„Csega/Breakdown” változatai közötti eltérés
a |
|||
(3 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
2. sor: | 2. sor: | ||
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>. | A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása<ref>Emilia Solano mesélte</ref>. | ||
− | |||
[[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]] | [[Csega/Plazmafizika|<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára]] |
A lap jelenlegi, 2014. június 5., 09:19-kori változata
A breakdown a tokamak plazmáknál valamilyen indulási jelenség[1][2][3].
A lényege, hogy kezdetben semleges gázt eresztenek be a vákuumkamrába, majd rákapcsolnak nagyfeszültséget, aminek hatására a spontán ionizálódó részecskék felgyorsulnak és további részecskéket ionizálnak, azaz beindul a lavina effektus. Ennek segítségével a gázt igen gyorsan ionizálni lehet, aminek következtében a mágneses tér már megfelelően össze tudja tartani, kezdődhet a felfűtése, a plazma létrehozása[4].
<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára