„Magfizika” változatai közötti eltérés
(→1. a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat!) |
|||
6. sor: | 6. sor: | ||
==Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)== | ==Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)== | ||
− | ===1. a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat! | + | ===1. Izotópok=== |
+ | '''a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat!''' | ||
a) A környezetünkbe nelőforduló radioaktív atommagok: | a) A környezetünkbe nelőforduló radioaktív atommagok: | ||
::a.1. Hosszú felezési idejű izotópok, pl: <sup>40</sup><sub>19</sub>K (<math>1,28 \cdot 10^9</math> év – 0.012%); <sup>87</sup><sub>37</sub>Rb (<math>4,7\cdot 10^{10} </math>év – 27.83%); <sup>113</sup><sub>48</sub>Cd (<math>9\cdot 10^{15}</math> év – 12.3%); <sup>115</sup><sub>49</sub>In (<math>5\cdot 10^{14}</math> év – 95.7%);<math>^{208}_{82}</math>Pb (52.4%); <math>^{206}_{82}</math>Pb (24.1%); <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%) | ::a.1. Hosszú felezési idejű izotópok, pl: <sup>40</sup><sub>19</sub>K (<math>1,28 \cdot 10^9</math> év – 0.012%); <sup>87</sup><sub>37</sub>Rb (<math>4,7\cdot 10^{10} </math>év – 27.83%); <sup>113</sup><sub>48</sub>Cd (<math>9\cdot 10^{15}</math> év – 12.3%); <sup>115</sup><sub>49</sub>In (<math>5\cdot 10^{14}</math> év – 95.7%);<math>^{208}_{82}</math>Pb (52.4%); <math>^{206}_{82}</math>Pb (24.1%); <sup>207</sup><sub>82</sub>Pb (22.1%) |
A lap 2010. január 27., 08:06-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Elérhető segédanyagok
- 2 Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)
- 2.1 1. Izotópok
- 2.2 2) a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nagyenergiájú elektronokkal, ill. neutronokkal végrehajtott szóráskísérletekből meghatározott magsűrűség-eloszlások között? d) Hogyan függ a magsugár a tömegszámtól?
- 2.3 3. a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul!
- 2.4 4. a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?
Elérhető segédanyagok
Magfizika tételkidolgozás (a korábbi évek feladatsorainak zanzásított, típus szerinti megoldásai)
1. Izotópok
a) Milyen eredetűek a környezetünkben előforduló radioaktív atommagok? b) Sorolja fel a természetben előforduló radioaktív családokat! a) A környezetünkbe nelőforduló radioaktív atommagok:
- a.1. Hosszú felezési idejű izotópok, pl: 4019K ( év – 0.012%); 8737Rb (év – 27.83%); 11348Cd ( év – 12.3%); 11549In ( év – 95.7%);Pb (52.4%); Pb (24.1%); 20782Pb (22.1%)
- a.2. Folyamatosan keletkező izotópok, pl:
- • 3H (12.3 év – ß- [Emax=18.6 keV]), folyamatok: 14N(n,t)12C és 16O(n,t)14N, keletkezési seb. ~ 0,25 atom/, egyensúlyi mennyiség az atmoszférában: ~4 kg, egyenetlen eloszlású, nem keveredik gyorsan
- • 146C (5730 év – ß- [Emax=156 keV]), folyamat: 14N(n,p)14C, 2 atom/(cm2.s) évente ~ 7 kg keletkezik, gyorsan keveredik a CO2-n keresztül; ~ 56 t egyens. mennyiség a légkörben, élő szervezetben 13.5 Bq/g › kormeghatározás
- a.3. Civilizációs eredetű, a természetbe kijutott radioaktivitás (nukleáris fegyverkísérletek (1963-ig), nukleáris technika, reaktorok balesetei, stb.), pl: 13755Cs (30.07 év); 9038Sr (28.78 év)
b) A természetben előforduló radioaktív családok:
- • 4n › 23290Th ( év); tórium-sor stabil végmag (=anyaizotóp?) 20882Pb (52.4%)
- • 4n+1 › 23793Np ( év); neptúnium-sor, 20983Bi (100%) a rövid felezési idő miatt már elbomlott
- • 4n+2 › 23892U ( év); urán-sor 20682Pb (24.1%)
- • 4n+3 › 23592U ( év); aktínium-sor, 20782Pb (22.1%)
2) a) Milyen módszerekkel lehet meghatározni az alapállapoti magok magsűrűség-eloszlását? b) Írja fel a Woods-Saxon eloszlást, és jellemezze az eloszlás tényleges alakját meghatározó paramétereket! c) Mi az elvi különbség a nagyenergiájú elektronokkal, ill. neutronokkal végrehajtott szóráskísérletekből meghatározott magsűrűség-eloszlások között? d) Hogyan függ a magsugár a tömegszámtól?
a) Alapállapoti magok magsűrűség-eloszlásának meghatározása:????????????????????????????????????????????????????????????
b) Woods-Saxon eloszlás
- • a › diffúzitás: ? 90% és 10% közötti távolsága
- • › sűrűség 50% (leggyakrabban)
- • › › az atommagok sűrűsége ~ állandó --> magsugár tömegszám-függése!
- •
c) Elvi különbség a magsűrűség-eloszlások között???????????????????????????????????????????????????????????????
3. a) Sorolja fel a mágikus számokat! b) Mondjon példát egy stabil, kétszer mágikus atommagra! c) Mutasson két jelenségkört, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul!
a) A mágikus számok: 2, 8, 20, 28, 50, 82, 126
b) Stabil, kétszer mágikus atommag: 168O (99.76%), 4020Ca (96.941%),20882Pb (52.4%)
c) Két jelenségkör, ahol a mágikus számok különleges szerepe megnyilvánul:????????????????????????????????????????????????
4. a) Mi az AMU? b) Milyen módszerekkel határozzuk meg az atommagok tömegét és mekkora a meghatározás relatív pontossága? c) Mi a kötési energia definíciója?
a) AMU: Atomic Mass Unit (atomi tömegegység), M(12C atom) = 12,000 AMU, 1 AMU = kg = 931,501 MeV. b) Tömegmeghatározás:
- Tömegspektrometria (l. Atomfizika)
- › forrás – két diszperzív elem – detektálás › M és v meghatározható, kulcskérdés: fókuszálás (irány, seb.), ma: ?M ~ – AMU ›?M/M ~ –
- Bomlások, bomlási termékek vizsgálata: Ismert: egyik tömeg › rész. azonosítás, energiamérés › bomlástermékek tömege meghatározható; Stabilitástól távoli magok tömegére › pontosság: energiamérés pontosságától függ Felhasznált eszközök: félvezetők, mágneses spektrométerek: ?E ~ keV › ?M ~ AMU › ?M/M ~
- Magreakciók kinematikája: Legegyszerűbb: A(B,C)D reakció (általában: B és C könnyű; B bombáz, C kirepül):
› bombázó energia; Mérendő: és ; Ma: sokrészecskés reakciók is; Pontosság: detektálás pontossága; ?M ~ AMU
- Az atommagok tömegét magtáblázatokban található adatokból lehet meghatározni, általában nem közvetlenül adják meg.