Numerikus módszerek
Tartalomjegyzék
Diffegyenlet-megoldó módszerek
Euler-módszer
A legegyszerűbb egylépéses módszer. Az y(x=0)=y0 kezdőfeltétellel megadott, y’=f(x,y) diffegyenlet megoldása esetén az Euler lépés alakja (Taylor-sorfejtés első két tagja):
Hibája: Taylor-sorfejtést tovább írjuk, a különbség lesz. Használata nem javasolt, mert a hibák hamar felösszegződnek, a megoldás „felrobban”. Ennek elkerülésére érdemes lehet használni az implicit Euler-módszert: . Ez nagy h értékekre is stabil marad.
Runge-Kutta módszer
Miért használjuk? Mert sokkal pontosabb, mint az Euler-módszer.
Másodrendű RK (vagy midpoint method - középponti módszer)
Ez a módszer tehát harmadrendig pontos. Általánosan az n-ed rendű RK-nak hibája van.
Negyedrendű RK
A negyedrendű módszerben négyszer kell kiértékelni az f függvényt, míg az Euler-módszernél egyszer kellett. Ezért ennek a használata akkor gazdaságos, ha ugyanakkora pontosság mellett legalább négyszer akkora lehet a lépésköz.
Adaptív RK
Egy differenciálegyenlet megoldása során lehetnek gyorsan és lassan változó szakaszok a függvényben. A lassan változó szakaszok integrálása során nagyobb lépéseket is tehetünk a hiba növekedése nélkül. Ennek a megoldására szolgál az adaptív Runge-Kutta módszer. Alapötlete, hogy egy lépést tegyünk meg egyszer teljesen (2h-val, ), egyszer pedig két fél lépésben (h-val, ). Mindegyik lépés 4 függvény kiértékelést igényel (3*4), de ebből kettő megegyezik, így 11 kiértékelés szükséges a 2*4 helyett, ami a két fél lépésből jönne össze.
A kettő közti különbség:
A különbség -nel skálázik. Ha egy lépés eredménye , és mi hibát akarunk elérni, akkor lépést kell tennünk, ami:
Ha , akkor meg kell ismételni a számolástegy kisebb lépéssel, ha pedig , akkor a következő lépésben használhatjuk -t lépésként.