„Mintázat 3.óra” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
(Wulff-szerkesztés)
23. sor: 23. sor:
 
- A két egyenes metszéspontja megadja <math>\sigma(\theta)</math> értékét ( <math>\theta</math> az érintőre állított merőleges x temgellyel bezárt szöge)
 
- A két egyenes metszéspontja megadja <math>\sigma(\theta)</math> értékét ( <math>\theta</math> az érintőre állított merőleges x temgellyel bezárt szöge)
  
Ha a mintázatban van "egyenes" szakasz, akkor csúcsos lesz a felületi feszültség, ha nibcs, akkor nem lesz csúcsos.
+
Ha a mintázatban van "egyenes" szakasz, akkor csúcsos lesz a felületi feszültség, ha nincs, akkor nem lesz csúcsos.
  
 
== Determinisztikus káosz ==
 
== Determinisztikus káosz ==
  
 
== Nemlineáris viselkedés a kémiában ==
 
== Nemlineáris viselkedés a kémiában ==

A lap 2011. december 21., 15:55-kori változata

Bevezetés

Túlhűtött folyadékok megszilárdulásakor mintázatok képződnek, mivel nem egyensúlyi folyamatról van szó. A határvonalat általánosan leírhatjuk egy y(x) függvénnyel, de mivel a megszilárdulás általában egy nukleációs pontból indul ki, érdemes áttérni molárkoordinátás leírásra (r(\phi)). r(\phi) egyértelműen meghatározza \sigma(\theta) felületi feszültséget.

A felületi szabadenergiát a következőképp definiáljuk:

E=\oint \sigma \operatorname{d}s

Az egyensúly feltétele:

\delta E = 0 és

\delta^2 E>0 azaz \sigma + \sigma _{\theta \theta''}>0

Wulff-szerkesztés

Ha van egy r(\phi) felületünk, akkor a Wulff-szerkesztés segítségével egy integrációs konstans erejéig meg tudjuk határozni a \sigma(\theta) felületi feszültség értékét. Ennek a menete a következő:

- Veszünk egy r(\phi) pontot és megszerkesztjük az érintőjét

- Erre az érintőre a az origóból merőlegest állítunk

- A két egyenes metszéspontja megadja \sigma(\theta) értékét ( \theta az érintőre állított merőleges x temgellyel bezárt szöge)

Ha a mintázatban van "egyenes" szakasz, akkor csúcsos lesz a felületi feszültség, ha nincs, akkor nem lesz csúcsos.

Determinisztikus káosz

Nemlineáris viselkedés a kémiában