„Einstein-féle leírás” változatai közötti eltérés
 (Új oldal, tartalma: „===Einstein-féle leírása (1905)===  *Annak valószínűsége, hogy a részecske <math>\tau</math> idő múlva az x és x+dx közötti tartományban foglal helyet: :<mat…”)  | 
			
(Nincs különbség) 
 | 
A lap jelenlegi, 2009. augusztus 23., 16:31-kori változata
Tartalomjegyzék
Einstein-féle leírása (1905)
- Annak valószínűsége, hogy a részecske 
 idő múlva az x és x+dx közötti tartományban foglal helyet: 
- Az egyenlet bal oldalának első tagja annak valószínűsége, hogy a részecske már t időpillanatban is az x és x+dx közötti tartományban volt. A második tag annak valószínűségét adja meg, hogy 
 idő múlva éppen arrébbmegy egy másik helyre. A harmadik tag annak valószínűségét adja, hogy a részecske valahonnan máshonnan a megadott tartományra érkezik 
 idő múlva. 
-  Az egyenletet dx-szel végigoszthatjuk hiszen a dx-ek (és a p(x,t) is) mindegyik integráljel elé kiemelhetőek, hiszen nem függnek 
-tól, ekkor: 
- És mivel 
 (hiszen 
 annak valószínűségét adja meg, hogy egy részecske 
-t ugrik 
 idő alatt, aminek a valószínűsége a teljes térre egy kell, hogy legyen - itt jegyzem meg, hogy 
), ennek következtében a bal oldal első két tagja kiejti egymást és az egyenlet a következő alakra egyszerűsödik: 

Chapman-Kolmogorov egyenlet 
A fenti egyenletet 
-ban és  
-ban sorbafejtjük (Kramers-Moyal sorfejtés), ekkor a következő egyenletet kapjuk:
Ugyanazon okok miatt, mint a Chapman-Kolmogorov egyenlet levezetésénél, az egyenlet bal oldalának első tagja és jobb oldalának első tagja kiejti egymást, így a következő marad:
A fenti egyenlet jobb oldalán az első tagnál az integrál pont 
 értékét adja meg, míg a második tag integrálját ennek mintájára elneveztük 
-nek. Az egyenlet a következőképp módosul:
Ám 
 értéke nulla, mivel a 
 függvényt teljesen szimmetrikusnak tételeztük fel. Tehát a bal oldal első tagja is kiesik. Ami marad:
-et D-nek (azaz diffúziós együtthatónak) elnevezve megkapjuk a diffúziós egyenlet általános alakját, mely:

Dinamikai egyenlet a valószínűség időbeni változására (más néven a Fokker-Planck egyenlet). 
Becslés a diffúziós együttható értékére
A Fokker-Planck egyenlet megoldásának keresése
A következőkben a Fokker-Planck egyenlet megoldását kerestük a t = 0, x = 0 kezdőfeltételekhez.
Ekkor ha 
 akkor ebből a megoldás:
 (3D-ben az 1/gyök-ös rész a 3/2-en van.)
A fentiek alapján:
 --> Változó helyettesítés:
Ennek hatására a fenti egyenlet a következőképp módosul:
Az integrál értéke 1 (táblázatból Bronstein-ből stb. kinézhető), így:
Érdekesség: A Pitagorasz-tétel levezetése dimenzióanalízis alapján
Sodródás
A részecskék ebben az esetben valamilyen kitüntetett irányba sodródnak: 
Az előzőekhez képest annyi a különbség, hogy a következő tag:
Ismét alkalmazva a Kramers-Moyal sorfejtést:
(
 mikroszkopikus hossz, 
 mikroszkopikus idő.)
Ez is a Fokker-Planck egyenlet egy alakja. Ha a fenti egyenlet bal oldalán az első tag nem nulla, a következő tag jóval kisebb, mégis érdemes megtartani, mert az első tag gyakorlatilag csak egy driftet ír le:
, ahol 
Például: 
. A fenti egyenletbe behelyettesítve és elvégezve: 
Emiatt érdemes megtartani a második tagot, hiszen ha azt is figyelembe vesszük, akkor azt kapjuk, hogy a "csomag" halad valamerre, közben szétterjed:
 
Bevezetve a 
 átalakítást az egyenlet a következőképpen módosul:
 Innen:
 --> 



