Fenomenologikus termodinamika - Laptörténet

Bertalan: /* Clausius-Clapeyron egyenlet */

2011-06-26T09:41:56Z

‎Clausius-Clapeyron egyenlet

Bertalan: /* Clausius-Clapeyron egyenlet */

2011-06-26T09:41:32Z

‎Clausius-Clapeyron egyenlet

Bertalan: /* Clausius-Clapeyron egyenlet */

2011-06-26T09:40:48Z

‎Clausius-Clapeyron egyenlet

Bertalan: /* III. főtétel */

2011-06-26T09:30:00Z

‎III. főtétel

Bertalan: /* Nyílt és zárt folyamatok */

2011-06-26T09:18:44Z

‎Nyílt és zárt folyamatok

Bertalan: /* Kémiai potenciál */

2011-06-20T15:29:21Z

‎Kémiai potenciál

Bertalan, 2011. június 20., 15:27-n

2011-06-20T15:27:10Z

Bertalan: /* Fázisdiagramok */

2011-06-20T14:44:59Z

‎Fázisdiagramok

Bertalan: /* Fázisdiagramok */

2011-06-20T14:44:39Z

‎Fázisdiagramok

Bertalan, 2011. június 20., 14:13-n

2011-06-20T14:13:55Z

@@ 209. sor: / 209. sor: @@
 <math>\frac{dp}{dT}=\frac{s_2-s_1}{v_2-v_1}=\frac{l_{12}}{T(v_2-v_1)}</math>
-ahol v moláris térfogat, s moláris entrópia, <math>l_{12}</math> moláris látens hő.
+ahol v moláris térfogat, s moláris [[entrópia]], <math>l_{12}</math> moláris [[látens hő]].
 ==Jegyzetek, hivatkozások==

@@ 203. sor: / 203. sor: @@
 <math>G=\mu_1(T,p) N_1 +\mu_2(T,p) N_2\,</math>
-A részecskeszám megmaradás miatt <math>dN_1=-dN_2</math>, akkor az egyensúly ''dG=0'' feltételéből visszakapjuk a korábban is említett <math>\mu_1=\mu_2</math> feltételt. Ebből az egy mólnyi mennyiségre vonatkozó <math>d\mu_i=-s_idT + v_idp</math> Gibbs-Duhem reláció adja a Clausius-Clapeyron egyenletet:
+A részecskeszám megmaradás miatt <math>dN_1=-dN_2</math>, akkor az egyensúly ''dG=0'' feltételéből visszakapjuk a korábban is említett <math>\mu_1=\mu_2</math> feltételt. Ebből az egy mólnyi mennyiségre vonatkozó <math>d\mu_i=-s_idT + v_idp</math> [[Gibbs-Duhem reláció]] adja a Clausius-Clapeyron egyenletet:
 <math>(s_2-s_1)dT=(v_2-v_1)dp\,</math>

@@ 203. sor: / 203. sor: @@
 <math>G=\mu_1(T,p) N_1 +\mu_2(T,p) N_2\,</math>
-A részecskeszám megmaradás miatt <math>dN_1=-dN_2</math>, akkor az egyensúly DG=0 feltételéből visszakapjuk a korábban is említett <math>\mu_1=\mu_2</math> feltételt. Ebből az egy mólnyi mennyiségre vonatkozó <math>d\mu_i=-s_idT + v_idp</math> Gibbs-Duhem reláció adja a Clausius-Clapeyron egyenletet:
+A részecskeszám megmaradás miatt <math>dN_1=-dN_2</math>, akkor az egyensúly ''dG=0'' feltételéből visszakapjuk a korábban is említett <math>\mu_1=\mu_2</math> feltételt. Ebből az egy mólnyi mennyiségre vonatkozó <math>d\mu_i=-s_idT + v_idp</math> Gibbs-Duhem reláció adja a Clausius-Clapeyron egyenletet:
 <math>(s_2-s_1)dT=(v_2-v_1)dp\,</math>

@@ 97. sor: / 97. sor: @@
 === III. főtétel ===
-Nernst megfogalmazása szerint az abszolút tiszta kristályos anyagok [[entrópia|entrópiája]] nulla kelvin hőmérsékleten zérus.
+[[Nernst]] megfogalmazása szerint az abszolút tiszta kristályos anyagok [[entrópia|entrópiája]] nulla kelvin hőmérsékleten zérus.
-Olyan abszolút tiszta kristályos anyag, amelyre a Nernst megfogalmazása érvényes lenne, a természetben nem fordul elő, ideális fogalom, tehát nulla entrópiájú anyag nem létezhet. Az entrópia határértékét a harmadik főtétel pontosított megfogalmazása a következőképpen rögzíti: a termodinamikai rendszerek entrópiája véges pozitív érték felé, az entrópia hőmérséklet szerinti deriváltja pedig a zéró felé tart, amikor a rendszer hőmérséklete az abszolút nulla érték felé közelít.
+Olyan abszolút tiszta kristályos anyag, amelyre a Nernst megfogalmazása érvényes lenne, a természetben nem fordul elő, ideális fogalom, tehát nulla entrópiájú anyag nem létezhet. Az [[entrópia]] határértékét a harmadik főtétel pontosított megfogalmazása a következőképpen rögzíti: a termodinamikai rendszerek entrópiája [[véges]] pozitív érték felé, az entrópia hőmérséklet szerinti deriváltja pedig a zéró felé tart, amikor a rendszer hőmérséklete az abszolút nulla érték felé közelít.
 Nernst posztulátumát később egy újabb megfogalmazásban hozta nyilvánosságra, mely szerint az abszolút nulla hőmérséklet tetszőlegesen megközelíthető, de nem érhető el. E kijelentés a harmadik főtétel előbbi megfogalmazásának következménye: mivel az abszolút nullához közeli hőmérsékleten az anyagok fajhője nagyon kicsi, igen kis hőmennyiség a hőmérséklet jelentős megváltozásához vezet. Bármilyen módon is valósítjuk meg a hűtést, a lehűtendő test valamilyen fokú visszamelegedése elkerülhetetlen. A folyamat megismétlésével a hőmérséklet tovább csökkenthető, tehát végső soron az abszolút nulla hőmérséklet elvileg tetszőleges pontossággal aszimptotikusan megközelíthető, de nem érhető el.

@@ 37. sor: / 37. sor: @@
 ==Nyílt és zárt folyamatok==
-Egy zárt termodinamikai rendszer a különböző állapotait meghatározott valószínűséggel veszi fel. A lehetséges állapotok összességét jellemzi az '''állapothalmaz''':
+'''Nyílt rendszer'''
-Az állapotok [[termodinamika]]i valószínűsége (hagyományosan)
+A nyílt rendszerek jellemzője az [[anyag]] és az [[energia]] áramlása a rendszer és környezete között.
-A rendszer entrópiája az <math>x_{i}</math> állapotban
+Ilyen például egy pohár lefedetlen víz.
 ===Carnot-folyamat===

@@ 205. sor: / 205. sor: @@
 :''T'' a hőmérséklet, [K].
-Az ''i'' [[komponens]] kémiai potenciálja egy [[Intenzív állapotjelző|intenzív fizikai mennyiség]], ami megadja, hogy az ''i'' komponens változása esetén mennyivel változtatja meg a rendszer szabadentalpiáját, azaz az integrális mennyiségét (miközben a rendszerben a hőmérséklet, a nyomás és az ''i'' komponens kivételével az összes többi komponens mennyisége állandó marad). A kémiai potenciál abszolút értéke nem ismeretes, gyakorlatban a folyamatokban bekövetkező megváltozása fontos.
+Az ''i'' [[komponens]] kémiai potenciálja egy [[Termodinamikai állapotjelzők#Intenzív állapotjelzők|intenzív fizikai mennyiség]], ami megadja, hogy az ''i'' komponens változása esetén mennyivel változtatja meg a rendszer szabadentalpiáját, azaz az integrális mennyiségét (miközben a rendszerben a hőmérséklet, a nyomás és az ''i'' komponens kivételével az összes többi komponens mennyisége állandó marad). A kémiai potenciál abszolút értéke nem ismeretes, gyakorlatban a folyamatokban bekövetkező megváltozása fontos.
 ==Fázisegyensúlyok==

@@ 186. sor: / 186. sor: @@
 ===Fázisdiagramok===
-[[Fájl:151-2_a víz fázisdiagramja.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A víz fázisdiagramja]]
+[[Fájl:viz.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|A víz fázisdiagramja. A képen a víz fázisdiagramja látható. Ez annyiból nem szokványos, hogy a szilárd-folyadék fázisegyensúlyt jelző görbe deriváltja negatív.]]
-[[Fájl:Titan_nikkel_fazisdiagram.jpg|bélyegkép|balra|300px|A titán-nikkel ötvözet fázisdiagramja]]
+Az olyan diagramot, amit fázisok szerinti tartományokra osztunk fel, '''fázisdiagramnak''' nevezzük. A tengelyeken legtöbbször két választott változó, pl. p-T felmérése mellett, ilyenkor a többi változót rögzítjük. Szemléletesen: a teljes teret egy síkkal metsszük el. Az ábrákon a víz nyomás-hőmérséklet fázisdiagramja és a titán nikkel ötvözetek hőmérséklet-koncentráció diagramja látható.
 {{-}}
 ==Kémiai potenciál==
 ==Fázisegyensúlyok==
 ==Jegyzetek, hivatkozások==
 <references/>

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
-A tétel régi változata megtekinthető a [[Fenomenologikus termodinamika (2010)]] címszó alatt. Kevésbé struktúrált, de részletesebb, mint az új.
+A tétel korábbi változata megtekinthető a [[Fenomenologikus termodinamika (2010)]] címszó alatt. Kevésbé struktúrált, de részletesebb, mint az új.
 ==Termodinamikai állapotjelzők==
+Az [[Termodinamikai állapotjelzők|'''állapotjelző''']] a [[termodinamika]]i rendszernek egy olyan jellemzője, amely csak a rendszer állapotától függ, és nem függ attól, hogyan jutott a rendszer ebbe az állapotba. Az állapotjelző a rendszer egyensúlyi állapotát írja le. Például a [[belső energia]], az [[entalpia]], [[entrópia]], [[nyomás]] és [[hőmérséklet]] állapotjelzők, mivel kvantitatíve jellemzik egy termodinamikai rendszer egyensúlyi állapotát. Ugyanakkor a mechanikai [[Mechanikai munka|munka]] és a [[hő]] nem állapotjelző, mivel kvantitatíve a termodinamikai rendszerek egyensúlyi állapotai közötti átmeneteket írják le. Megkülönböztetünk [[Termodinamikai állapotjelzők#Intenzív állapotjelzők|intenzív]] és [[Termodinamikai állapotjelzők#Extenzív állapotjelzők|extenzív]] állapotjelzőket.
 ==Hőtágulás==
@@ 158. sor: / 157. sor: @@
 kifejezésből látható, hogy a térfogatra nézve a függvény harmadfokú, mint a mellékelt ábra – a szén-dioxid ''p''–''V'' diagramjának – izotermáin is látható.
 {{-}}
 ==Fázisátalakulások==
 ===Jellemzői===
 ===Típusai===
 ===Gibbs-féle fázisszabály===
 ===Fázisdiagramok===
 ==Kémiai potenciál==