„Elemi részecskék és kölcsönhatásaik” változatai közötti eltérés
a (→Mai képünk az anyagról) |
(→Mai képünk az anyagról) |
||
48. sor: | 48. sor: | ||
| erős || gluon (<math>G^a</math>) || 0 ("bezárás") || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15} \mathbf{}</math>) | | erős || gluon (<math>G^a</math>) || 0 ("bezárás") || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15} \mathbf{}</math>) | ||
|} | |} | ||
+ | |||
+ | A részecskékre igaz a Pauli-elv ([http://hu.wikipedia.org/wiki/Pauli-elv hu] [http://en.wikipedia.org/wiki/Pauli_exclusion_principle en]), azaz: | ||
+ | *Azonos fermionok aszimmetrikus, | ||
+ | *azonos bozonok szimmetrikus hullámfüggvényt valósítanak meg. | ||
+ | |||
+ | A hullámfüggvény szorzatalkú, egy térbeli rész és egy spint tartalmazó rész szorzataként írható fel: <math>\psi = \alpha (t e^{,}rbeli) \beta (spin) \mathbf{}</math>. | ||
+ | |||
+ | A térbeli rész a relatív koordinátáktól függ: <math>\alpha \sim Y_l^m (\theta, \phi)</math> | ||
<hr /> | <hr /> |
A lap 2009. szeptember 20., 12:51-kori változata
<showhide>
Tartalomjegyzék
A részecskefizika egységrendszere
<hide> Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]
Átlagos élettartam:
,
Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. (). , </hide> </showhide>
Részecskeosztályozás és kölcsönhatások
Elemi részecske:[1] Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. [2]
Az elemi részecskék jellemzői
- m (nyugalmi tömeg)[3]
- s (spin)
- töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
- mágneses momentum
XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(), neutrínó (). Aztán felfedezték a reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.
Mai képünk az anyagról
osztály | jelölés | spin | töltés |
kvarkok | q | spin | "bezárás" [4] |
leptonok | l | spin | , vagy 0 - neutrínók |
Kölcsönhatások közvetítése
név | közvetítő bozonok (egész spin) | közvetítő részecske tömege | hatótávolsága |
gravitációs | |||
elektromágneses | foton () | 0 | |
gyenge | -bozonok | rövid () | |
erős | gluon () | 0 ("bezárás") | rövid () |
A részecskékre igaz a Pauli-elv (hu en), azaz:
- Azonos fermionok aszimmetrikus,
- azonos bozonok szimmetrikus hullámfüggvényt valósítanak meg.
A hullámfüggvény szorzatalkú, egy térbeli rész és egy spint tartalmazó rész szorzataként írható fel: .
A térbeli rész a relatív koordinátáktól függ:
- ↑ Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.
- ↑ Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.
- ↑ A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.
- ↑ Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.