárok adataira (a lap jobb oldalán): [http://en.wikipedia.org/wiki/Hydrogen].<br />
*[[Csega/Kezdőlap]]<br />
*[[Csega/Kezdőlap2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés1]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés2]]<br />
*[[Csega/Újszerkesztés3]]<br />
*[[Csega/Sablonom]]<br />
*[[Csega/TantargyInfoboxpróba]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Mint%C3%A1zatk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s_komplex_rendszerekben&diff=3664Mintázatképződés komplex rendszerekben2014-06-05T08:31:25Z<p>Csega: /* Oktatók */</p>
<hr />
<div>==Oktatók==<br />
*[http://www.szfki.hu/~ab/ Buka Ágnes]<br />
*[http://www.szfki.hu/~btamas/ Börzsönyi Tamás]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
8 témakör lesz, mindkét oktató 4 témakört fog elmondani, vizsgán mindkét feléből 1-1 tételt kell elmondani, ezen kívül a Börzsönyi Tamás által ajánlott cikkekből Tamás minden órájához egyről tudni kell beszélgetni néhány percet.<br />
<br />
==Az elolvasandó cikkek órák szerint lebontva==<br />
===Második óra===<br />
:*Dendritic growth of ammonium chlorida srystals: Measurements of the concentration field and a proposed nucleation model for growth (Eli Raz et al. - 1989.)<br />
:*Laser diffraction by periodic dynamic patterns in anisotropic fluids (T. John et al. - 2003.)<br />
:*Local concentration measurements in electrochemical deposition using a schlieren method (R. H. Cork et al. - 1991.)<br />
:*Pressure Effect in a Shock-Wave - Plasma Interaction Induced by a Focused Laser Pulse (A. Sasoh et al. - 2006.)<br />
:*Slowly sheared dense granular flows: Crystallization and nonunique final states (J.-C. Tsai and J. P. Gollub - 2004.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:razPRA1989.pdf|Raz]]<br />
[[fájl:johnEPJB2003.pdf|John]]<br />
[[fájl:corkPRA1991.pdf|Cork]]<br />
[[fájl:sasohPRL2006.pdf|Sasoh]]<br />
[[fájl:tsaiPRE2004.pdf|Tsai]]<br />
<br />
===Negyedik óra===<br />
*Absolute and Convective Instabilities of a Viscous Film Flowing Down a Vertical Fiber (C. Duprat et al. - 2007.)<br />
*Controlling droplet deposition with polymer additives (Vance Bergeron et al. - 2000.)<br />
*Convective vs. Absolute Instability in Couette-Taylor Flow with an Axial Flow (A. Tsameret and V. Steinberg - 1991.)<br />
*Dynamical Regimes of Directional Viscous Fingering: Spatiotemporal Chaos and Wave Propagation (M. Rabaud et al. - 1990.)<br />
*Experiments with Rayleigh-Bénard convection (Guenter Ahlers - 2003.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:dupratPRL2007.pdf|Duprat]]<br />
[[fájl:bergeronNATURE2000.pdf|Bergeron]]<br />
[[fájl:tsameretEPL1991.pdf|Tsameret]]<br />
[[fájl:rabaudPRL1990.pdf|Rabaud]]<br />
[[fájl:ahlersRBC2003.pdf|Ahlers]]<br />
<br />
===Hatodik óra===<br />
*A general mechanism of polycrystalline growth (László Gránásy et al. - 2004.)<br />
*Computation of dendrites using a phase field model (A. A. Wheeler et al. - 1993.)<br />
*Dendrites Regularized by Spatially Homogeneous Time-Periodic Forcing (T. Börzsönyi et al. - 1999.)<br />
*Growth of 'dizzy dendrites' in a random field of foreign particles (László Gránásy et al. - 2003.)<br />
*Quantitative phase-field modeling of dendritic growth in two and three dimensions (Alain Karma and Wouter-Jan Rappel - 1998.)<br />
*Symmetry-broken double fingers and seaweed patterns in thin-film directional solidification of a nonfaceted cubic crystal (Silvère Akamatsu et al. - 1995.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:granasyNM2004.pdf|Gránásy (Börzsönyi)]]<br />
[[fájl:wheelerPHYSD1993-2.pdf|Wheeler]]<br />
[[fájl:borzsonyiPRL1999.pdf|Börzsönyi]]<br />
[[fájl:granasyNM2003.pdf|Gránásy (Börzsönyi)]]<br />
[[fájl:karmaPRE1998.pdf|Karma]]<br />
[[fájl:akamatsuPRE1995.pdf|Akamatsu]]<br />
[[fájl:akamatsuPRE1995-melléklet.pdf|Akamatsu - melléklet]]<br />
<br />
===Nyolcadik óra===<br />
*A scaling law for aeolian dunes on Mars, Venus, Earth, and for subaqueous ripples (Philippe Claudin, Bruno Andreotti - 2006.)<br />
*Aeolian Sand Ripples: Experimental Study of Fully Developed States (Bruno Andreotti et al. - 2006.)<br />
*Dynamical evolution of sand ripples under water (Alexandre Stegner and José Eduardo Wesfreid - 1999.)<br />
*Granular Species Segregation under Vertical Tapping: Effects of Size, Density, Friction, and Shaking Amplitude (Massimo Pica Ciamarra et al. - 2006.)<br />
*Long-surface-wave instability in dense granular flows (Yoël Forterre and Olivier Pouliquen - 2003.)<br />
*Longitudinal Vortices in Granular Flows (Y. Forterre and O. Pouliquen - 2001.)<br />
*Patterns in Flowing Sand: Understanding the Physics of Granular Flow (Tamás Börzsönyi et al. - 2009.)<br />
*River Meanders (Luna B. Leopold and W. B. Langbein - 1966.)<br />
*Selection of duna shapes and velocities Part 1: Dynamics of sand, wind and barchans (B. Andreotti et al. - 2002)<br />
*Spontaneous stratification in granular mixtures (Hernán A. Makse et al. - 1997.)<br />
*Two types of avalanche behaviour in granular media (Adrian Daerr and Stéphane Douady - 1999.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:claudinEPSL2006.pdf|Claudin]]<br />
[[fájl:andreottiPRL2006.pdf|Andreotti (2006.)]]<br />
[[fájl:stegnerPRER1999.pdf|Stegner]]<br />
[[fájl:ciamarraPRL2006.pdf|Ciamarra]]<br />
[[fájl:forterreJFM2003.pdf|Forterre (2003.)]]<br />
[[fájl:forterrePRL2001.pdf|Forterre (2001.)]]<br />
[[fájl:borzsonyiPRL2009.pdf|Börzsönyi]]<br />
[[fájl:leopoldSA1966-2.pdf|Leopold]]<br />
[[fájl:leopoldSA1966-1.pdf|Leopold - melléklet]]<br />
[[fájl:andreottiEPJB2002-1.pdf|Andreotti (2002.)]]<br />
[[fájl:makseNature1997.pdf|Makse]]<br />
[[fájl:daerrNATURE1999.pdf|Daerr]]<br />
<br />
==Órai anyagok==<br />
*[[Mintázat_1.óra|1. óra - Bevezető]]<br />
*[[Mintázat_2.óra|2. óra - Kísérleti technikák]]<br />
*[[Mintázat_3.óra|3. óra - határfelületi mintázatok]]<br />
*[[Mintázat_4.óra|4. óra - Instabilitások folyadékokban, nem-newtoni folyadékok]]<br />
*[[Mintázat_6.óra|6. óra - Határfelületi instabilitások megszilárdulás során]]<br />
<br />
*[[Mintázat_kérdések|Az anyaghoz kapcsolódó kérdések és válaszok]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Mint%C3%A1zatk%C3%A9pz%C5%91d%C3%A9s_komplex_rendszerekben&diff=3663Mintázatképződés komplex rendszerekben2014-06-05T08:27:05Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>==Oktatók==<br />
asdf<br />
*[http://www.szfki.hu/~ab/ Buka Ágnes]<br />
*[http://www.szfki.hu/~btamas/ Börzsönyi Tamás]<br />
<br />
==Vizsga==<br />
8 témakör lesz, mindkét oktató 4 témakört fog elmondani, vizsgán mindkét feléből 1-1 tételt kell elmondani, ezen kívül a Börzsönyi Tamás által ajánlott cikkekből Tamás minden órájához egyről tudni kell beszélgetni néhány percet.<br />
<br />
==Az elolvasandó cikkek órák szerint lebontva==<br />
===Második óra===<br />
:*Dendritic growth of ammonium chlorida srystals: Measurements of the concentration field and a proposed nucleation model for growth (Eli Raz et al. - 1989.)<br />
:*Laser diffraction by periodic dynamic patterns in anisotropic fluids (T. John et al. - 2003.)<br />
:*Local concentration measurements in electrochemical deposition using a schlieren method (R. H. Cork et al. - 1991.)<br />
:*Pressure Effect in a Shock-Wave - Plasma Interaction Induced by a Focused Laser Pulse (A. Sasoh et al. - 2006.)<br />
:*Slowly sheared dense granular flows: Crystallization and nonunique final states (J.-C. Tsai and J. P. Gollub - 2004.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:razPRA1989.pdf|Raz]]<br />
[[fájl:johnEPJB2003.pdf|John]]<br />
[[fájl:corkPRA1991.pdf|Cork]]<br />
[[fájl:sasohPRL2006.pdf|Sasoh]]<br />
[[fájl:tsaiPRE2004.pdf|Tsai]]<br />
<br />
===Negyedik óra===<br />
*Absolute and Convective Instabilities of a Viscous Film Flowing Down a Vertical Fiber (C. Duprat et al. - 2007.)<br />
*Controlling droplet deposition with polymer additives (Vance Bergeron et al. - 2000.)<br />
*Convective vs. Absolute Instability in Couette-Taylor Flow with an Axial Flow (A. Tsameret and V. Steinberg - 1991.)<br />
*Dynamical Regimes of Directional Viscous Fingering: Spatiotemporal Chaos and Wave Propagation (M. Rabaud et al. - 1990.)<br />
*Experiments with Rayleigh-Bénard convection (Guenter Ahlers - 2003.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:dupratPRL2007.pdf|Duprat]]<br />
[[fájl:bergeronNATURE2000.pdf|Bergeron]]<br />
[[fájl:tsameretEPL1991.pdf|Tsameret]]<br />
[[fájl:rabaudPRL1990.pdf|Rabaud]]<br />
[[fájl:ahlersRBC2003.pdf|Ahlers]]<br />
<br />
===Hatodik óra===<br />
*A general mechanism of polycrystalline growth (László Gránásy et al. - 2004.)<br />
*Computation of dendrites using a phase field model (A. A. Wheeler et al. - 1993.)<br />
*Dendrites Regularized by Spatially Homogeneous Time-Periodic Forcing (T. Börzsönyi et al. - 1999.)<br />
*Growth of 'dizzy dendrites' in a random field of foreign particles (László Gránásy et al. - 2003.)<br />
*Quantitative phase-field modeling of dendritic growth in two and three dimensions (Alain Karma and Wouter-Jan Rappel - 1998.)<br />
*Symmetry-broken double fingers and seaweed patterns in thin-film directional solidification of a nonfaceted cubic crystal (Silvère Akamatsu et al. - 1995.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:granasyNM2004.pdf|Gránásy (Börzsönyi)]]<br />
[[fájl:wheelerPHYSD1993-2.pdf|Wheeler]]<br />
[[fájl:borzsonyiPRL1999.pdf|Börzsönyi]]<br />
[[fájl:granasyNM2003.pdf|Gránásy (Börzsönyi)]]<br />
[[fájl:karmaPRE1998.pdf|Karma]]<br />
[[fájl:akamatsuPRE1995.pdf|Akamatsu]]<br />
[[fájl:akamatsuPRE1995-melléklet.pdf|Akamatsu - melléklet]]<br />
<br />
===Nyolcadik óra===<br />
*A scaling law for aeolian dunes on Mars, Venus, Earth, and for subaqueous ripples (Philippe Claudin, Bruno Andreotti - 2006.)<br />
*Aeolian Sand Ripples: Experimental Study of Fully Developed States (Bruno Andreotti et al. - 2006.)<br />
*Dynamical evolution of sand ripples under water (Alexandre Stegner and José Eduardo Wesfreid - 1999.)<br />
*Granular Species Segregation under Vertical Tapping: Effects of Size, Density, Friction, and Shaking Amplitude (Massimo Pica Ciamarra et al. - 2006.)<br />
*Long-surface-wave instability in dense granular flows (Yoël Forterre and Olivier Pouliquen - 2003.)<br />
*Longitudinal Vortices in Granular Flows (Y. Forterre and O. Pouliquen - 2001.)<br />
*Patterns in Flowing Sand: Understanding the Physics of Granular Flow (Tamás Börzsönyi et al. - 2009.)<br />
*River Meanders (Luna B. Leopold and W. B. Langbein - 1966.)<br />
*Selection of duna shapes and velocities Part 1: Dynamics of sand, wind and barchans (B. Andreotti et al. - 2002)<br />
*Spontaneous stratification in granular mixtures (Hernán A. Makse et al. - 1997.)<br />
*Two types of avalanche behaviour in granular media (Adrian Daerr and Stéphane Douady - 1999.)<br />
<br />
====A letölthető fájlok sorrendben====<br />
[[fájl:claudinEPSL2006.pdf|Claudin]]<br />
[[fájl:andreottiPRL2006.pdf|Andreotti (2006.)]]<br />
[[fájl:stegnerPRER1999.pdf|Stegner]]<br />
[[fájl:ciamarraPRL2006.pdf|Ciamarra]]<br />
[[fájl:forterreJFM2003.pdf|Forterre (2003.)]]<br />
[[fájl:forterrePRL2001.pdf|Forterre (2001.)]]<br />
[[fájl:borzsonyiPRL2009.pdf|Börzsönyi]]<br />
[[fájl:leopoldSA1966-2.pdf|Leopold]]<br />
[[fájl:leopoldSA1966-1.pdf|Leopold - melléklet]]<br />
[[fájl:andreottiEPJB2002-1.pdf|Andreotti (2002.)]]<br />
[[fájl:makseNature1997.pdf|Makse]]<br />
[[fájl:daerrNATURE1999.pdf|Daerr]]<br />
<br />
==Órai anyagok==<br />
*[[Mintázat_1.óra|1. óra - Bevezető]]<br />
*[[Mintázat_2.óra|2. óra - Kísérleti technikák]]<br />
*[[Mintázat_3.óra|3. óra - határfelületi mintázatok]]<br />
*[[Mintázat_4.óra|4. óra - Instabilitások folyadékokban, nem-newtoni folyadékok]]<br />
*[[Mintázat_6.óra|6. óra - Határfelületi instabilitások megszilárdulás során]]<br />
<br />
*[[Mintázat_kérdések|Az anyaghoz kapcsolódó kérdések és válaszok]]</div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Breakdown&diff=3662Csega/Breakdown2014-06-05T08:19:59Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>A '''breakdown''' a tokamak plazmáknál valamilyen indulási jelenség<ref>[http://www.google.com/url?q=http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100712.pdf&sa=U&ei=FYToTuXjJsj0sgbOpO3QBw&ved=0CBMQFjAA&sig2=DWdgqpaQ4--0LYwBBQPmuw&usg=AFQjCNG44yXlouDmXGlKZW7TT36F4fufcA Electromagnetic Analysis of Breakdown Conditions in JET]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/SL-training-2005.htm General info on plasma operation]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/lectures/PlasmaOps2.pdf Ismertető a breakdownról]</ref>.<br />
<br />
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>.<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
==Hivatkozások==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Breakdown&diff=3661Csega/Breakdown2014-06-05T08:19:50Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>A '''breakdown''' a tokamak plazmáknál valamilyen indulási jelenség<ref>[http://www.google.com/url?q=http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100712.pdf&sa=U&ei=FYToTuXjJsj0sgbOpO3QBw&ved=0CBMQFjAA&sig2=DWdgqpaQ4--0LYwBBQPmuw&usg=AFQjCNG44yXlouDmXGlKZW7TT36F4fufcA Electromagnetic Analysis of Breakdown Conditions in JET]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/SL-training-2005.htm General info on plasma operation]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/lectures/PlasmaOps2.pdf Ismertető a breakdownról]</ref>.<br />
<br />
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>.<br />
asdf<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
==Hivatkozások==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Breakdown&diff=3660Csega/Breakdown2014-06-05T08:17:06Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>A '''breakdown''' a tokamak plazmáknál valamilyen indulási jelenség<ref>[http://www.google.com/url?q=http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100712.pdf&sa=U&ei=FYToTuXjJsj0sgbOpO3QBw&ved=0CBMQFjAA&sig2=DWdgqpaQ4--0LYwBBQPmuw&usg=AFQjCNG44yXlouDmXGlKZW7TT36F4fufcA Electromagnetic Analysis of Breakdown Conditions in JET]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/SL-training-2005.htm General info on plasma operation]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/lectures/PlasmaOps2.pdf Ismertető a breakdownról]</ref>.<br />
<br />
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>.<br />
<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
==Hivatkozások==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Breakdown&diff=3659Csega/Breakdown2014-06-05T08:16:54Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>A '''breakdown''' a tokamak plazmáknál valamilyen indulási jelenség<ref>[http://www.google.com/url?q=http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100712.pdf&sa=U&ei=FYToTuXjJsj0sgbOpO3QBw&ved=0CBMQFjAA&sig2=DWdgqpaQ4--0LYwBBQPmuw&usg=AFQjCNG44yXlouDmXGlKZW7TT36F4fufcA Electromagnetic Analysis of Breakdown Conditions in JET]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/SL-training-2005.htm General info on plasma operation]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/lectures/PlasmaOps2.pdf Ismertető a breakdownról]</ref>.<br />
<br />
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>.<br />
<br />
asdfasdf<br />
<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
==Hivatkozások==<br />
<references/></div>Csegahttp://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Csega/Breakdown&diff=3658Csega/Breakdown2014-06-05T08:12:21Z<p>Csega: </p>
<hr />
<div>A '''breakdown''' a tokamak plazmáknál valamilyen indulási jelenség<ref>[http://www.google.com/url?q=http://www.iop.org/Jet/fulltext/EFDC100712.pdf&sa=U&ei=FYToTuXjJsj0sgbOpO3QBw&ved=0CBMQFjAA&sig2=DWdgqpaQ4--0LYwBBQPmuw&usg=AFQjCNG44yXlouDmXGlKZW7TT36F4fufcA Electromagnetic Analysis of Breakdown Conditions in JET]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/SL-training-2005.htm General info on plasma operation]</ref><ref>[http://users.jet.efda.org/pages/plasma-ops/sl-training/2005/lectures/PlasmaOps2.pdf Ismertető a breakdownról]</ref>.<br />
<br />
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>.<br />
<br />
<br />
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]]<br />
<br />
==Hivatkozások==<br />
<references/></div>Csega