„Mintázat 3.óra” változatai közötti eltérés
(→Bevezetés) |
|||
1. sor: | 1. sor: | ||
== Bevezetés == | == Bevezetés == | ||
+ | |||
+ | Túlhűtött folyadékok megszilárdulásakor mintázatok képződnek, mivel nem egyensúlyi folyamatról van szó. A határvonalat általánosan leírhatjuk egy <math>y(x)</math> függvénnyel, de mivel a megszilárdulás általában egy nukleációs pontból indul ki, érdemes áttérni molárkoordinátás leírásra (<math>r(\phi)</math>). <math>r(\phi)</math> egyértelműen meghatározza <math>\sigma(\theta)</math> felületi feszültséget. | ||
+ | |||
+ | A felületi szabadenergiát a következőképp definiáljuk: | ||
+ | |||
+ | <math>E=\oint \sigma \operatorname{d}s</math> | ||
+ | |||
+ | Az egyensúly feltétele: | ||
+ | |||
+ | <math>\delta E = 0</math> és | ||
+ | |||
+ | <math>\delta^2 E>0</math> azaz <math>\sigma + \sigma _{\theta \theta''}>0</math> | ||
== Wulff-szerkesztés == | == Wulff-szerkesztés == |
A lap 2011. december 20., 15:25-kori változata
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Túlhűtött folyadékok megszilárdulásakor mintázatok képződnek, mivel nem egyensúlyi folyamatról van szó. A határvonalat általánosan leírhatjuk egy függvénnyel, de mivel a megszilárdulás általában egy nukleációs pontból indul ki, érdemes áttérni molárkoordinátás leírásra (). egyértelműen meghatározza felületi feszültséget.
A felületi szabadenergiát a következőképp definiáljuk:
Az egyensúly feltétele:
és
azaz