„Véletlen gráfok generálása, tulajdonságai” változatai közötti eltérés
(→Klaszterezettség) |
(→Erdős-Rényi gráf) |
||
17. sor: | 17. sor: | ||
*N csúcsból áll | *N csúcsból áll | ||
− | *Minden két csúcs között p valószínűséggel él | + | *Minden két csúcs között p valószínűséggel él |
+ | |||
+ | ===Tulajdonságok=== | ||
+ | |||
*Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám | *Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám | ||
− | *Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, mivel az óriáskomponens gyorsan kialakul, <math>p \sim \frac{1}{N} + \epsilon</math>. Az egyes komponenseken belül is kisvilág tulajdonság | + | *Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, mivel az óriáskomponens gyorsan kialakul, <math>p \sim \frac{1}{N} + \epsilon</math>. Az egyes komponenseken belül is kisvilág tulajdonság |
+ | *Klaszterezettsége: <math>p=\frac{z}{N-1}</math>, ahol z az átlagos fokszám, N pedig az összes csúcs száma | ||
==Watts-Strogratz gráf== | ==Watts-Strogratz gráf== |
A lap 2011. június 8., 16:02-kori változata
Rengeteg mindent fel lehet írni gráf alakban: internetes honlapok, szociális hálók, metabolikus folyamatok, szerzőségi hálók, tápláléklánc, körfolyamatok a fizikában és a biológiában, linux kernel stb.
Tartalomjegyzék
Alapfogalmak
- Egy gráf csúcsokból és élekből áll (lehet egy vagy több él két csúcs között, lehet a gráf irányított/irányítatlan, súlyozott/súlyozatlan).
- Gráf reprezentációja: mutatókkal, él-listákkal, vagy összekötöttségi mátrixokkal.
- Csúcs fokszáma: ahány él csatlakozik (fut be, vagy megy ki) a csúcshoz.
- Fokszám-eloszlás: egy gráf teljes fokszám-gyakoriság diagramja.
Kisvilág tulajdonság
Legyen a gráf összes csúcsának száma N. Két tetszőleges csúcs közötti legrövidebb út: legkevesebb csúcs érintésével. Legrövidebb utak átlagos hossza: l.
Kisvilág tulajdonság:
Erdős-Rényi gráf
- N csúcsból áll
- Minden két csúcs között p valószínűséggel él
Tulajdonságok
- Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám
- Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, mivel az óriáskomponens gyorsan kialakul, . Az egyes komponenseken belül is kisvilág tulajdonság
- Klaszterezettsége: , ahol z az átlagos fokszám, N pedig az összes csúcs száma
Watts-Strogratz gráf
A "kisvilág" modell, tetszőleges D dimenzióban megvalósítható.
- N csúcs, kiinduláskor rendezett rács, szabályos k-szomszédság
- Két módszer: "átdrótozás" (rewiring), vagy "levágások" (shortcuts). Előbbinél a meglévő éleket helyezzük át, utóbbinál új éleket vezetünk be két csúcs között - mindkét esetben p valószínűséggel tesszük ezt minden csúcspárra
- Az átlagos legrövidebb út hamarabb csökken, mint a klaszterezettség, egyszerre kisvilág és klaszterezett
Barabási-Albert gráf
Preferenciális csatolás (preferential attachment) modell.
- M db kezdőcsúcs tetszőlegesen összekötve
- Minden lépésben egy új csúcs, E db éllel
- Véletlenszerű, hogy melyik csúcshoz csatlakoznak az új élek, de a meglévő csúcsok fokszáma alapján preferencia: , ahol az n-edik csúcs fokszáma
Tulajdonságai
- A fokszámeloszlás hatványfüggvényt követ
- Kisvilág
- NEM klaszterezett
Robosztusság
Más néven ellenállóság véletlen hibákkal, vagy támadásokkal szemben.
Miért fontos? Robosztus számítógép-hálózatok, fajok védelme, járvány-védelem, információ-terjedés elleni "védelem" stb.
Klaszterezettség
A klaszterezettségi együttható azt mondja meg, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy egy adott csúcs szomszédai egymással is szomszédok.