VélFiz 6.tétel
Tartalomjegyzék
6. tétel: Születési-kihalási problémák
Jelölje azt a valószínűséget, hogy a populációban éppen n darab élőlény él.
Definiáljuk a következő átmeneti valószínűségeket:
- - pozitív irányba ugrunk 1-et (a populáció 1-gyel nő)
- - negatív irányba ugrunk 1-et (a populáció 1-gyel csökken)
Ha n=0 egy olyan pont, melyből nem lehet kijönni, ekkor kihalt a populáció. Ettől a határfeltételtől most eltekintünk.
Ezeknek megfelelően a Master-egyenlet:
- - annak valószínűésge, hogy ellép n helyről
- - annak valószínűésge, hogy n helyre lép -ből
- - annak valószínűésge, hogy n helyre lép -ből
Ebben az esetben egyszerűbb a számolás, ha a generátor függvényt az eloszlás fourier transzformáltjával vezetjük be. Itt hallgatólagosan kiterjesztettük az állapotteret negatív egyedszámra is, azonban ez csupán formalizmus.
Tehát ha a Master-egyenlet mindkét oldalát szummázzuk n-szerint, és megszorozzuk -nel, akkor megkapjuk a Generátor-függvény változását:
Stacionárius megoldás
Feltesszük, hogy az eredmény valószínűségek normalizálhatóak lesznek. Eből következik, hogy nincsen áramló megoldás, mert az végtelen idő alatt végtelenbe menne el, és nem lenne normalizálható. Ekkor teljesülni fog a részletes egyensúly:
Tegyük fel, hogy ismert (a normalizációból meghatározható). Ekkor:
Ezek alapján a normálás:
Ez az egyenlet megadja -t. Bár bonyolultak a szummák, de a stacionárius megoldást meg lehet kapni és teljesül a részletes egyensúly is.
Lineáris folyamatok
A lineáris folyamatokat úgy definiálhatjuk, mint olyan folyamatok, ahol az egyedszámot befolyásoló halálozási és születési ráták a populáció méretétől (n) lineárisan függnek:
Ez egy speciális esete az általánosan felírható n függésnek, amit például hatványsor alakjában tekinthetünk, feltéve, hogy a sor konvergens:
Korábban már meghatároztuk a generátor-függvény időfejlődését:
Látható, hogy -k az tényezővel vannak megszorozva a zárójelen kívül. Azonban -ban szerepelnek n különböző hatványai, amik a P szorzóval éppen a különböző momentumokat adják (ha a külső szummát egy pillanatra bevisszük):
Itt k a , vagy sorfejtésében az összegző index. Tehát a generátor-függvényre vonatkozó egyenletben a különböző momentumok szerpelnek különböző , vagy szorzókkal. Van azonban még egy exponenciális szorzó is, ezzel a generátor függvényre játszható át a kifejezés, felhasználva, hogy a momentumok a generátor-függvény deriváltjaikélnt állíthatóak elő. Összességében a születési és halálozási ráták a következőképpen írhatóak:
Visszaírva G időbeli változásának egyenletébe:
A következőket tekinthetjük operátoroknak, így átírhatóak a következő formába:
Így -re a végleges formula:
(Ez tulajdonképpen egy differenciálegyenlet G-re)
Momentumok számolása
(Továbbra is lineáris folyamatokat vizsgálunk), tehát és
Kiindulási képletünk ismét a
Megint szummázunk n-szerint, de most n-nel szorzunk. Így n várható értékének változását kapjuk:
ahol , és kiejtik egymást.
Így adódik: , ami egy lineáris egyenletrendszer, melynek megoldása a homogén és a partikuláris megoldások összege:
A homogén megoldásból adódik a feltétel, hogy . Különben elszállna az exponens.
-et átírjuk a következőképp: . Így:
Itt újra be lehet helyettesíteni a -re és -re felírt összefüggéseket...
Egyensúlyban a fentiekből a következőket fogjuk kapni: