Langevin-féle leírás
Langevin-féle leírása (1907 vagy 1908)
Langevin levezetése "fizikaibb", Einsteinnél nem lehet tudni, hogy a részecskével konkrétan mi történik, a Langevin-féle leírás ebből a szempontból szemléletesebb.
Langevin: részecskék lökdösik a megfigyelt részecskét, a mozgás a hőmérsékleti fluktuációból jön, tehát egy véletlen erő hozza létre.
Ahol a bal oldal első tagja a fékezőerő ( a viszkozitás (angolul, magyarul)).
Célunk, hogy a fenti egyenletből kiindulva megkapjuk az Einstein-féle leírásnál eredményül kapott összefüggést.
Mindkét oldalt szorozzuk x-szel [1]:
Vezessük be a új változót. Ekkor a fenti egyenlet a következőképpen módosul:
A fenti egyenlet megoldása a homogén megoldás és egy partikuláris megoldás összege:
--> z-t konstansnak tételeztük fel
Ekkor z eredeti értékét visszaírva és a két megoldást összeadva a következő eredményt kapjuk:
Ám konkrét értékeire és -ra ez egy nagyon nagy szám, emiatt nagyon kicsi.
Például:
Ekkor: bármely rezonábilis t-re nullát ad, tehát elhagyhatom. Ekkor:
A fenti képlet alapján becslés (úgy általában):
Lábjegyzetek
- ↑
Megjegyzés
- ↑
Megjegyzés
A folyadék (vagy gáz) egyensúlyban van egy adott hőmérsékleten (és a vizsgált részecske is ott van, csak kicsit nagyobb), ezért:
- ↑ A véletlen erő átlagos munkája nulla, hiszen ha >0 lenne, a részecske egyre gyorsulna és elszállna, ha <0 lenne, akkor megállna, de a kísérletekből látszik, hogy nem áll meg.