<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=A_statisztikus_fizika_matematikai_appar%C3%A1tusa</id>
		<title>A statisztikus fizika matematikai apparátusa - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=A_statisztikus_fizika_matematikai_appar%C3%A1tusa"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_statisztikus_fizika_matematikai_appar%C3%A1tusa&amp;action=history"/>
		<updated>2026-09-30T10:18:10Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.30.0</generator>

	<entry>
		<id>http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_statisztikus_fizika_matematikai_appar%C3%A1tusa&amp;diff=27&amp;oldid=prev</id>
		<title>Csega: Új oldal, tartalma: „==Stirling-formula== Nagy n esetén közelítőleg:  &lt;math&gt;n! \sim \sqrt{2 \pi n} \left( \frac{n}{e} \right)^n&lt;/math&gt;  Az előző állítás pontosabb megfogalmazása az, …”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=A_statisztikus_fizika_matematikai_appar%C3%A1tusa&amp;diff=27&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2009-08-14T16:28:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „==Stirling-formula== Nagy n esetén közelítőleg:  &amp;lt;math&amp;gt;n! \sim \sqrt{2 \pi n} \left( \frac{n}{e} \right)^n&amp;lt;/math&amp;gt;  Az előző állítás pontosabb megfogalmazása az, …”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;==Stirling-formula==&lt;br /&gt;
Nagy n esetén közelítőleg:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;n! \sim \sqrt{2 \pi n} \left( \frac{n}{e} \right)^n&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Az előző állítás pontosabb megfogalmazása az, hogy a két oldal aszimptotikusan egyenlő, vagyis a hányadosuk végtelenben vett határértéke 1. Általában a formulát a következőképpen használjuk ki:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt; \ln(n!) \sim n \cdot (\ln(n) - 1)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
==Néhány integrál==&lt;br /&gt;
Gauss-integrál (precízen az alábbi formula a = 1 esetét nevezik Gauss-integrálnak): &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\int\limits_{-\infty}^\infty e^{-ax^2}dx = \sqrt{\frac{\pi}{a}}&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gamma-függvény: &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\int\limits_{0}^\infty t^{z-1} e^t dt = \Gamma(z)&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\Gamma\left(\frac{1}{2}\right) = \pi^{\frac{1}{2}}&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\Gamma(x+1) = x\, \Gamma(x)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\Gamma(n) = \,(n-1)!&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Egy r sugarú, d dimenziós gömb térfogata:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;V = \frac{\pi^{d/2}}{\Gamma(1+d/2)}r^d&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Bose-Einstein kondenzációhoz kell a következő integrál:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\int\limits_{0}^\infty x^{\frac{1}{2}} \frac{1}{e^x-1} dx = \Gamma\left(\frac{3}{2}\right) \zeta\left(\frac{3}{2}\right)&lt;br /&gt;
&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ehhez hasonló integrálok gyakran bukkannak elő a statisztikus fizikában és a szilárdtest fizikában, általános alakjuk:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\int\limits_{0}^{\infty}\frac{x^{n}}{e^x-1}\,dx = \Gamma{\left(n+1\right)} \zeta(n+1) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ahol &amp;lt;math&amp;gt;Re(n) &amp;gt; 0 &amp;lt;/math&amp;gt;, illetve&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\int\limits_{0}^{\infty}\frac{x^{n}}{e^x+1}\,dx = \Gamma{\left(n+1\right)} \zeta(n+1) (1-2^{-n}) &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ahol &amp;lt;math&amp;gt;Re(n) &amp;gt; -1 &amp;lt;/math&amp;gt;.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ami, mint könnyen látható, a Fermi-Dirac statisztikával kapcsolatos számításokban bukkan fel gyakran.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== Sorfejtések ==&lt;br /&gt;
=== Magas hőmérsékletű kvantumkorrekciók ===&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
... Ezt a részt majd átrakom máshova...&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A &amp;lt;math&amp;gt;pV = NkT&amp;lt;/math&amp;gt; ideális gázegyenlet első kvantumkorrekcióját keressük, a közelítés: &amp;lt;math&amp;gt;e^{\beta \mu} \ll 1&amp;lt;/math&amp;gt;. Ehhez a következő sorfejtést használjuk:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&amp;lt;math&amp;gt;\frac{1}{e^{\beta (\epsilon - \mu)} \pm 1} = e^{-\beta (\epsilon - \mu)} \sum\limits_{0}^{\infty} (\mp)^l e^{-l \beta (\epsilon - \mu)} \approx e^{-\beta (\epsilon - \mu)} \mp e^{-2\beta (\epsilon - \mu)} &amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
=== Bethe-Sommerfeld sorfejtés ===&lt;br /&gt;
Fermionokra használható alacsony hőmérsékleten.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csega</name></author>	</entry>

	</feed>