Csega/Tomography

Innen: TételWiki
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csega (vitalap | szerkesztései) 2011. december 16., 12:01-kor történt szerkesztése után volt.

A megfigyelt lágy röntgensugarak tulajdonképpen integrálok a látóirány mentén[1]. Az intenzitás a következő integrállal adható meg:

I = \Omega \int \epsilon(x) \alpha(E_x) \mathrm{d}x \mathrm{d}E_x,

ahol \Omega a detektor térszöge, \epsilon(x) a plazma emisszivitása (sugárzási képessége), E_x a röntgensugár energiája, \alpha(x) pedig a röntgenszűrő átviteli tényezője (transmission coefficient). A geometria és a koordináták az alábbi ábrán tekinthetők meg.

Fájl:Detectors geometry tomography.png
A tomografikus inverzióra szolgáló detektorok geometriai elhelyezkedése. Az ábrán jól látható a plazma koordináták \left( r, \theta \right) és a detektor koordináták \left( p, \varphi \right) közötti kapcsolat.

Sok esetben szükséges lehet a tér különböző részein mérhető emisszivitás, G \left(r, \theta \right), ez pedig a nyers adatok tomografikus inverziójával számolható ki. Ennek megvalósítására több különböző technika is létezik. A leghasznosabb módszer az invertált adatok leírására a Cormack által bevezetett, mely a Zernicke polinomok \left( R_{ml} \right) bővítésén alapul:

G(r\phi) = \sum_{lm} \left(  \right)

<<<Vissza Csega plazmafizika lapjára

Hivatkozások

  1. Wesson - Tokamaks (3. kiadás, 544. oldal, a 2. kiadásban ugyanez az 513. oldalon található)