„Elemi részecskék és kölcsönhatásaik” változatai közötti eltérés

Innen: TételWiki
a
(→‎A részecskefizika egységrendszere)
1. sor: 1. sor:
 +
<showhide>
 
==A részecskefizika egységrendszere==
 
==A részecskefizika egységrendszere==
−
[ELREJTHETŐ!!!]
+
<hide><math>\hbar = c = 1</math>
 +
 
 +
Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]<math>\lambda_{Compton} = \frac{\hbar}{mc} \sim \frac{1}{m}</math>
 +
 
 +
Átlagos élettartam: <math>\frac{\lambda}{c} = \frac{\hbar}{mc^2} \sim \frac{1}{m}</math>
 +
 
 +
<math>Energia = t\ddot omeg \cdot c^2</math>, <math>E \sim m \mathbf{}</math>
 +
 
 +
Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. (<math>1 eV = 1,6 \cdot 10^{-19} J</math>). <math>m_p = 930 MeV \mathbf{}</math>, <math>\hbar c = 197 MeVfm</math>
 +
</hide>
 +
</showhide>
 +
==Részecskeosztályozás és kölcsönhatások==
  
 
'''Elemi részecske:'''<ref>Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.</ref> Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. <ref>Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.</ref>
 
'''Elemi részecske:'''<ref>Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.</ref> Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. <ref>Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.</ref>
 +
 +
===Az elemi részecskék jellemzői===
 +
*m (nyugalmi tömeg)<ref>A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.</ref>
 +
*s (spin)
 +
*töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
 +
*mágneses momentum
 +
 +
XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(<math>\gamma</math>), neutrínó (<math>\nu</math>). Aztán felfedezték a <math>n \rightarrow p e \nu</math> reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.
 +
 +
===Mai képünk az anyagról===
 +
 +
{| border="1"
 +
| kvarkok || q || <math>\frac{1}{2}</math> spin || \left ( \pm \frac{2}{3}e \pm \frac{1}{3}e )\right "bezárás" <ref>Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.</ref>
 +
|-
 +
| leptonok || l || <math>\frac{1}{2}</math> spin || <math>\pm</math> e, vagy 0 - neutrínók
 +
|-
 +
|}
 +
 +
'''Kölcsönhatások közvetítése'''
 +
{| border="1"
 +
|-
 +
| név || közvetítő bozonok (egész spin) || közvetítő részecske tömege || hatótávolsága
 +
|-
 +
| gravitációs ||  ||  || <math>\inf</math>
 +
|-
 +
| elektromágneses || foton (<math>\gamma</math>) || 0 || <math>\inf</math>
 +
|-
 +
| gyenge || <math>W^{\pm}, Z</math>-bozonok || <math>m_W, m_Z \sim 90 GeV</math> || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15}</math>)
 +
|-
 +
| erős || gluon (<math>G^a</math>) || 0 ("bezárás") || rövid (<math>< 1 fm \sim 10^{-15}</math>)
 +
|}
  
 
<hr />
 
<hr />

A lap 2009. szeptember 15., 21:44-kori változata

<showhide>

A részecskefizika egységrendszere

<hide>\hbar = c = 1

Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]\lambda_{Compton} = \frac{\hbar}{mc} \sim \frac{1}{m}

Átlagos élettartam: \frac{\lambda}{c} = \frac{\hbar}{mc^2} \sim \frac{1}{m}

Energia = t\ddot omeg \cdot c^2, E \sim m \mathbf{}

Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. (1 eV = 1,6 \cdot 10^{-19} J). m_p = 930 MeV \mathbf{}, \hbar c = 197 MeVfm </hide> </showhide>

Részecskeosztályozás és kölcsönhatások

Elemi részecske:[1] Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. [2]

Az elemi részecskék jellemzői

  • m (nyugalmi tömeg)[3]
  • s (spin)
  • töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
  • mágneses momentum

XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(\gamma), neutrínó (\nu). Aztán felfedezték a n \rightarrow p e \nu reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.

Mai képünk az anyagról

kvarkok q \frac{1}{2} spin \left ( \pm \frac{2}{3}e \pm \frac{1}{3}e )\right "bezárás" [4]
leptonok l \frac{1}{2} spin \pm e, vagy 0 - neutrínók

Kölcsönhatások közvetítése

név közvetítő bozonok (egész spin) közvetítő részecske tömege hatótávolsága
gravitációs \inf
elektromágneses foton (\gamma) 0 \inf
gyenge W^{\pm}, Z-bozonok m_W, m_Z \sim 90 GeV rövid (< 1 fm \sim 10^{-15})
erős gluon (G^a) 0 ("bezárás") rövid (< 1 fm \sim 10^{-15})
  1. ↑ Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.
  2. ↑ Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.
  3. ↑ A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.
  4. ↑ Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.
A lap eredeti címe: „http://tetelwiki.mafihe.hu/index.php?title=Elemi_részecskék_és_kölcsönhatásaik&oldid=460”