Módosítások

Ennek a fordított folyamata az, amikor két részecske ütközik, és arra vagyunk kíváncsiak, hogy mekkora tömegű részecske tud maximálisan keletkezni. Érdemes kihasználni, hogy a rendszer összes impulzusmomentumának az abszlútértéknégyzete a rendszer nyugalmi tömegét adja: <math> M = \sqrt{p_{\mu} p^{\mu}}</math>. Két azonos energiájú nyalábot összeütköztetve, az így elérhető maximális tömeg a nyalábenergia kétszerese. Ezzel szemben, ha egy álló (<math>m_2</math> tömegű részecskékből álló) céltárgyra lövünk egy <math>m_1</math> tömegű, <math>E_1</math> energiájú részecskékből álló nyalábot, az összimpulzus (két részecske ütközése után): <math>p = \left ( E_1 + m_2, \mathbf{p_1} \right )</math>. Kihasználva, hogy <math>p_1^2 = E_1^2 - m_1^2</math> adódik, hogy:<math>M = \sqrt{m_1^2 + m_2^2 + 2 E_1 m_2}</math>. Ha a kísérleteket <math> 1 \, \mathrm{GeV}</math> tömegű protonokkal végezzük, <math> 7 \, \mathrm{TeV}</math> nyalábenergiával, akkor az álló céltárgyas esetben <math>M=118 \, \mathrm{GeV)}</math> adódik, ami kevesebb, mint a százada a két nyaláb ütköztetésénél elérhető <math>14 \, \mathrm{TeV}</math>-nek.