„Adatelemzés: ARCH, GARCH folyamatok” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
(Új oldal, tartalma: „==ARCH, GARCH modellek== *ARCH: autoregressive conditionally heteroscedastic; időben változó volatilitás (szórás, variancia) – mivel gazdasági idősorokra szokt…”)
 
7. sor: 7. sor:
 
A legegyszerűbb ARCH modell az ARCH(1) modell:
 
A legegyszerűbb ARCH modell az ARCH(1) modell:
  
<math>y_t = \sigma_t \epsilon_t </math>
+
<math>y_t = \sigma_t \epsilon_t </math> (1)
  
<math>\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2</math>
+
<math>\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2</math> (2)
  
<math>y_t</math> az idősor értéke t-ben, <math>\sigma_t<math> a szórás t-ben, <math>\epsilon_t<math> standard normál eloszlásból származó zaj, <math>\alpha_1<math> legyen nemnegatív.
+
<math>y_t</math> az idősor értéke t-ben, <math>\sigma_t</math> a szórás t-ben, <math>\epsilon_t</math> standard normál eloszlásból származó zaj, <math>\alpha_1</math> legyen nemnegatív.
  
A <math>\sigma_t^2<math>-re AR modellt írtunk fel.
+
A <math>\sigma_t^2</math>-re AR modellt írtunk fel.
  
 
Miért is kell feltételes eloszlásról beszélni (ar conditionally h)? Ha az idősor stacionárius lenne, vagyis az összes elem azonos eloszlásból származna, egy későbbi érték eloszlása megegyezne a hosszú távú, feltétel nélküli eloszlással. A nem stacionárius idősorokra időben változhat a szórás, ezt ha figyelembe vesszük, akkor kapjuk a feltételes eloszlást.
 
Miért is kell feltételes eloszlásról beszélni (ar conditionally h)? Ha az idősor stacionárius lenne, vagyis az összes elem azonos eloszlásból származna, egy későbbi érték eloszlása megegyezne a hosszú távú, feltétel nélküli eloszlással. A nem stacionárius idősorokra időben változhat a szórás, ezt ha figyelembe vesszük, akkor kapjuk a feltételes eloszlást.
  
<math>y_t<math> feltételes eloszlása gaussi: <math>y_t</math> | <math>y_{t-1} \sim N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_t-12)<>
+
<math>y_t</math> feltételes eloszlása gaussi: <math>y_t | y_{t-1} \sim N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2)</math>
 +
 
 
Az (1) és (2) egyenleteket 0-ra rendezve, egyenlővé téve, majd átrendezve a következőt kapjuk:
 
Az (1) és (2) egyenleteket 0-ra rendezve, egyenlővé téve, majd átrendezve a következőt kapjuk:
y_t^2=α_0+α_1 y_(t-1)^2+σ_t^2 (ϵ_t^2-1)
 
Ez egy nem-gaussi AR(1) modell az yt2-re felírva.
 
  
Állítás: yt átlaga 0.
+
<math>y_t^2=\alpha_0+\alpha_1 y_{t-1}^2+\sigma_t^2 (\epsilon_t^2-1)</math>
Biz.: legyen Ys = {ys, ys-1, , y0}, ekkor, mivel yt csak yt-1-től függ, az pedig egy nulla átlagú gauss:
+
 
 +
Ez egy nem-gaussi AR(1) modell az <math>y_t^2</math>-re felírva.
 +
 
 +
==Állítás: <math>y_t</math> átlaga 0==
 +
 
 +
Biz.: legyen <math>Y_s = \{y_s, y_s-1, \ldots, y_0}<\math>, ekkor, mivel yt csak yt-1-től függ, az pedig egy nulla átlagú gauss:
 
E(y_t )=E(y_t│Y_t )=E(y_t│y_(t-1) )=0
 
E(y_t )=E(y_t│Y_t )=E(y_t│y_(t-1) )=0
 
Áll.: yt korrelálatlan
 
Áll.: yt korrelálatlan
36. sor: 40. sor:
 
Ha a nevező pozitív, akkor ez mindig nagyobb lesz 3-nál (3 a normál eo. kurtózisa), vagyis ez egy vastag farkú (fat tail) eloszlás lesz.
 
Ha a nevező pozitív, akkor ez mindig nagyobb lesz 3-nál (3 a normál eo. kurtózisa), vagyis ez egy vastag farkú (fat tail) eloszlás lesz.
  
ARCH(1) kiterjesztése ARCH(m)-re:
+
==ARCH(1) kiterjesztése ARCH(m)-re==
y_t=σ_t ϵ_t
+
<math>y_t = \sigma_t \epsilon_t</math>
σ_t^2=α_0+α_1 y_(t-1)^2+α_2 y_(t-2)^2++α_m y_(t-m)^2
+
 
yt feltételes eloszlása ismét gaussi: yt | yt-1 ~ N(0, α0+α1yt-12+α2yt-22++αmyt-m2)
+
<math>\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2+\alpha_2 y_{t-2}^2 + \ldots + \alpha_m y_{t-m}^2</math>
 +
 
 +
<math>y_t</math> feltételes eloszlása ismét gaussi: <math>y_t | y_{t-1} \sim N \left(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2 + \alpha_2 y_{t-2}^2 + \ldots + \alpha_m y_{t-m}^2\right)</math>
  
A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell:
+
==A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell==
 
   
 
   
 
Ha megvan a paraméterbecslés (pl: maximum likelihood-dal), akkor jóslást tehetünk a volatilitásra (csak 1 lépésre előre!):
 
Ha megvan a paraméterbecslés (pl: maximum likelihood-dal), akkor jóslást tehetünk a volatilitásra (csak 1 lépésre előre!):
 
   
 
   
 
 
Paraméterbecslés ARCH(1) modellre: maximum likelihood
 
Paraméterbecslés ARCH(1) modellre: maximum likelihood
 
   
 
   
az f() függvény az yt feltételes eloszlása: N(0, α0+α1yt-12)
+
az f() függvény az <math>y_t</math> feltételes eloszlása: <math>N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2)</math>
A –ln(L) minimuma fogja megadni az α0 és α1 paramétereket.
+
 
 +
A –ln(L) minimuma fogja megadni az <math>\alpha_0</math> és <math>\alpha_1</math> paramétereket.

A lap 2011. június 7., 16:12-kori változata

ARCH, GARCH modellek

  • ARCH: autoregressive conditionally heteroscedastic; időben változó volatilitás (szórás, variancia) – mivel gazdasági idősorokra szokták alkalmazni, a volatilitás a használt kifejezés
  • GARCH: generalized ARCH

A legegyszerűbb ARCH modell az ARCH(1) modell:

y_t = \sigma_t \epsilon_t (1)

\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2 (2)

y_t az idősor értéke t-ben, \sigma_t a szórás t-ben, \epsilon_t standard normál eloszlásból származó zaj, \alpha_1 legyen nemnegatív.

A \sigma_t^2-re AR modellt írtunk fel.

Miért is kell feltételes eloszlásról beszélni (ar conditionally h)? Ha az idősor stacionárius lenne, vagyis az összes elem azonos eloszlásból származna, egy későbbi érték eloszlása megegyezne a hosszú távú, feltétel nélküli eloszlással. A nem stacionárius idősorokra időben változhat a szórás, ezt ha figyelembe vesszük, akkor kapjuk a feltételes eloszlást.

y_t feltételes eloszlása gaussi: y_t | y_{t-1} \sim N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2)

Az (1) és (2) egyenleteket 0-ra rendezve, egyenlővé téve, majd átrendezve a következőt kapjuk:

y_t^2=\alpha_0+\alpha_1 y_{t-1}^2+\sigma_t^2 (\epsilon_t^2-1)

Ez egy nem-gaussi AR(1) modell az y_t^2-re felírva.

Állítás: y_t átlaga 0

Biz.: legyen Értelmezés sikertelen (Hiányzó <code>texvc</code> végrehajtható fájl; a beállítást lásd a math/README fájlban.): Y_s = \{y_s, y_s-1, \ldots, y_0}<\math>, ekkor, mivel yt csak yt-1-től függ, az pedig egy nulla átlagú gauss: E(y_t )=E(y_t│Y_t )=E(y_t│y_(t-1) )=0 Áll.: yt korrelálatlan Biz.: cov(y_(t+h),y_t )=E(y_t y_(t+h) )=E(y_t y_(t+h)│Y_(t+h-1) )=E(y_t E(y_(t+h)│Y_(t+h-1) ))=0, ha h≠0 Kiszámolhatjuk yt2 és yt4 átlagát (az első könnyű, csak az AR modell képletét alkalmazzuk): E(y_t^2 )=α_0/(1-α_1 ) E(y_t^4 )=(3α_0^2)/(1-α_1 )^2 (1-α_1^2)/(1-3α_1^2 ) Ez a két érték a kurtózis kiszámolásához kellett: Ha a nevező pozitív, akkor ez mindig nagyobb lesz 3-nál (3 a normál eo. kurtózisa), vagyis ez egy vastag farkú (fat tail) eloszlás lesz. ==ARCH(1) kiterjesztése ARCH(m)-re== <math>y_t = \sigma_t \epsilon_t

\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2+\alpha_2 y_{t-2}^2 + \ldots + \alpha_m y_{t-m}^2

y_t feltételes eloszlása ismét gaussi: y_t | y_{t-1} \sim N \left(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2 + \alpha_2 y_{t-2}^2 + \ldots + \alpha_m y_{t-m}^2\right)

A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell

Ha megvan a paraméterbecslés (pl: maximum likelihood-dal), akkor jóslást tehetünk a volatilitásra (csak 1 lépésre előre!):

Paraméterbecslés ARCH(1) modellre: maximum likelihood

az f() függvény az y_t feltételes eloszlása: N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2)

A –ln(L) minimuma fogja megadni az \alpha_0 és \alpha_1 paramétereket.