Elemi részecskék és kölcsönhatásaik
A lap korábbi változatát látod, amilyen Csega (vitalap | szerkesztései) 2009. szeptember 20., 13:51-kor történt szerkesztése után volt. (→Mai képünk az anyagról)
<showhide>
Tartalomjegyzék
A részecskefizika egységrendszere
<hide>
Compton-hullámhossz:[KÉNE MAGYARÁZAT!!!]
Átlagos élettartam:
,
Részecskék tömege: eV, MeV, GeV stb. ().
,
</hide>
</showhide>
Részecskeosztályozás és kölcsönhatások
Elemi részecske:[1] Az elérhető legnagyobb energiákon sincs belső szerkezet. [2]
Az elemi részecskék jellemzői
- m (nyugalmi tömeg)[3]
- s (spin)
- töltések [RÉSZLETEZENDŐ!!!]
- mágneses momentum
XX. század elején az elemi részecskék az elektron, proton, foton(), neutrínó (
). Aztán felfedezték a
reakciót, ami a gyenge kölcsönhatás egyik jó példája.
Mai képünk az anyagról
osztály | jelölés | spin | töltés |
kvarkok | q | ![]() |
![]() |
leptonok | l | ![]() |
![]() |
Kölcsönhatások közvetítése
név | közvetítő bozonok (egész spin) | közvetítő részecske tömege | hatótávolsága |
gravitációs | ![]() | ||
elektromágneses | foton (![]() |
0 | ![]() |
gyenge | ![]() |
![]() |
rövid (![]() |
erős | gluon (![]() |
0 ("bezárás") | rövid (![]() |
A részecskékre igaz a Pauli-elv (hu en), azaz:
- Azonos fermionok aszimmetrikus,
- azonos bozonok szimmetrikus hullámfüggvényt valósítanak meg.
A hullámfüggvény szorzatalkú, egy térbeli rész és egy spint tartalmazó rész szorzataként írható fel: .
A térbeli rész a relatív koordinátáktól függ:
- ↑ Ritkán, de használják a szubnukleáris részecske elnevezést is. Szubnukleáris részecske: ami az atomokban nem található meg.
- ↑ Ez természetesen időfüggő. Száz éve még eleminek gondolt részecskékről kiderült, hogy nem azok, nagyobb energiájú gyorsítókban végzett kísérletek során.
- ↑ A tanár úr kiemelte, hogy jelen előadásban a mozgási tömeget, mint fogalmat nem használja, minden további tömeg nyugalmi tömegnek értendő.
- ↑ Szabad kvarkot még nem figyeltek meg és a jelenlegi elméletek szerint nem is lehet.