„Véletlen gráfok generálása, tulajdonságai” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
(Erdős-Rényi gráf)
(Erdős-Rényi gráf)
16. sor: 16. sor:
 
==Erdős-Rényi gráf==
 
==Erdős-Rényi gráf==
  
N csúcsból áll, minden két csúcs között p valószínűséggel él. Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám.
+
N csúcsból áll, minden két csúcs között p valószínűséggel él. Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám. Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, az óriáskomponens gyorsan kialakul, <math>p \sim \frac{1}{N} + \epsilon</math>
  
 
==Barabássy-Albert gráf==
 
==Barabássy-Albert gráf==

A lap 2011. június 8., 15:20-kori változata

Rengeteg mindent fel lehet írni gráf alakban: internetes honlapok, szociális hálók, metabolikus folyamatok, szerzőségi hálók, tápláléklánc, körfolyamatok a fizikában és a biológiában, linux kernel stb.

Alapfogalmak

  • Egy gráf csúcsokból és élekből áll (lehet egy vagy több él két csúcs között, lehet a gráf irányított/irányítatlan, súlyozott/súlyozatlan).
  • Gráf reprezentációja: mutatókkal, él-listákkal, vagy összekötöttségi mátrixokkal.
  • Csúcs fokszáma: ahány él csatlakozik (fut be, vagy megy ki) a csúcshoz.
  • Fokszám-eloszlás: egy gráf teljes fokszám-gyakoriság diagramja.

Kisvilág tulajdonság

Legyen a gráf összes csúcsának száma N. Két tetszőleges csúcs közötti legrövidebb út: legkevesebb csúcs érintésével. Legrövidebb utak átlagos hossza: l.

Kisvilág tulajdonság: l \approx log(N)

Erdős-Rényi gráf

N csúcsból áll, minden két csúcs között p valószínűséggel él. Csúcsok növelésével exponenciálisan nő a kapcsolatszám. Kisvilág tulajdonság, ha összefüggő. Szinte mindig összefüggő, az óriáskomponens gyorsan kialakul, p \sim \frac{1}{N} + \epsilon

Barabássy-Albert gráf

Robosztusság

Klaszterezettség