VélFiz 1.tétel
Tartalomjegyzék
1. tétel: Brown-mozgás: Einstein levezetése
Alapfeltevések
- A részecskék egymástól függetlenül mozognak.
- << megfigyelési idő minimuma (ezen túl a mozgás az előzőektől függetlennek tekinthető)
- Az elmozdulásnak van egy valószínűségi eloszlása. A mozgás leírható valószínűségi alapon.
Jelölések
- : annak valószínűségét adja meg, hogy n darab részecske -t ugrik idő alatt.
- : annak valószínűsége, hogy t időpontban alatt x-ben van a részecske.
Einstein-féle leírás (1905)
Annak valószínűsége, hogy a részecske idő múlva az x és x+dx közötti tartományban foglal helyet:
- Az egyenlet jobb oldalának első tagja annak valószínűsége, hogy a részecske már t időpillanatban is az x és x+dx közötti tartományban volt. A második tag annak valószínűségét adja meg, hogy idő múlva éppen arrébbmegy egy bármekkora ugrással másik helyre. A harmadik tag annak valószínűségét adja, hogy a részecske valamekkora távolságról éppen -t ugorva megérkezik idő múlva.
- Az egyenletet dx-szel végigoszthatjuk hiszen a dx-ek (és a p(x,t) is) mindegyik integráljel elé kiemelhetőek, hiszen nem függnek -tól, ekkor:
- És mivel (hiszen annak valószínűségét adja meg, hogy egy részecske -t ugrik idő alatt, aminek a valószínűsége a teljes térre egy kell, hogy legyen - itt jegyzem meg, hogy ), ennek következtében a bal oldal első két tagja kiejti egymást és az egyenlet a következő alakra egyszerűsödik:
Chapman-Kolmogorov egyenlet
A fenti egyenletet -ban és -ban sorbafejtjük, az alábbiak szerint:
Ekkor a következő egyenletet kapjuk:
Ugyanazon okok miatt, mint a Chapman-Kolmogorov egyenlet levezetésénél, az egyenlet bal oldalának első tagja és jobb oldalának első tagja kiejti egymást, így a következő marad:
A fenti egyenlet jobb oldalán az első tagnál az integrál pont értékét adja meg, míg a második tag integrálját ennek mintájára elneveztük -nek. Az egyenlet a következőképp módosul:
Ám értéke nulla, mivel a függvényt teljesen szimmetrikusnak tételeztük fel. Tehát a bal oldal első tagja is kiesik. Ami marad:
-et D-nek (azaz diffúziós együtthatónak) elnevezve megkapjuk a diffúziós egyenlet általános alakját, mely:
Dinamikai egyenlet a valószínűség időbeni változására (más néven a Fokker-Planck egyenlet).
Becslés a diffúziós együttható értékére
A Fokker-Planck egyenlet megoldásának keresése
A következőkben a Fokker-Planck egyenlet megoldását kerestük a t = 0, x = 0 kezdőfeltételekhez.
Ekkor ha akkor ebből a megoldás:
(3D-ben az 1/gyök-ös rész a 3/2-en van.)
A fentiek alapján értékére az alábbi összefüggés születik, ahol -t konstansnak várjuk:
=
az utolsó egyelőségnél változó helyettesítés történt:
Az integrál értéke innen így: (azaz )
Sodródás
A részecskék ebben az esetben valamilyen kitüntetett irányba sodródnak:
Az előzőekhez képest annyi a különbség, hogy a következő tag:
Ismét alkalmazva a Kramers-Moyal sorfejtést:
( mikroszkopikus hossz, mikroszkopikus idő.)
Ez is a Fokker-Planck egyenlet egy alakja. A fenti egyenlet jobb oldalán az első tag önmagában egy driftet ír le: , ahol
Például: . A fenti egyenletbe behelyettesítve és elvégezve:
Viszont érdemes megtartani a második tagot, hiszen ha ezt is figyelembe vesszük, akkor azt kapjuk, hogy a "csomag" halad valamerre és közben szétterjed:
Bevezetve a átalakítást az egyenlet a következőképpen módosul:
Innen:
-->