A kvantumelmélet alapvető kísérletei - Laptörténet

http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?action=history&feed=atom&title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei A kvantumelmélet alapvető kísérletei - Laptörténet 2026-07-10T09:30:17Z Az oldal laptörténete a wikiben MediaWiki 1.30.0 http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=3719&oldid=prev Csega: elíras javítva 2014-06-25T08:06:29Z

<p>elíras javítva</p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2014. június 25., 08:06-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l38" >38. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">38. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Rutherford-kísérlet==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Rutherford-kísérlet==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a Rutherford által vezetett kísérletben arany fóliát bombáztak alfarészecskékkel és vizsgálták azok eltérülését kezdeti irányuktól. Egyszer a vizsgálatokat az alfarészek érkezésének irányából is megvizsgálták, és arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy ugyan ritkán, de előfordul, hogy az alfarészecskék visszapattannak a fóliáról. Ismert volt hogy az atom kívülről elektromosan semleges, ugyanakkor tartalmaz elektronokat, amiből az kövekezik, hogy valamilyen pozitív töltésnek is jelen kell lennie az anyagban, hogy milyen formában, az még vitatott volt. Rutherford eredményei alapján azt <del class="diffchange diffchange-inline">lehettt </del>kiszámolni, hogy ez a pozitív töltés az atom méretéhez képest kis helyen, és nagyon sűrűn koncentrálódik az atomban. Egyszerű Coulomb-téren (sztatikus elektromos téren) való szóródási számolásokból értelmezni lehetett a jelenséget.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a Rutherford által vezetett kísérletben arany fóliát bombáztak alfarészecskékkel és vizsgálták azok eltérülését kezdeti irányuktól. Egyszer a vizsgálatokat az alfarészek érkezésének irányából is megvizsgálták, és arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy ugyan ritkán, de előfordul, hogy az alfarészecskék visszapattannak a fóliáról. Ismert volt hogy az atom kívülről elektromosan semleges, ugyanakkor tartalmaz elektronokat, amiből az kövekezik, hogy valamilyen pozitív töltésnek is jelen kell lennie az anyagban, hogy milyen formában, az még vitatott volt. Rutherford eredményei alapján azt <ins class="diffchange diffchange-inline">lehetett </ins>kiszámolni, hogy ez a pozitív töltés az atom méretéhez képest kis helyen, és nagyon sűrűn koncentrálódik az atomban. Egyszerű Coulomb-téren (sztatikus elektromos téren) való szóródási számolásokból értelmezni lehetett a jelenséget.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Atommodellek==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Atommodellek==</div></td></tr> <tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l60" >60. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">60. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>\lambda = \frac{h}{p}</math></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>\lambda = \frac{h}{p}</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ezt az elméleti ötletet támasztotta alá Davisson és Germer kísérlete, amelyen a kistályos anyagok vizsgálatánál <del class="diffchange diffchange-inline">jól bevált </del>Bragg-féle diffrakciós képletet tudták igazolni elektronokra is:</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ezt az elméleti ötletet támasztotta alá Davisson és Germer kísérlete, amelyen a kistályos anyagok vizsgálatánál <ins class="diffchange diffchange-inline">jólbevált </ins>Bragg-féle diffrakciós képletet tudták igazolni elektronokra is:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>n\lambda = 2d \operatorname{sin}\theta</math></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>n\lambda = 2d \operatorname{sin}\theta</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A feltétel alapján n egész értékeire erősítést kell látni az interferenciaképben. A kísérleteket Nikkel kristályon végezték, amelynek <del class="diffchange diffchange-inline">ismert </del>volt a ''d'' rácsállandója, és de Brogile hullámhossz képletét felhasználva ismert energiájú elektronokra valóban jó egyezés mutatkozott. Ez a kísérlet alapvető fontosságú az anyag hullámtermészetének igazolásában.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A feltétel alapján n egész értékeire erősítést kell látni az interferenciaképben. A kísérleteket Nikkel kristályon végezték, amelynek <ins class="diffchange diffchange-inline">simert </ins>volt a ''d'' rácsállandója, és de Brogile hullámhossz képletét felhasználva ismert energiájú elektronokra valóban jó egyezés mutatkozott. Ez a kísérlet alapvető fontosságú az anyag hullámtermészetének igazolásában.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Stern-Gerlach-kísérlet==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Stern-Gerlach-kísérlet==</div></td></tr> <tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l72" >72. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">72. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az Einstein-de Haas-kísérlet==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az Einstein-de Haas-kísérlet==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a kísérletben egy felfüggesztett ferromágneses hengert vizsgáltak, amely egy tekercsben helyezkedett el, és torziós forgásra volt képes a felfüggesztés körül. Ha a tekercsre elektormos impulzust adtak, a ferromágnes elfordult. Azonban az impulzusmomentum megmaradásának értelmében valaminek el kellett vinnie az impulzusmomentum ellentétes irányú részét. Az eredményeket csak úgy tudták megmagyarázni, ha feltételezték, hogy az elektronok spinje ugyanolyan természetű, mint a klasszikus impulzusmomentum, és mágneses hatása is van. A kvantitatív elemzésekből kiderült, hogy egy kettes faktor különbség van a klasszikus köráram értelemzés és a mérési eredmények között. Ez egy újabb érv volt a kvantummechanikai tárgyalás sikeressége mellett.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a kísérletben egy felfüggesztett ferromágneses hengert vizsgáltak, amely egy tekercsben helyezkedett el, és torziós forgásra volt képes a felfüggesztés körül. Ha a tekercsre elektormos impulzust adtak, a ferromágnes elfordult. Azonban az impulzusmomentum megmaradásának értelmében valaminek el kellett vinnie az impulzusmomentum ellentétes irányú részét. Az eredményeket csak úgy tudták megmagyarázni, ha feltételezték, hogy az elektronok spinje ugyanolyan természetű, mint a klasszikus impulzusmomentum, és <ins class="diffchange diffchange-inline">a </ins>mágneses hatása is van. A kvantitatív elemzésekből kiderült, hogy egy kettes faktor különbség van a klasszikus köráram értelemzés és a mérési eredmények között. Ez egy újabb érv volt a kvantummechanikai tárgyalás sikeressége mellett.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Zeeman-effektus==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Zeeman-effektus==</div></td></tr>  </table>

Csega http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=3710&oldid=prev Abalogh: /* Az Einstein-de Haas-kísérlet */ 2014-06-22T07:32:40Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Az Einstein-de Haas-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2014. június 22., 07:32-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l72" >72. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">72. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az Einstein-de Haas-kísérlet==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az Einstein-de Haas-kísérlet==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a kísérletben egy felfüggesztett ferromágneses hengert vizsgáltak, amely egy tekercsben helyezkedett el, és torziós forgásra volt képes a felfüggesztés körül. Ha a tekercsre elektormos impulzust adtak, a ferromágnes elfordult. Azonban az impulzusmomentum megmaradásának értelmében valaminek el kellett vinnie az impulzusmomentum ellentétes irányú részét. Az eredményeket csak úgy tudták megmagyarázni, ha feltételezték, hogy az elektronok spinje ugyanolyan természetű, mint a klasszikus impulzusmomentum, és <del class="diffchange diffchange-inline">a </del>mágneses hatása is van. A kvantitatív elemzésekből kiderült, hogy egy kettes faktor különbség van a klasszikus köráram értelemzés és a mérési eredmények között. Ez egy újabb érv volt a kvantummechanikai tárgyalás sikeressége mellett.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a kísérletben egy felfüggesztett ferromágneses hengert vizsgáltak, amely egy tekercsben helyezkedett el, és torziós forgásra volt képes a felfüggesztés körül. Ha a tekercsre elektormos impulzust adtak, a ferromágnes elfordult. Azonban az impulzusmomentum megmaradásának értelmében valaminek el kellett vinnie az impulzusmomentum ellentétes irányú részét. Az eredményeket csak úgy tudták megmagyarázni, ha feltételezték, hogy az elektronok spinje ugyanolyan természetű, mint a klasszikus impulzusmomentum, és mágneses hatása is van. A kvantitatív elemzésekből kiderült, hogy egy kettes faktor különbség van a klasszikus köráram értelemzés és a mérési eredmények között. Ez egy újabb érv volt a kvantummechanikai tárgyalás sikeressége mellett.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Zeeman-effektus==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Zeeman-effektus==</div></td></tr>  </table>

Abalogh http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=3709&oldid=prev Abalogh: /* A de Brogile hipotézis és a Davisson-Germer-kísérlet */ 2014-06-22T07:30:14Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">A de Brogile hipotézis és a Davisson-Germer-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2014. június 22., 07:30-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l60" >60. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">60. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>\lambda = \frac{h}{p}</math></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>\lambda = \frac{h}{p}</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ezt az elméleti ötletet támasztotta alá Davisson és Germer kísérlete, amelyen a kistályos anyagok vizsgálatánál <del class="diffchange diffchange-inline">jólbevált </del>Bragg-féle diffrakciós képletet tudták igazolni elektronokra is:</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ezt az elméleti ötletet támasztotta alá Davisson és Germer kísérlete, amelyen a kistályos anyagok vizsgálatánál <ins class="diffchange diffchange-inline">jól bevált </ins>Bragg-féle diffrakciós képletet tudták igazolni elektronokra is:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>n\lambda = 2d \operatorname{sin}\theta</math></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>n\lambda = 2d \operatorname{sin}\theta</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A feltétel alapján n egész értékeire erősítést kell látni az interferenciaképben. A kísérleteket Nikkel kristályon végezték, amelynek <del class="diffchange diffchange-inline">simert </del>volt a ''d'' rácsállandója, és de Brogile hullámhossz képletét felhasználva ismert energiájú elektronokra valóban jó egyezés mutatkozott. Ez a kísérlet alapvető fontosságú az anyag hullámtermészetének igazolásában.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A feltétel alapján n egész értékeire erősítést kell látni az interferenciaképben. A kísérleteket Nikkel kristályon végezték, amelynek <ins class="diffchange diffchange-inline">ismert </ins>volt a ''d'' rácsállandója, és de Brogile hullámhossz képletét felhasználva ismert energiájú elektronokra valóban jó egyezés mutatkozott. Ez a kísérlet alapvető fontosságú az anyag hullámtermészetének igazolásában.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Stern-Gerlach-kísérlet==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Stern-Gerlach-kísérlet==</div></td></tr>  </table>

Abalogh http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=3708&oldid=prev Abalogh: /* A Rutherford-kísérlet */ 2014-06-22T07:28:00Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">A Rutherford-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2014. június 22., 07:28-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l38" >38. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">38. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Rutherford-kísérlet==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Rutherford-kísérlet==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a Rutherford által vezetett kísérletben arany fóliát bombáztak alfarészecskékkel és vizsgálták azok eltérülését kezdeti irányuktól. Egyszer a vizsgálatokat az alfarészek érkezésének irányából is megvizsgálták, és arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy ugyan ritkán, de előfordul, hogy az alfarészecskék visszapattannak a fóliáról. Ismert volt hogy az atom kívülről elektromosan semleges, ugyanakkor tartalmaz elektronokat, amiből az kövekezik, hogy valamilyen pozitív töltésnek is jelen kell lennie <del class="diffchange diffchange-inline">a magban</del>, hogy milyen formában, az még vitatott volt. Rutherford eredményei alapján azt lehettt kiszámolni, hogy ez a pozitív töltés az atom <del class="diffchange diffchange-inline">mretéhez </del>képest kis helyen, és nagyon sűrűn koncentrálódik az atomban. Egyszerű Coulomb-téren (sztatikus elektromos téren) való szóródási számolásokból értelmezni lehetett a jelenséget.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebben a Rutherford által vezetett kísérletben arany fóliát bombáztak alfarészecskékkel és vizsgálták azok eltérülését kezdeti irányuktól. Egyszer a vizsgálatokat az alfarészek érkezésének irányából is megvizsgálták, és arra a megdöbbentő eredményre jutottak, hogy ugyan ritkán, de előfordul, hogy az alfarészecskék visszapattannak a fóliáról. Ismert volt hogy az atom kívülről elektromosan semleges, ugyanakkor tartalmaz elektronokat, amiből az kövekezik, hogy valamilyen pozitív töltésnek is jelen kell lennie <ins class="diffchange diffchange-inline">az anyagban</ins>, hogy milyen formában, az még vitatott volt. Rutherford eredményei alapján azt lehettt kiszámolni, hogy ez a pozitív töltés az atom <ins class="diffchange diffchange-inline">méretéhez </ins>képest kis helyen, és nagyon sűrűn koncentrálódik az atomban. Egyszerű Coulomb-téren (sztatikus elektromos téren) való szóródási számolásokból értelmezni lehetett a jelenséget.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Atommodellek==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Atommodellek==</div></td></tr>  </table>

Abalogh http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=1096&oldid=prev Alma: /* A Zeeman-effektus */ 2011-06-23T19:43:49Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">A Zeeman-effektus</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2011. június 23., 19:43-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l75" >75. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">75. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Zeeman-effektus==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==A Zeeman-effektus==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A spektrumvonalakat <del class="diffchange diffchange-inline">mágnesestérben </del>vizsgálva Zeeman arra a megfigyelésre jutott, hogy azok különböző számú vonalakra hasadnak fel<del class="diffchange diffchange-inline">, </del>a <del class="diffchange diffchange-inline">térnélküól </del>látható egyes vonalakból. A jelenséget úgy magyarázták meg, hogy alapesetben a vonalak azonos energiájú elektron konfigurációknak felelnek meg, amelyek ezért nem különböztethetőek meg egymástól. Mágneses térbe helyezve azonban ez a degeneráció (egybeesés) megszűnik, <del class="diffchange diffchange-inline">hiszn nminden </del>kvantumszámban különbözniük kell az elektronoknak, és a vonalak felhasadnak (általában páratlan számú alvonalra).  </div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A spektrumvonalakat <ins class="diffchange diffchange-inline">mágneses térben </ins>vizsgálva Zeeman arra a megfigyelésre jutott, hogy azok különböző számú vonalakra hasadnak fel a <ins class="diffchange diffchange-inline">mágneses tér nélkül </ins>látható egyes vonalakból. A jelenséget úgy magyarázták meg, hogy alapesetben a vonalak azonos energiájú elektron konfigurációknak felelnek meg, amelyek ezért nem különböztethetőek meg egymástól. Mágneses térbe helyezve azonban ez a degeneráció (egybeesés) megszűnik, <ins class="diffchange diffchange-inline">hiszen minden </ins>kvantumszámban különbözniük kell az elektronoknak, és a vonalak felhasadnak (általában páratlan számú alvonalra).  </div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ha a párosítatlan spinű elektronok átmeneteit vizsgálták, akkor azonban még az előző módszerrel sem lehetett <del class="diffchange diffchange-inline">értelemzni </del>a jelenséget, hiszen a kísérletek idején még nem volt ismert a spin, ezért ez utóbbi, páros <del class="diffchange diffchange-inline">felhasadásokkla </del>járó effektust anomális-Zeeman effektusnak neveztél el.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ha a párosítatlan spinű elektronok átmeneteit vizsgálták, akkor azonban még az előző módszerrel sem lehetett <ins class="diffchange diffchange-inline">értelemezni </ins>a jelenséget, hiszen a kísérletek idején még nem volt ismert a spin, ezért ez utóbbi, páros <ins class="diffchange diffchange-inline">felhasadásokkal </ins>járó effektust anomális-Zeeman effektusnak neveztél el.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az elektron adatainak mérése==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az elektron adatainak mérése==</div></td></tr>  </table>

Alma http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=1095&oldid=prev Alma: /* Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet */ 2011-06-23T19:40:29Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2011. június 23., 19:40-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l86" >86. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">86. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Megmérte egy adott sebességű elektronnyaláb eltérülését a sebességre merőleges elektromos térben:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Megmérte egy adott sebességű elektronnyaláb eltérülését a sebességre merőleges elektromos térben:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2}{\mathbf{v_{0}}^2}<del class="diffchange diffchange-inline">,</del></math></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2}{\mathbf{v_{0}}^2}</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">(mivel körülbelül <math>d/v_0</math> ideig állandó gyorsulással repül az elektron), </ins>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2\mathbf{B}^2}{\mathbf{E}^2}.</math></div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2\mathbf{B}^2}{\mathbf{E}^2}.</math></div></td></tr>  </table>

Alma http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=1094&oldid=prev Alma: /* Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet */ 2011-06-23T19:37:49Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2011. június 23., 19:37-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l83" >83. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">83. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Tegyük fel, hogy a <math>\mathbf{v_0}</math> kezdősebességű, adott fajlagos töltésű részecske a <math>\mathbf{v_0}</math> sebességre merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukcióvektorral jellemzett mágneses térben mozog és az eltérülés kicsi. Ekkor a gyorsulás közelítőleg állandó, merőleges a sebességre,  és nagysága: <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{v_0}\mathbf{B}}{m}</math>. Ha mágneses tér helyett annak irányára és a részecske sebességének irányára merőlegesen homogén, kellően kicsi elektromos teret kapcsolunk be, akkor a részecske ugyanolyan irányban térül el közel állandó, <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{E}}{m}</math> gyorsulással. Ha ezt a két teret egyszerre alkalmazzuk megfelelő erősséggel, akkor elérhető, hogy a részecske ne térüljön el.  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Tegyük fel, hogy a <math>\mathbf{v_0}</math> kezdősebességű, adott fajlagos töltésű részecske a <math>\mathbf{v_0}</math> sebességre merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukcióvektorral jellemzett mágneses térben mozog és az eltérülés kicsi. Ekkor a gyorsulás közelítőleg állandó, merőleges a sebességre,  és nagysága: <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{v_0}\mathbf{B}}{m}</math>. Ha mágneses tér helyett annak irányára és a részecske sebességének irányára merőlegesen homogén, kellően kicsi elektromos teret kapcsolunk be, akkor a részecske ugyanolyan irányban térül el közel állandó, <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{E}}{m}</math> gyorsulással. Ha ezt a két teret egyszerre alkalmazzuk megfelelő erősséggel, akkor elérhető, hogy a részecske ne térüljön el.  </div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Kép:Thompsonkis.png|center|500px|thumb|A Thomson-kísérlet vázlatos elrendezése]]</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Kép:Thompsonkis.png|center|500px|thumb|A Thomson-kísérlet vázlatos elrendezése]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><del style="font-weight: bold; text-decoration: none;">A részecske közelítőleg úgy mozog, mint egy: <math>\mathbf{E} = \mathbf{v_0} \times \mathbf{B}</math> E elektromos térben:</del></div></td><td colspan="2"> </td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Thomson 1897-ben a következő módon határozta meg az elektron fajlagos töltését:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Thomson 1897-ben a következő módon határozta meg az elektron fajlagos töltését:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr>  </table>

Alma http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=1093&oldid=prev Alma: /* Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet */ 2011-06-23T19:36:32Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2011. június 23., 19:36-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l91" >91. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">91. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2\mathbf{B<del class="diffchange diffchange-inline">}</del>}^2}{\mathbf{E}^2}.</math></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2\mathbf{B}^2}{\mathbf{E}^2}.</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebből kifejezhető a fajlagos töltés:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebből kifejezhető a fajlagos töltés:</div></td></tr>  </table>

Alma http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=1092&oldid=prev Alma: /* Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet */ 2011-06-23T19:36:07Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2011. június 23., 19:36-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l91" >91. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">91. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a két tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2<del class="diffchange diffchange-inline">}{\frac{</del>\mathbf{<del class="diffchange diffchange-inline">E</del>}}{\mathbf{<del class="diffchange diffchange-inline">B}</del>}}.</math></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>:<math>y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2\mathbf{<ins class="diffchange diffchange-inline">B}</ins>}<ins class="diffchange diffchange-inline">^2</ins>}{\mathbf{<ins class="diffchange diffchange-inline">E</ins>}<ins class="diffchange diffchange-inline">^2</ins>}.</math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebből kifejezhető a fajlagos töltés:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ebből kifejezhető a fajlagos töltés:</div></td></tr>  </table>

Alma http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_kvantumelm%C3%A9let_alapvet%C5%91_k%C3%ADs%C3%A9rletei&diff=1091&oldid=prev Alma: /* Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet */ 2011-06-23T19:34:56Z

<p>‎<span dir="auto"><span class="autocomment">Az elektron fajlagos töltésének mérése: a Thomson-kísérlet</span></span></p> <table class="diff diff-contentalign-left" data-mw="interface"> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <col class="diff-marker" /> <col class="diff-content" /> <tr style="vertical-align: top;" lang="hu"> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">← Régebbi változat</td> <td colspan="2" style="background-color: white; color:black; text-align: center;">A lap 2011. június 23., 19:34-kori változata</td> </tr><tr><td colspan="2" class="diff-lineno" id="mw-diff-left-l80" >80. sor:</td> <td colspan="2" class="diff-lineno">80. sor:</td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az elektron adatainak mérése==</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>==Az elektron adatainak mérése==</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>===Az elektron fajlagos töltésének mérése: a <del class="diffchange diffchange-inline">Thompson</del>-kísérlet===</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>===Az elektron fajlagos töltésének mérése: a <ins class="diffchange diffchange-inline">Thomson</ins>-kísérlet===</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Tegyük fel, hogy a <math>\mathbf{v_0}</math> kezdősebességű, adott fajlagos töltésű részecske a <math>\mathbf{v_0}</math> sebességre merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukcióvektorral jellemzett mágneses térben mozog és az eltérülés kicsi. Ekkor a gyorsulás közelítőleg állandó, merőleges a sebességre,  és nagysága: <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{v_0}\mathbf{B}}{m}</math>. Ha mágneses tér helyett annak irányára és a részecske sebességének irányára merőlegesen homogén, kellően kicsi elektromos teret kapcsolunk be, akkor a részecske ugyanolyan irányban térül el közel állandó, <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{E}}{m}</math> gyorsulással. Ha ezt a két teret egyszerre alkalmazzuk megfelelő erősséggel, akkor elérhető, hogy a részecske ne térüljön el.  </div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Tegyük fel, hogy a <math>\mathbf{v_0}</math> kezdősebességű, adott fajlagos töltésű részecske a <math>\mathbf{v_0}</math> sebességre merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukcióvektorral jellemzett mágneses térben mozog és az eltérülés kicsi. Ekkor a gyorsulás közelítőleg állandó, merőleges a sebességre,  és nagysága: <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{v_0}\mathbf{B}}{m}</math>. Ha mágneses tér helyett annak irányára és a részecske sebességének irányára merőlegesen homogén, kellően kicsi elektromos teret kapcsolunk be, akkor a részecske ugyanolyan irányban térül el közel állandó, <math>\mathbf{a} = \frac{q \mathbf{E}}{m}</math> gyorsulással. Ha ezt a két teret egyszerre alkalmazzuk megfelelő erősséggel, akkor elérhető, hogy a részecske ne térüljön el.  </div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Kép:Thompsonkis.png|center|500px|thumb|A <del class="diffchange diffchange-inline">Thompson</del>-kísérlet vázlatos elrendezése]]</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>[[Kép:Thompsonkis.png|center|500px|thumb|A <ins class="diffchange diffchange-inline">Thomson</ins>-kísérlet vázlatos elrendezése]]</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A részecske közelítőleg úgy mozog, mint egy: <math>\mathbf{E} = \mathbf{v_0} \times \mathbf{B}</math> E elektromos térben:</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>A részecske közelítőleg úgy mozog, mint egy: <math>\mathbf{E} = \mathbf{v_0} \times \mathbf{B}</math> E elektromos térben:</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Thomson 1897-ben <del class="diffchange diffchange-inline">úgy </del>határozta meg az elektron fajlagos töltését<del class="diffchange diffchange-inline">, hogy megmérte </del>egy adott sebességű elektronnyaláb eltérülését a sebességre merőleges elektromos térben:</div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Thomson 1897-ben <ins class="diffchange diffchange-inline">a következő módon </ins>határozta meg az elektron fajlagos töltését<ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><math>y = \left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{<del class="diffchange diffchange-inline">l_1</del>}{\mathbf{v_{0}}^2} <del class="diffchange diffchange-inline">(\frac{1}{2} l_1 + l_2)</del></math></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">Megmérte </ins>egy adott sebességű elektronnyaláb eltérülését a sebességre merőleges elektromos térben:</div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins><math>y = <ins class="diffchange diffchange-inline">\frac12</ins>\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{<ins class="diffchange diffchange-inline">d^2</ins>}{\mathbf{v_{0}}^2}<ins class="diffchange diffchange-inline">,</ins></math></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>majd a <math>v_0</math>-ra és <math>\mathbf{E}</math>-re merőleges <math>\mathbf{B}</math> indukciójú térrel visszaállította a nyalábot eredeti helyzetébe.</div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'>−</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a <del class="diffchange diffchange-inline">keresztezett </del>tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék <del class="diffchange diffchange-inline">„jutnak át” (pontos </del><math><del class="diffchange diffchange-inline">v_0</del></math> <del class="diffchange diffchange-inline">mérés </del><math>\<del class="diffchange diffchange-inline">rightarrow</del></math> <del class="diffchange diffchange-inline">pontos e/m mérés).</del></div></td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>Ekkor a <ins class="diffchange diffchange-inline">két </ins>tér sebességszűrőként működik, csak a: <math>v_0 = \frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}</math> sebességű részecskék <ins class="diffchange diffchange-inline">haladnak tovább egyenesen. Ezt felhasználva a sebesség bejövő elektronok sebessége kiküszöbölhető az eltérülési képletből:</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins><math><ins class="diffchange diffchange-inline">y = \frac12\left( \frac{q}{m} \right) \mathbf{E} \frac{d^2}{\frac{\mathbf{E}}{\mathbf{B}}}.</ins></math></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div> </div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">Ebből kifejezhető a fajlagos töltés:</ins></div></td></tr> <tr><td colspan="2"> </td><td class='diff-marker'>+</td><td style="color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div><ins class="diffchange diffchange-inline">:</ins><math>\<ins class="diffchange diffchange-inline">frac{q}{m}=\frac{2y\mathbf{E}}{d^2\mathbf{B}^2}.</ins></math></div></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"></td></tr> <tr><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>===Az elektron töltésének és tömegének mérése: A Millikan-kísérlet===</div></td><td class='diff-marker'> </td><td style="background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;"><div>===Az elektron töltésének és tömegének mérése: A Millikan-kísérlet===</div></td></tr>  </table>

Alma