Mintázat 4.óra
Tartalomjegyzék
Bevezető
Használt jelölések:
: gravitációs gyorsulás 
: sűrűség 
: felületi feszültség 
: kinematikai viszkozitás 
: tipikus méret 
: sebesség 
Folyadékdinamikát leíró fontos paraméterek, fogalmak
Reynold-szám (pl. lamináris-turbulens átmenet jellemzése áramlásoknál):
 (inercia/viszkozitás)
Froude-szám (a Mach-szám folyadékdinamikai megfelelője):
 (inercia/gravitáció)
Eötvös- vagy Bond- szám (cseppek, kapillárisok leírása):
 (gravitáció/görbület)
a kapilláris hossz:
Weber szám (két folyadék határfelületén lezajló jelenségek jellemzésére):
 (inercia/görbület)
Kapilláris szám (porózus anyagba folyadékot préselünk):
 (viszkozitás/görbület)
Konvektív az az instabilitás, ahol a perturbáció egy áramlási vonal mentén előrehaladva erősödik fel, de a keletkezés helyén nem, abszolút instabilitás esetén az áramlás nem tudja elmosni a zajt, helyben erősödik fel, általában globálisan megfigyelhető.
Perturbációszámítás dióhéjban
Mivel az előadáson az hangzott el, hogy csak a fő lépéseket kell tudni, ezért ezeket próbáltam meg kivonatolni:
Ha van egy egyensúlyi rendszerünk, akkor egy tetszőleges változóra (legyen ez most 
) arra rárakhatunk egy időben le- vagy felcsengő, térben periódikus perturbációt:
Egy változó megperturbálása más változók perturbációját is maga után vonhatja (pl. a felület megváltoztatása okozhat nyomásváltozást), itt feltételezzük, hogy a perturbációk hasonló alakúak. Majd ezt behelyettesítjük a rendszert leíró diffegyenletekbe, csak a lineáris tagokat hagyjuk meg, ez meghatároz egy 
 függvényt. Ezek után megnézzük, hogy milyen 
 értékek esetén kapunk pozitív 
-t. Ezek közül is az a módus fogja dominálni a kapott mintázatot, amelyik a legnagyobb mértékben nő fel, ezt pedig deriválással könnyen meghatározhatjuk.
Ha kevés lenne, amit ide leírtam, feltételnül egészítsétek ki!!!