„Elemi részecskék és kölcsönhatásaik” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
(→‎A részecskefizika egységrendszere)
(→‎Mai képünk az anyagról)
27. sor: 27. sor:
  
 
{| border="1"
 
{| border="1"
−
| kvarkok || q || <math>\frac{1}{2}</math> spin || \left ( \pm \frac{2}{3}e \pm \frac{1}{3}e )\right "bezárás" <ref>Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.</ref>
+
| osztály || jelölés ||spin || töltés
 
|-
 
|-
−
| leptonok || l || <math>\frac{1}{2}</math> spin || <math>\pm</math> e, vagy 0 - neutrínók
+
| kvarkok || q || <math>\frac{1}{2}</math> spin || <math>\left( \pm \frac{2}{3}e, \pm \frac{1}{3}e \right)</math> "bezárás" <ref>Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.</ref>
 +
|-
 +
| leptonok || l || <math>\frac{1}{2}</math> spin || <math>\pm e</math>, vagy 0 - neutrínók
 
|-
 
|-
 
|}
 
|}
42. sor: 44. sor:
 
| elektromágneses || foton (<math>\gamma</math>) || 0 || <math>\inf</math>
 
| elektromágneses || foton (<math>\gamma</math>) || 0 || <math>\inf</math>
 
|-
 
|-
−
| gyenge || <math>W^{\pm}, Z</math>-bozonok || <math>m_W, m_Z \sim 90 GeV</math> || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15}</math>)
+
| gyenge || <math>W^{\pm}, Z</math>-bozonok || <math>m_W, m_Z \sim 90 GeV \mathbf{}</math> || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15} \mathbf{}</math>)
 
|-
 
|-
−
| erős || gluon (<math>G^a</math>) || 0 ("bezárás") || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15}</math>)
+
| erős || gluon (<math>G^a</math>) || 0 ("bezárás") || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15} \mathbf{}</math>)
 
|}
 
|}
  

A lap 2009. szeptember 15., 21:48-kori változata

<showhide>

A részecskefizika egységrendszere

<hide>\hbar = c = 1

Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]\lambda_{Compton} = \frac{\hbar}{mc} \sim \frac{1}{m}

Átlagos élettartam: \frac{\lambda}{c} = \frac{\hbar}{mc^2} \sim \frac{1}{m}

Energia = t\ddot omeg \cdot c^2, E \sim m \mathbf{}

Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. (1 eV = 1,6 \cdot 10^{-19} J). m_p = 930 MeV \mathbf{}, \hbar c = 197 MeVfm </hide> </showhide>

Részecskeosztályozás és kölcsönhatások

Elemi részecske:[1] Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. [2]

Az elemi részecskék jellemzői

  • m (nyugalmi tömeg)[3]
  • s (spin)
  • töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
  • mágneses momentum

XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(\gamma), neutrínó (\nu). Aztán felfedezték a n \rightarrow p e \nu reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.

Mai képünk az anyagról

osztály jelölés spin töltés
kvarkok q \frac{1}{2} spin \left( \pm \frac{2}{3}e, \pm \frac{1}{3}e \right) "bezárás" [4]
leptonok l \frac{1}{2} spin \pm e, vagy 0 - neutrínók

Kölcsönhatások közvetítése

név közvetítő bozonok (egész spin) közvetítő részecske tömege hatótávolsága
gravitációs \inf
elektromágneses foton (\gamma) 0 \inf
gyenge W^{\pm}, Z-bozonok m_W, m_Z \sim 90 GeV \mathbf{} rövid (< 1 fm \sim 10^{-15} \mathbf{})
erős gluon (G^a) 0 ("bezárás") rövid (< 1 fm \sim 10^{-15} \mathbf{})
  1. ↑ Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.
  2. ↑ Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.
  3. ↑ A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.
  4. ↑ Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.
A lap eredeti címe: „http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Elemi_részecskék_és_kölcsönhatásaik&oldid=461”