TCP hálózat működése - Laptörténet

Jeffrey: /* Egyszerű modell */

2011-06-16T12:56:29Z

‎Egyszerű modell

CzGabe, 2011. június 15., 09:04-n

2011-06-15T09:04:03Z

Csega: /* A TCP protokoll */

2011-06-15T08:26:45Z

‎A TCP protokoll

CzGabe, 2011. június 15., 07:54-n

2011-06-15T07:54:45Z

CzGabe, 2011. június 14., 16:06-n

2011-06-14T16:06:24Z

Csega: /* Hardver */

2011-06-12T08:05:05Z

‎Hardver

Csega: /* Torlódás-kezelés */

2011-06-12T07:57:19Z

‎Torlódás-kezelés

Csega: /* Sávszél-tesztelés */

2011-06-11T13:11:02Z

‎Sávszél-tesztelés

Csega: /* Sávszél-tesztelés */

2011-06-11T13:00:13Z

‎Sávszél-tesztelés

Csega, 2011. június 11., 12:07-n

2011-06-11T12:07:07Z

@@ 78. sor: / 78. sor: @@
 <math>\frac{dw}{d\tau} = \frac{1}{T_{RTT}} = \frac{1}{w}</math> , <math> (w=T_{RTT}) </math> esetén. Ennek megoldása: <math>w(\tau) = \sqrt{w^2(0)+2\tau}</math>, tehát gyökösen nő w a csomagvesztés után (ill csomagvesztés után közvetlen kell egy kis idő a növekedés elkezdéséig, amíg visszaér az ACK).
-A megoldásból kihozható, hogy az átlagos cnwd:
+A megoldásból kihozható (<math>\tau</math>-kra Poisson-eloszlást feltételezve), hogy az átlagos cnwd:
 <math><w^2></math> ~ <math><\tau>p \approx 1</math>, tehát <math><w></math> ~ <math>\frac{1}{\sqrt{p}}</math>, így:

@@ 86. sor: / 86. sor: @@
 Ezek után felírható, hogy a TCP sávszélességnek az igénye: <math>X_{TCP} = \frac{P<w>}{T_{RTT}} = \frac{kP}{\sqrt{p}T_{RTT}} </math>
-Ez történik p valószínűségű csomagvesztés esetén. Ha nincs csomagvesztés (p=0), akkor az egyre nagyobb cnwd miatta a buffer betelik. Így nem random iteráció lesz, hanem mindig akkor veszik el a csomag, amikor <math>\tau = B</math>. (B a buffer mérete.)
+Ez történik p valószínűségű csomagvesztés esetén.
 </FONT>

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 <FONT COLOR=blue>
 *Csomagvesztés következhet be, ha
-** TLL elfogy
+** TTL elfogy
 ** Checksum nem stimmel
 ** betelik a buffer és nem fér be
@@ 62. sor: / 62. sor: @@
 <FONT COLOR=blue>
 ==Egyszerű modell==
 A hálózatot egy black box-nak tekintjük, tehát a két pont között csak egy "link-et látunk":

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 *Az Internet egy csomagkapcsolt hálózat --> csak a végpontokról van infó, a köztes hálózatról nincs.
 *Ha kettőnél több számítógépközpontot kötünk össze, akkor a sávszélesség felosztása problémákba ütközhet. Ennek megoldására és a csomagok célba juttatására született meg a TCP (transmission control protocol - átvitelvezérlő protokoll).
 == TCP hálózat alapjai ==
@@ 26. sor: / 27. sor: @@
 *Csomagvesztés: ha az átlagos RTT után <math>2\sigma</math>-val sem jön válasz. Ehhez legalább három sikeres csomagküldés szükséges (a szórás becsléséhez). Mivel a csomagvesztés manapság kicsi (minden 1000-10000-edik csomag veszik csak el), az ACK-k ötös-tízes csomagokban érkeznek, csak azt kell újraküldeni, ami ebből kimarad.
 === Sávszél-tesztelés ===
@@ 51. sor: / 59. sor: @@
 *Ha ekkor is csomagvesztés lép fel, lehal a TCP.
 *Amikor sikeresen kiküldött egy csomagot, visszatér torlódás-kezelő módba.
 == A TCP hálózat, mint kaotikus rendszer ==
 * Ha veszünk sok (~20) TCP-t, melyeknek a <math>cwnd</math> trajektóriáit nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy kis perturbációra igen érzékeny a rendszer: Ha perturbáció után vizsgáljuk az eredeti és a perturbált adatsort, akkor azt láthatjuk, hogy rövid időn (szinte) nem változik, viszont egy idő után erősen el fognak térni a rendszerek. Itt az eltávolodást Ljapunov-exponenssel lehet mérni...
 * 2 db TCP viselkedését nézve azt tapasztaljuk, hogyha a 2 TCP <math>cwnd</math>-it egymás függvényében ábrázoljuk, akkor "különös attraktort" látunk - mely egy tört dimenziós fraktál (box-counting-gal mérhető pl.)
 * Már egy TCP is tud kaotikus viselkedést mutatni (megfelelő paraméterezéssel)
+</FONT>
 {{MSc záróvizsga}}

@@ 53. sor: / 53. sor: @@
 == A TCP hálózat, mint kaotikus rendszer ==
+* Ha veszünk sok (~20) TCP-t, melyeknek a <math>cwnd</math> trajektóriáit nézzük, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy kis perturbációra igen érzékeny a rendszer: Ha perturbáció után vizsgáljuk az eredeti és a perturbált adatsort, akkor azt láthatjuk, hogy rövid időn (szinte) nem változik, viszont egy idő után erősen el fognak térni a rendszerek. Itt az eltávolodást Ljapunov-exponenssel lehet mérni...
 {{MSc záróvizsga}}

@@ 12. sor: / 12. sor: @@
 == Hardver ==
 *Routereknél default kézbesítés: best effort (legjobb tudás szerint) és SORBAN. Spec esetekben (diffuser mód) prioritás feladó, címzett vagy típus alapján.
 == A TCP protokoll ==

@@ 27. sor: / 27. sor: @@
 === Torlódás-kezelés ===
-Congestion avoidance
+Ebben a módban a cwnd-t ACK beérkezése esetén a cwnd aktuális értékének reciprokával megnöveli, és ennek az értéknek mindig az egészrészét tartja kiküldve. Csomagvesztés esetén a cwnd feleződik. (A rendszerben tartott csomagok csökkentését úgy éri el, hogy beérkező ACK esetén sem küld ki új csomagot, amíg több van a rendszerben, mint a cwnd mérete.)
 == A TCP hálózat, mint kaotikus rendszer ==
 {{MSc záróvizsga}}

@@ 24. sor: / 24. sor: @@
 === Sávszél-tesztelés ===
-Vagy másnéven Slow Start. Sávszél-tesztelés alatt a sávszélesség exponenciálisan növekszik (1 RTT-nyi idő alatt több csomagot is kiküld a rendszer). Ezt addig folytatja, amíg el nem veszik egy csomag. Ekkor a sávszélességet a csomagvesztés előtti utolsó érték felére veszi vissza, majd exponenciális helyett lineáris sávszélesség-növelés kezdődik (és a rendszer átvált torlódás-elkerülő üzemmódba). Ezen módszer segítségével logaritmikus idő alatt megtalálja a rendszer az általa elérhető sávszélességet. A sávszélesség aktuális értéke: <math>\frac{P}{\hat{T}}w</math>, ahol P a csomagméret, <math>\hat{T}</math> a roundtrip time, w pedig a kiküldött csomagok száma.
+Vagy másnéven Slow Start. Sávszél-tesztelés alatt a sávszélesség exponenciálisan növekszik (1 RTT-nyi idő alatt több csomagot is kiküld a rendszer). Ezt addig folytatja, amíg el nem veszik egy csomag. Ekkor a sávszélességet a csomagvesztés előtti utolsó érték felére veszi vissza, majd exponenciális helyett lineáris sávszélesség-növelés kezdődik (és a rendszer átvált torlódás-elkerülő üzemmódba). Ezen módszer segítségével logaritmikus idő alatt megtalálja a rendszer az általa elérhető sávszélességet. A sávszélesség aktuális értéke: <math>\frac{P}{\bar{T}}w</math>, ahol P a csomagméret, <math>\bar{T}</math> a roundtrip time, w pedig a kiküldött csomagok száma.
 === Torlódás-kezelés ===

← Régebbi változat		A lap 2011. június 11., 13:00-kori változata
24. sor:		24. sor:

	=== Sávszél-tesztelés ===		=== Sávszél-tesztelés ===
		+	Vagy másnéven Slow Start. Sávszél-tesztelés alatt a sávszélesség exponenciálisan növekszik (1 RTT-nyi idő alatt több csomagot is kiküld a rendszer). Ezt addig folytatja, amíg el nem veszik egy csomag. Ekkor a sávszélességet a csomagvesztés előtti utolsó érték felére veszi vissza, majd exponenciális helyett lineáris sávszélesség-növelés kezdődik (és a rendszer átvált torlódás-elkerülő üzemmódba). Ezen módszer segítségével logaritmikus idő alatt megtalálja a rendszer az általa elérhető sávszélességet. A sávszélesség aktuális értéke: <math>\frac{P}{\hat{T}}w</math>, ahol P a csomagméret, <math>\hat{T}</math> a roundtrip time, w pedig a kiküldött csomagok száma.

	=== Torlódás-kezelés ===		=== Torlódás-kezelés ===