Elemi részecskék és kölcsönhatásaik
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csega (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 20., 12:09-kor történt szerkesztése után volt. (→Mai képünk az anyagról)
<showhide>
Tartalomjegyzék
A részecskefizika egységrendszere
<hide>
Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]
Átlagos élettartam:
,
Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. (
).
,
</hide>
</showhide>
Részecskeosztályozás és kölcsönhatások
Elemi részecske:[1] Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. [2]
Az elemi részecskék jellemzői
- m (nyugalmi tömeg)[3]
- s (spin)
- töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
- mágneses momentum
XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(
), neutrínó (
). Aztán felfedezték a
reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.
Mai képünk az anyagról
| osztály | jelölés | spin | töltés |
| kvarkok | q | spin |
"bezárás" [4]
|
| leptonok | l | spin |
, vagy 0 - neutrínók
|
Kölcsönhatások közvetítése
| név | közvetítő bozonok (egész spin) | közvetítő részecske tömege | hatótávolsága |
| gravitációs |
| ||
| elektromágneses | foton ( ) |
0 |
|
| gyenge | -bozonok |
|
rövid ( )
|
| erős | gluon ( ) |
0 ("bezárás") | rövid ( )
|
- ↑ Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.
- ↑ Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.
- ↑ A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.
- ↑ Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.
spin
"bezárás"
, vagy 0 - neutrínók
-bozonok
)
)