Vizualizációs módszerek - Laptörténet

Jeffrey: /* Példák sztereoszkopikug megjelenítési technikákra */

2011-06-13T17:50:12Z

‎Példák sztereoszkopikug megjelenítési technikákra

Jeffrey: /* Sztereoszkopikus megjelenítés */

2011-06-13T17:49:48Z

‎Sztereoszkopikus megjelenítés

Jeffrey, 2011. június 13., 09:01-n

2011-06-13T09:01:46Z

Jeffrey: /* Szín-rendszerek */

2011-06-12T18:29:02Z

‎Szín-rendszerek

Jeffrey: /* Sugárkövetés */

2011-06-12T18:18:10Z

‎Sugárkövetés

Jeffrey: /* Képalkotó módszerek */

2011-06-11T18:04:34Z

‎Képalkotó módszerek

Jeffrey, 2011. június 9., 13:25-n

2011-06-09T13:25:18Z

Jeffrey, 2011. június 9., 13:17-n

2011-06-09T13:17:13Z

Jeffrey, 2011. június 9., 12:37-n

2011-06-09T12:37:51Z

Jeffrey: Új oldal, tartalma: „== Képalkotó módszerek == == Raszterizáció == == Sugárkövetés ==”

2011-06-09T12:37:36Z

Új oldal, tartalma: „== Képalkotó módszerek == == Raszterizáció == == Sugárkövetés ==”

Új lap

== Képalkotó módszerek ==
== Raszterizáció ==
== Sugárkövetés ==

@@ 38. sor: / 38. sor: @@
 A fentiekben részletezett mindkét módszer eredménye 2D-s kép. Azonban semmi nem akadályoz minket abban, hogy két képet készítsünk bármelyik eljárással ugyan arról a virtuális térről, úgy beállítva a nézeti képeket, hogy azok a két szemünk által látott képeknek felelhessenek meg. Ezek után csak az a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezeket a képeket a szemünkre vetíteni, ezáltal teljes térhatást elérve.
-===Példák sztereoszkopikug megjelenítési technikákra===
+===Példák sztereoszkopikus megjelenítési technikákra===
 A sztereoszkopikus megjelenítés azokat a technikákat foglalja magába, amelyek lehetővé teszik két különböző sík kép szemünkbe juttatását.

← Régebbi változat		A lap 2011. június 13., 17:49-kori változata
36. sor:		36. sor:

	==Sztereoszkopikus megjelenítés==		==Sztereoszkopikus megjelenítés==
		+	A fentiekben részletezett mindkét módszer eredménye 2D-s kép. Azonban semmi nem akadályoz minket abban, hogy két képet készítsünk bármelyik eljárással ugyan arról a virtuális térről, úgy beállítva a nézeti képeket, hogy azok a két szemünk által látott képeknek felelhessenek meg. Ezek után csak az a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezeket a képeket a szemünkre vetíteni, ezáltal teljes térhatást elérve.
		+
		+	===Példák sztereoszkopikug megjelenítési technikákra===
		+
		+	A sztereoszkopikus megjelenítés azokat a technikákat foglalja magába, amelyek lehetővé teszik két különböző sík kép szemünkbe juttatását.
		+
		+	A legrégebbi ilyen módszer az "anaglyph" eljárás, ahol két féle színnel (tipikusan piros-zöld) vetített képeket lehetett ezeknek megfelelő színszűrős szemöveggel nézni, így a szűrök mindig kiszűrték az egyik, vagy a másik képet az adott szem előtt. Ennek nyilván az a baja, hogy nem lehet sszíneket reprezentálni vele.
		+
		+	Az elvet tovább lehetett vinni úgy, hogy sűrűbben váltakoztak a spektrumban az egyik és másik szembe juttatható hullámhosszak, azonban az ehhez szükséges szűrők előállítása drága.
		+
		+	Teljesen más elven működnek a passzív sztereo megjelenítők, ahol a passzív jelző arra utal, hogy a szemüveg nem csinál semmit, abban csak két elforgatott beállítású polárszűrő található. A vetítőből egyszerre jön a kétféle polarizáltsággal a két féle kép, amely ismételten kiszűrődik a megfelelő beállítású polárszűrőn. Ennek az a hátránya, hogy normál papírral, vagy monitottal ilyen forrás nem állítható elő. Másik hátránya, hogy ha a megfigyelő elforgatja/eldönti a fejét, akkor széteshet a kép.
		+
		+	Az aktív sztereo megoldásnál a szemüvegek infravörös jelekkel szinkronizálva vannak a vetítőkkel. Két vetítő vetíti a két képet, a szokásos képfrissítésnél 2x magasabb frekvencián, 120 Hz-en. A szemüveg sorban kiválogatja a vetítőkből jövő képet jobb-bal-jobb-bal sorrendben.
		+
		+	Léteznek szemüvegmentes megvalósítások is. Ezek két nagy csoportra oszthatóak: vagy valamilyen módon követik a megfigyelő fejének/szemének mozgását, és ez alapján vetítenek két különböző képet, vagy egyszerre több különböző irányú képet vetítenek, függetlenül a szemlélő néőpontjától, de a kialakítás olyan, hogy adott pontból legerősebben csak az "odaszánt" vetület jut.
		+
		+	Ez utóbbak közül a parallaxis és lentikuláris módszert emeljük ki. A parallaxis módszernél az egymásba fésült jobb-bal kép előtt kis távolságra egy rács van, amely különböző szögekből nézve mindig kitkarja a nem abba szembe szánt képet vetítő pixeleket. Ez effektíve lefelezi a vízszintes felbontást, és viszonylag precíz pozíciókból nyújt csak jó minőségű térhatást. A legfejlettebb megoldások 30-40 különböző látószögből is el tudják ezt érni, de itt már nem 2 képet, hanem többet (18-at) fésülnek össze.
		+
		+	A lentikuláris lencséket használó rendszereknél pici lencsék sorozata van elhelyezve a képek előtt, amelyek különböző nézőirányok felé különböző képeket fókuszálnak.
		+
		+	[[Fájl:GlassFree3D.png]]
	{{MSc záróvizsga}}		{{MSc záróvizsga}}

← Régebbi változat		A lap 2011. június 13., 09:01-kori változata
35. sor:		35. sor:
	Számos probléma van itt azonban: a szem eltérően érzékeny a három tartományban érkező intenzitásra, maga az érzékelés tipikusan logaritmikus. A legnagyobb probléma, hogy a súlyfüggvények nem egészen ismertek, sőt, nem is teljesen pozitív definitek (azaz bizonyos frekvencián érkező sugárzás blokkoló hatás fejt ki egyik, vagy másik receptorokon), így a pusztán három számmal történő reprezentációban számos egyszerűsítő feltevés van, amelyek bizonyos helyzetekben problémákhoz vezethetnek.		Számos probléma van itt azonban: a szem eltérően érzékeny a három tartományban érkező intenzitásra, maga az érzékelés tipikusan logaritmikus. A legnagyobb probléma, hogy a súlyfüggvények nem egészen ismertek, sőt, nem is teljesen pozitív definitek (azaz bizonyos frekvencián érkező sugárzás blokkoló hatás fejt ki egyik, vagy másik receptorokon), így a pusztán három számmal történő reprezentációban számos egyszerűsítő feltevés van, amelyek bizonyos helyzetekben problémákhoz vezethetnek.

		+	==Sztereoszkopikus megjelenítés==
	{{MSc záróvizsga}}		{{MSc záróvizsga}}

@@ 28. sor: / 28. sor: @@
 A sugárkövető algoritmusoknak azonban határozott előnyeik vannak a raszterizációs technikákkal szemben: az átlátszó, áttetsző, illetve nagyon sok tükröző felületet tartalmazó rendszerek kirajzolása raszterizációs módszerrel igen bonyolult, ezzel szemben sugárkövetéssel teljesen intuitív a megvalósításuk. Hasonlóan, a fizikailag korrekt képalkotás (pl. diszkrét színek helyett spektrumokkal számolás és csak a legvégén RGB konverzió) is jól illik ehhez a megközelítéshez. A növekvő számítási kapacitás, valamint a kiterjedt optimalizációs trükkök segítségével manapság már ez a módszer is általánosan használható, főleg ha a képminőség az elsődleges.
-== Szín-rendszerek ==
+== Színek reprezentálása ==
 {{MSc záróvizsga}}

@@ 18. sor: / 18. sor: @@
 === Sugárkövetés ===
 == Szín-rendszerek ==
 {{MSc záróvizsga}}

← Régebbi változat		A lap 2011. június 9., 13:17-kori változata
2. sor:		2. sor:
	=== Raszterizáció ===		=== Raszterizáció ===
	=== Sugárkövetés ===		=== Sugárkövetés ===
		+
		+
		+	{{MSc záróvizsga}}

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
 == Képalkotó módszerek ==
-== Raszterizáció ==
+=== Raszterizáció ===
-== Sugárkövetés ==
+=== Sugárkövetés ===