<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="hu">
		<id>http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Vita%3AA_klasszikus_mechanika_elm%C3%A9leti_t%C3%A1rgyal%C3%A1sa</id>
		<title>Vita:A klasszikus mechanika elméleti tárgyalása - Laptörténet</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=Vita%3AA_klasszikus_mechanika_elm%C3%A9leti_t%C3%A1rgyal%C3%A1sa"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Vita:A_klasszikus_mechanika_elm%C3%A9leti_t%C3%A1rgyal%C3%A1sa&amp;action=history"/>
		<updated>2026-09-24T18:25:08Z</updated>
		<subtitle>Az oldal laptörténete a wikiben</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.30.0</generator>

	<entry>
		<id>http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Vita:A_klasszikus_mechanika_elm%C3%A9leti_t%C3%A1rgyal%C3%A1sa&amp;diff=188&amp;oldid=prev</id>
		<title>Csega: Új oldal, tartalma: „A virtuális munka elve általános esetben csak annyit mond ki, hogy a szabaderők virtuális munkája nem pozitív egyensúlyban.   Olyan esetben mondható, hogy a virtu…”</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Vita:A_klasszikus_mechanika_elm%C3%A9leti_t%C3%A1rgyal%C3%A1sa&amp;diff=188&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2009-08-19T21:36:04Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;Új oldal, tartalma: „A virtuális munka elve általános esetben csak annyit mond ki, hogy a szabaderők virtuális munkája nem pozitív egyensúlyban.   Olyan esetben mondható, hogy a virtu…”&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;Új lap&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;A virtuális munka elve általános esetben csak annyit mond ki, hogy a szabaderők virtuális munkája nem pozitív egyensúlyban. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Olyan esetben mondható, hogy a virtuális munka zérus, amikor minden &amp;lt;math&amp;gt;\delta r_i&amp;lt;/math&amp;gt; virtuális elmozdulásra igaz, hogy a -&amp;lt;math&amp;gt;\delta r_i&amp;lt;/math&amp;gt; virtuális elmozdulást is megengedik a kényszerfeltételek.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Lásd például Mechanika I. 131.§&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Ez már az előző tételnél is pontatlanul van írva.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Gyula&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
::A virtuális munka levezetésénél feltettük, hogy a kényszerek olyan alakban írhatóak, hogy:&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
:&amp;lt;math&amp;gt;\phi( r_1, r_2, ..., r_N ) = 0\,&amp;lt;/math&amp;gt;&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
A Mechanika I. könyvben negativitásra vezető kényszererő a kötél kényszere azonban nem fogalmazható meg így, hiszen ott a kényszer akkor hat, ha a két végének a távolsága nagyobb vagy egyenlő a kötél hosszánál. Másképp fogalmazva a kötél kényszerereje nem analitikus függvénye a kooridnátáknak. Ennek ellenére, ha megpróbáljuk megengedni a kötél irányával szembeni elmozdulást, és kiszámoljuk a kényszererők munkáját az nulla lesz, hiszen az ideális kötélet infinitezimálisan összenyomva az már nem fejt ki erőt, tehát a kényszererő zérus. Ekkor a szabaderők virtuális munkája valóban negatív lenne... azonban ekkor a rendszer nincs egyensúlyban, mi pedig az egyensúly feltételét keressük. Összességében jelenleg nem látok indokot a negatív jel bevezetésére itt, hiszen egyensúlyban ez nem igaz a munkákra. [[Szerkesztő:Jeffrey|Jeffrey]] 2009. június 21., 16:12 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Akkor viszont szerintem ezt a feltételt oda kellene írni, már csak azért is, mert a kényszerek gradienses alakja is csak ebben az esetben érvényes. Erre nem tudok jó irodalmat írni, de mi pl. Csikornál vettünk olyan eseteket, amikor a kényszerek nem csak a helykoordináktól, hanem az időderiváltaktól, vagy közvetlenül az időtől is függenek, és ilyenkor újabb tagok jönnek be. Nem tudom ugyan, hogy ezekbe mennyire fognak belemenni a vizsgán, de szerintem azért nem árt tisztában lenni vele, hogy ez nem a legáltalánosabb eset.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Megjegyzés a második szerkesztésedhez: A kényszererők virtuális munkája mindig zérus. Ezt is tekinthetjük egy axiómának, aminek a segítségével például a Newton-egyenletből levezethető a d'Alembert-elv A kötelet is akkor kezeljük kényszerként, ha nyújthatatlannak tekintjük, vagyis a kötél két végének távolsága nem lehet nagyobb a kötél hosszánál. A virtuális munka elve végig a szabaderőkről szól, és azt a pontot vizsgáljuk, amelyikből indulnak a virtuális elmozdulások vektorai, nem pedig azt, ahova mutatnak. Tehát természetes, hogy amikor az egyensúlyi helyzetet vizsgáljuk, akkor a virtuális elmozdulás révén a rendszer &amp;quot;kimozdul&amp;quot; az egyensúlyi helyzetből, de pont ezért &amp;quot;virtuális elmozdulás&amp;quot;, mert ez ténylegesen nem történik meg. Gyula&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
::Igazad van beírtam a szócikkhez, a második részben meg valóban hülyeséget irtam az előbb. Ennek ellenére a köteles példánál leragadva: létezik olyan rendszer és olyan kényszerek, hogy a negatív munkát is figyelembe kell venni az egyensúly teljesüléséhez? Hirtelen az jut az eszembe, hogy egy testet két kötéllel kötünk ki, amelyek egymással szemben hatnak, de ebben az esetben a kényszerek helyettesíthetőek egy fenti analitikus kényszerrel, és ugyanúgy megoldhatóak a negativitás feltétele nélkül.[[Szerkesztő:Jeffrey|Jeffrey]] 2009. június 21., 18:16 (UTC)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Hát nem egészen értem mit értesz az alatt, hogy &amp;quot;figyelembe kell venni&amp;quot;, de a legegyszerűbb, amit el tudok képzelni, egy 1D-s eset, amikor mondjuk egy függőleges csőben mozgó golyót veszünk. A cső alja legyen bezárva, így alul van az egyensúlyi helyzet. A kényszerek által megengedett egyetlen lehetséges virtuális elmozdulás a függőlegesen fölfelé mutató vektor, erre pedig negatív a virtuális munka, tehát erre biztosan nem tudsz olyan egyenletet felírni, amiben 0 virtuális munka szerepel.&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Csega</name></author>	</entry>

	</feed>