Csega/Soft X-Rays - Laptörténet

Csega, 2011. december 16., 11:02-n

2011-12-16T11:02:02Z

Csega, 2011. december 9., 15:14-n

2011-12-09T15:14:54Z

Csega, 2011. december 9., 15:07-n

2011-12-09T15:07:38Z

Csega: kamerajelek képe javítva

2011-12-09T15:04:56Z

kamerajelek képe javítva

Csega: Új oldal, tartalma: „A '''"puha" röntgensugarakat''' általában szilícium diódákkal detektáljákWesson - Tokamaks (3. kiadás, 542. oldal, a 2. kiadásban ugyanez az 511. oldalon ta…”

2011-12-09T15:00:06Z

Új oldal, tartalma: „A '''"puha" röntgensugarakat''' általában szilícium diódákkal detektálják<ref>Wesson - Tokamaks (3. kiadás, 542. oldal, a 2. kiadásban ugyanez az 511. oldalon ta…”

Új lap

A '''"puha" röntgensugarakat''' általában szilícium diódákkal detektálják<ref>Wesson - Tokamaks (3. kiadás, 542. oldal, a 2. kiadásban ugyanez az 511. oldalon található)</ref>, melyek válaszideje - a bolométerekkel ellentétben - igen gyors, tipikusan a mikroszekundum törtrésze. Az integrális röngtgen-teljesítményt méri egy bizonyos küszöbszint felett, melyet egy a detektorok elé helyezett, vékony (többnyire berillium) fémfólia határoz meg. A detektorok az érzékelt teljesítmény nagy részét közvetlenül a plazma sűrű és forró magjából (középső részéből) kapják és bizonyítottan felbecsülhetetlen értékű információkat szolgáltatnak az MHD jelenségek és a szennyező transzportjelenségek tanulmányozásához. Általában több, mint 100 szenzorral rendelkező, a plazmára különböző (egymáshoz képest merőleges) irányokból néző pinhole kamerákat használnak (lásd az alábbi, bal oldali képen).

[[Image:soft_x-ray_cam.png|left|thumb|400px|Puha röntgensugaras pinhole camerák a JET tokamakon (Edwards, A. W. et al., J., ''Review of Scientific Instruments'', '''57''', (1986)]]

[[Image:resolved_radiated_power.png|none|thumb|400px|Térben feloldott (visszaállított) sugárzási teljesítmény. Jól látszik a megnövekedett sugárzás a plazma szélén (Schivell, J., ''Review of Scientific Instruments'', '''58''', (1987)]]

Ezen diagnosztika fő előnye, hogy rendkívül jó tér- és időbeli felbontással rendelkezik. A tokamak plazmákkal foglalkozó részletes vizsgálatok közül nagyon sok ezen diagnosztika adataira támaszkodott, különösen a fűrészfog instabilitás, a kis (minor) és nagy (major) diszrupciók (plazmaösszeomlások), az MHD módusok, a nagy-<math>\beta</math>-jú MHD jelenségek, a szennyező transzport, valamint a kígyó- (snake) és pellet belövések vizsgálata.

Az egyes ''egyedi'' csatornákból származó jelek gyakran jellegzetes MHD jelenségeket mutatnak (lásd fenti, jobb oldali ábrát). Ilyen például a fűrészfog oszcilláció, ami a plazma középpontjában történik, és a <math>q = m/n</math> alakú mágneses felületekhez tartozó MHD oszcillációk. A módusszámot úgy találhatjuk meg, hogy a plazma különböző részeiből érkező jelek fázisát összehasonlítjuk. A fenti, jobb oldali ábrán egy erős m=1-es oszcillációt követő fűrészfog összeomlást láthatunk.

== Hivatkozások ==
<references/>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A '''"puha" röntgensugarakat''' általában szilícium diódákkal detektálják<ref>Wesson - Tokamaks (3. kiadás, 542. oldal, a 2. kiadásban ugyanez az 511. oldalon található)</ref>, melyek válaszideje - a bolométerekkel ellentétben - igen gyors, tipikusan a mikroszekundum törtrésze. Az integrális röngtgen-teljesítményt méri egy bizonyos küszöbszint felett, melyet egy a detektorok elé helyezett, vékony (többnyire berillium) fémfólia határoz meg. A detektorok az érzékelt teljesítmény nagy részét közvetlenül a plazma sűrű és forró magjából (középső részéből) kapják és bizonyítottan felbecsülhetetlen értékű információkat szolgáltatnak az MHD jelenségek és a szennyező transzportjelenségek tanulmányozásához. Általában több, mint 100 szenzorral rendelkező, a plazmára különböző (egymáshoz képest merőleges) irányokból néző pinhole kamerákat használnak (lásd az alábbi, bal oldali képen).
+A '''lágy röntgensugarakat''' általában szilícium diódákkal detektálják<ref>Wesson - Tokamaks (3. kiadás, 542. oldal, a 2. kiadásban ugyanez az 511. oldalon található)</ref>, melyek válaszideje - a bolométerekkel ellentétben - igen gyors, tipikusan a mikroszekundum törtrésze. Az integrális röngtgen-teljesítményt méri egy bizonyos küszöbszint felett, melyet egy a detektorok elé helyezett, vékony (többnyire berillium) fémfólia határoz meg. A detektorok az érzékelt teljesítmény nagy részét közvetlenül a plazma sűrű és forró magjából (középső részéből) kapják és bizonyítottan felbecsülhetetlen értékű információkat szolgáltatnak az MHD jelenségek és a szennyező transzportjelenségek tanulmányozásához. Általában több, mint 100 szenzorral rendelkező, a plazmára különböző (egymáshoz képest merőleges) irányokból néző pinhole kamerákat használnak (lásd az alábbi, bal oldali képen).
-[[Image:soft_x-ray_cam.png|left|thumb|250px|Puha röntgensugaras pinhole camerák a JET tokamakon (Edwards, A. W. et al., J., ''Review of Scientific Instruments'', '''57''', (1986)]]
+[[Image:soft_x-ray_cam.png|left|thumb|250px|Lágy röntgensugaras pinhole camerák a JET tokamakon (Edwards, A. W. et al., J., ''Review of Scientific Instruments'', '''57''', (1986)]]
-[[Image:soft_x-ray_signals.png|none|thumb|400px|Egyedi detektorok jelei a JET puha röntgensugaras kamerájából. A fölső képen egy fűrészfogat, az alsókon pedig jellegzetes MDH aktivitást láthatunk (kiterjesztett időskálán). A rövidebb időskálán tisztán látható a fűrészfog prekurzor aktivitása mind a plazma közepénél, mind a fordított sugárnál (inversion radius)]]
+[[Image:soft_x-ray_signals.png|none|thumb|400px|Egyedi detektorok jelei a JET lágy röntgensugaras kamerájából. A fölső képen egy fűrészfogat, az alsókon pedig jellegzetes MDH aktivitást láthatunk (kiterjesztett időskálán). A rövidebb időskálán tisztán látható a fűrészfog prekurzor aktivitása mind a plazma közepénél, mind a fordított sugárnál (inversion radius)]]
 Ezen diagnosztika fő előnye, hogy rendkívül jó tér- és időbeli felbontással rendelkezik. A tokamak plazmákkal foglalkozó részletes vizsgálatok közül nagyon sok ezen diagnosztika adataira támaszkodott, különösen a fűrészfog instabilitás, a kis (minor) és nagy (major) diszrupciók (plazmaösszeomlások), az MHD módusok, a nagy-<math>\beta</math>-jú MHD jelenségek, a szennyező transzport, valamint a kígyó- (snake) és pellet belövések vizsgálata.

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 Az egyes ''egyedi'' csatornákból származó jelek gyakran jellegzetes MHD jelenségeket mutatnak (lásd fenti, jobb oldali ábrát). Ilyen például a fűrészfog oszcilláció, ami a plazma középpontjában történik, és a <math>q = m/n</math> alakú mágneses felületekhez tartozó MHD oszcillációk. A módusszámot úgy találhatjuk meg, hogy a plazma különböző részeiből érkező jelek fázisát összehasonlítjuk. A fenti, jobb oldali ábrán egy erős <math>m = 1</math>-es oszcillációt követő fűrészfog összeomlást láthatunk.
 == Hivatkozások ==
 <references/>

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 [[Image:soft_x-ray_cam.png|left|thumb|400px|Puha röntgensugaras pinhole camerák a JET tokamakon (Edwards, A. W. et al., J., ''Review of Scientific Instruments'', '''57''', (1986)]]
-[[Image:resolved_radiated_power.png|none|thumb|400px|Térben feloldott (visszaállított) sugárzási teljesítmény. Jól látszik a megnövekedett sugárzás a plazma szélén (Schivell, J., ''Review of Scientific Instruments'', '''58''', (1987)]]
+[[Image:soft_x-ray_signals.png|none|thumb|400px|Egyedi detektorok jelei a JET puha röntgensugaras kamerájából. A fölső képen egy fűrészfogat, az alsókon pedig jellegzetes MDH aktivitást láthatunk (kiterjesztett időskálán). A rövidebb időskálán tisztán látható a fűrészfog prekurzor aktivitása mind a plazma közepénél, mind a fordított sugárnál (inversion radius)]]
 Ezen diagnosztika fő előnye, hogy rendkívül jó tér- és időbeli felbontással rendelkezik. A tokamak plazmákkal foglalkozó részletes vizsgálatok közül nagyon sok ezen diagnosztika adataira támaszkodott, különösen a fűrészfog instabilitás, a kis (minor) és nagy (major) diszrupciók (plazmaösszeomlások), az MHD módusok, a nagy-<math>\beta</math>-jú MHD jelenségek, a szennyező transzport, valamint a kígyó- (snake) és pellet belövések vizsgálata.