Magfizika - Laptörténet

Csega: /* AMU */

2016-11-22T11:29:14Z

‎AMU

Csega: /* 4. a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója? */

2010-01-27T07:08:03Z

‎4. a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?

Csega: /* 3. a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul! */

2010-01-27T07:07:34Z

‎3. a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul!

Csega: /* Sűrűség= */

2010-01-27T07:07:02Z

‎Sűrűség=

Csega: /* 2) a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nag

2010-01-27T07:06:51Z

/* 2) a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nag

Csega: /* 1. Izotópok */

2010-01-27T07:06:25Z

‎1. Izotópok

Csega: /* 1. a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat! */

2010-01-27T07:06:11Z

‎1. a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat!

Csega, 2010. január 27., 07:05-n

2010-01-27T07:05:33Z

Csega, 2010. január 26., 16:08-n

2010-01-26T16:08:39Z

Csega, 2010. január 26., 16:07-n

2010-01-26T16:07:45Z

@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 '''a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?'''
-a)	AMU: Atomic Mass Unit (atomi tömegegység), M(<sup>12<sup>C atom) = 12,000 AMU, 1 AMU = <math>1,6605655\cdot 10^{-27}</math> kg  = 931,501 MeV.
+a)	AMU: Atomic Mass Unit (atomi tömegegység), M(<sup>12</sup>C atom) = 12,000 AMU, 1 AMU = <math>1,6605655\cdot 10^{-27}</math> kg  = 931,501 MeV.
 b)	Tömegmeghatározás:
 :::*	 Tömegspektrometria (l. Atomfizika)

@@ 45. sor: / 45. sor: @@
 c)	Két jelenségkör, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul:????????????????????????????????????????????????
-===4.	a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?===
+===AMU===
 a)	AMU: Atomic Mass Unit (atomi tömegegység), M(<sup>12<sup>C atom) = 12,000 AMU, 1 AMU = <math>1,6605655\cdot 10^{-27}</math> kg  = 931,501 MeV.
 b)	Tömegmeghatározás:

@@ 36. sor: / 36. sor: @@
 c)	Elvi különbség a magsűrűség-eloszlások között???????????????????????????????????????????????????????????????
-===3.	a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul!===
+===Mágikus számok===
 a)	A mágikus számok: 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 :::•	4n+3 › <sup>235</sup><sub>92</sub>U (<math>0,7\cdot 10^9</math> év); aktínium-sor, <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%)
-==Sűrűség===
+===Sűrűség===
 ''' a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nagyenergiájú elektronokkal, ill. neutronokkal végrehajtott szóráskísérletekből meghatározott magsűrűség-eloszlások között? d) Hogyan függ a magsugár a tömegszámtól?'''

@@ 20. sor: / 20. sor: @@
 :::•	4n+3 › <sup>235</sup><sub>92</sub>U (<math>0,7\cdot 10^9</math> év); aktínium-sor, <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%)
-===2) a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nagyenergiájú elektronokkal, ill. neutronokkal végrehajtott szóráskísérletekből meghatározott magsűrűség-eloszlások között? d) Hogyan függ a magsugár a tömegszámtól?===
+==Sűrűség===
 a)	Alapállapoti magok magsűrűség-eloszlásának meghatározása:????????????????????????????????????????????????????????????

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 ==Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)==
-===1. Izotópok===
+===Izotópok===
 '''a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat!'''
 a)	A környezetünkbe nelőforduló radioaktív atommagok:

← Régebbi változat		A lap 2010. január 27., 07:05-kori változata
4. sor:		4. sor:

	*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben: [[fájl:magfiz.pdf\|ez lenne az]]		*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben: [[fájl:magfiz.pdf\|ez lenne az]]
		+
		+	==Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)==
		+	===1. a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat!===
		+	a) A környezetünkbe nelőforduló radioaktív atommagok:
		+	::a.1. Hosszú felezési idejű izotópok, pl: <sup>40</sup><sub>19</sub>K (<math>1,28 \cdot 10^9</math> év – 0.012%); <sup>87</sup><sub>37</sub>Rb (<math>4,7\cdot 10^{10} </math>év – 27.83%); <sup>113</sup><sub>48</sub>Cd (<math>9\cdot 10^{15}</math> év – 12.3%); <sup>115</sup><sub>49</sub>In (<math>5\cdot 10^{14}</math> év – 95.7%);<math>^{208}_{82}</math>Pb (52.4%); <math>^{206}_{82}</math>Pb (24.1%); <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%)
		+	::a.2. Folyamatosan keletkező izotópok, pl:
		+	:::• <sup>3</sup>H (12.3 év – ß- [E<sub>max</sub>=18.6 keV]), folyamatok: <sup>14</sup>N(n,t)<sup>12</sup>C és <sup>16</sup>O(n,t)<sup>14</sup>N, keletkezési seb. ~ 0,25 atom/<math>(cm^2\cdot s)</math>, egyensúlyi mennyiség az atmoszférában: ~4 kg, egyenetlen eloszlású, nem keveredik gyorsan
		+	:::• <sup>14</sup><sub>6</sub>C (5730 év – ß- [E<sub>max</sub>=156 keV]), folyamat: <sup>14</sup>N(n,p)<sup>14</sup>C, 2 atom/(cm2.s) évente ~ 7 kg keletkezik, gyorsan keveredik a CO<sub>2</sub>-n keresztül; ~ 56 t egyens. mennyiség a légkörben, élő szervezetben 13.5 Bq/g › kormeghatározás
		+	::a.3. Civilizációs eredetű, a természetbe kijutott radioaktivitás (nukleáris fegyverkísérletek (1963-ig), nukleáris technika, reaktorok balesetei, stb.), pl: <sup>137</sup><sub>55</sub>Cs (30.07 év); 9038Sr (28.78 év)
		+	b) A természetben előforduló radioaktív családok:
		+	:::• 4n › <sup>232</sup><sub>90</sub>Th (<math>1,4\cdot 10^10</math> év); tórium-sor stabil végmag (=anyaizotóp?) <sup>208</sup><sub>82</sub>Pb (52.4%)
		+	:::• 4n+1 › <sup>237</sup><sub>93</sub>Np (<math>2,2\cdot 10^6</math> év); neptúnium-sor, <sup>209</sup><sub>83</sub>Bi (100%) a rövid felezési idő miatt már elbomlott
		+	:::• 4n+2 › <sup>238</sup><sub>92</sub>U (<math>4,5\cdot 10^9</math> év); urán-sor <sup>206</sup><sub>82</sub>Pb (24.1%)
		+	:::• 4n+3 › <sup>235</sup><sub>92</sub>U (<math>0,7\cdot 10^9</math> év); aktínium-sor, <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%)
		+
		+	===2) a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nagyenergiájú elektronokkal, ill. neutronokkal végrehajtott szóráskísérletekből meghatározott magsűrűség-eloszlások között? d) Hogyan függ a magsugár a tömegszámtól?===
		+
		+	a) Alapállapoti magok magsűrűség-eloszlásának meghatározása:????????????????????????????????????????????????????????????
		+
		+	b) Woods-Saxon eloszlás
		+
		+	<math>\rho (r) = \frac{k\cdot \rho_0}{1 + exp\left( \frac{r - R_{\frac{1}{2}}}{a} \right)}</math>
		+
		+	:::• a › diffúzitás: ? 90% és 10% közötti távolsága
		+	:::• <math>R_{\frac{1}{2}}</math> › sűrűség 50% (leggyakrabban)
		+	:::• <math>R = R_0\cdot A^{\frac{1}{3}}</math> › <math>R0 = 1,128 fm</math> › az atommagok sűrűsége ~ állandó --> '''magsugár tömegszám-függése!'''
		+	:::• <math>\rho(0) = 0,17\cdot \frac{Z\cdot e}{A} (fm^{-3})</math>
		+
		+	c) Elvi különbség a magsűrűség-eloszlások között???????????????????????????????????????????????????????????????
		+
		+	===3. a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul!===
		+	a) A mágikus számok: 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126
		+
		+	b) Stabil, kétszer mágikus atommag: <sup>16</sup><sub>8</sub>O (99.76%), <sup>40</sup><sub>20</sub>Ca (96.941%),<sup>208</sup><sub>82</sub>Pb (52.4%)
		+
		+	c) Két jelenségkör, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul:????????????????????????????????????????????????
		+
		+	===4. a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?===
		+	a) AMU: Atomic Mass Unit (atomi tömegegység), M(<sup>12<sup>C atom) = 12,000 AMU, 1 AMU = <math>1,6605655\cdot 10^{-27}</math> kg = 931,501 MeV.
		+	b) Tömegmeghatározás:
		+	:::* Tömegspektrometria (l. Atomfizika)
		+
		+	:::<math>F = q \cdot \left( E + \frac{1}{c} \cdot [v x B]\right)</math> › forrás – két diszperzív elem – detektálás › M és v meghatározható, kulcskérdés: fókuszálás (irány, seb.), ma: ?M ~ <math>10^{-6}</math> – <math>10^{-7}</math> AMU ›?M/M ~<math>10^{-7}</math> – <math>10^{-9}</math>
		+
		+	:::* Bomlások, bomlási termékek vizsgálata: Ismert: egyik tömeg › rész. azonosítás, energiamérés › bomlástermékek tömege meghatározható; Stabilitástól távoli magok tömegére › pontosság: energiamérés pontosságától függ Felhasznált eszközök: félvezetők, mágneses spektrométerek: ?E ~ keV › ?M ~ <math>10^{-6}</math> AMU › ?M/M ~<math>10^{-8}</math>
		+
		+	:::* Magreakciók kinematikája: Legegyszerűbb: A(B,C)D reakció (általában: B és C könnyű; B bombáz, C kirepül):
		+	<math>M_D\cdot c^2 = (M_A + M_B – M_C)\cdot c^2 + (T_A + T_B) – (T_C – T_D) = (M_A + M_B – M_C)\cdot c^2</math>
		+
		+	<math>T_B</math> › bombázó energia; <math>T_A = 0</math>
		+	Mérendő: <math>T_C</math> és <math>T_D</math>; Ma: sokrészecskés reakciók is; Pontosság: detektálás pontossága; ?M ~ <math>10^{-6}</math> AMU
		+
		+	:::* Az atommagok tömegét magtáblázatokban található adatokból lehet meghatározni, általában nem közvetlenül adják meg.

← Régebbi változat		A lap 2010. január 26., 16:08-kori változata
3. sor:		3. sor:
	*Csótó Attila honlapján [http://matrix.elte.hu/csoto/teaching/tematika.html]		*Csótó Attila honlapján [http://matrix.elte.hu/csoto/teaching/tematika.html]

−	*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben: [[fájl:~~megfiz~~.pdf\|ez lenne az]]	+	*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben: [[fájl:magfiz.pdf\|ez lenne az]]

← Régebbi változat		A lap 2010. január 26., 16:07-kori változata
3. sor:		3. sor:
	*Csótó Attila honlapján [http://matrix.elte.hu/csoto/teaching/tematika.html]		*Csótó Attila honlapján [http://matrix.elte.hu/csoto/teaching/tematika.html]

−	*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben:	+	*A korábbi évek feladatinak kidolgozása pdf-ben: [[fájl:megfiz.pdf\|ez lenne az]]