„Mintázat 3.óra” változatai közötti eltérés
(→Bevezetés) |
(→Wulff-szerkesztés) |
||
14. sor: | 14. sor: | ||
== Wulff-szerkesztés == | == Wulff-szerkesztés == | ||
+ | |||
+ | Ha van egy <math>r(\phi)</math> felületünk, akkor a Wulff-szerkesztés segítségével egy integrációs konstans erejéig meg tudjuk határozni a <math>\sigma(\theta)</math> felületi feszültség értékét. Ennek a menete a következő: | ||
+ | |||
+ | - Veszünk egy <math>r(\phi)</math> pontot és megszerkesztjük az érintőjét | ||
+ | |||
+ | - Erre az érintőre a az origóból merőlegest állítunk | ||
+ | |||
+ | - A két egyenes metszéspontja megadja <math>\sigma(\theta)</math> értékét ( <math>\theta</math> az érintőre állított merőleges x temgellyel bezárt szöge) | ||
+ | |||
+ | Ha a mintázatban van "egyenes" szakasz, akkor csúcsos lesz a felületi feszültség, ha nibcs, akkor nem lesz csúcsos. | ||
== Determinisztikus káosz == | == Determinisztikus káosz == | ||
== Nemlineáris viselkedés a kémiában == | == Nemlineáris viselkedés a kémiában == |
A lap 2011. december 20., 15:31-kori változata
Tartalomjegyzék
Bevezetés
Túlhűtött folyadékok megszilárdulásakor mintázatok képződnek, mivel nem egyensúlyi folyamatról van szó. A határvonalat általánosan leírhatjuk egy függvénnyel, de mivel a megszilárdulás általában egy nukleációs pontból indul ki, érdemes áttérni molárkoordinátás leírásra (). egyértelműen meghatározza felületi feszültséget.
A felületi szabadenergiát a következőképp definiáljuk:
Az egyensúly feltétele:
és
azaz
Wulff-szerkesztés
Ha van egy felületünk, akkor a Wulff-szerkesztés segítségével egy integrációs konstans erejéig meg tudjuk határozni a felületi feszültség értékét. Ennek a menete a következő:
- Veszünk egy pontot és megszerkesztjük az érintőjét
- Erre az érintőre a az origóból merőlegest állítunk
- A két egyenes metszéspontja megadja értékét ( az érintőre állított merőleges x temgellyel bezárt szöge)
Ha a mintázatban van "egyenes" szakasz, akkor csúcsos lesz a felületi feszültség, ha nibcs, akkor nem lesz csúcsos.