„Adatelemzés: ARCH, GARCH folyamatok” változatai közötti eltérés
(→Állítás: y_t korrelálatlan) |
(→Állítás: y_t korrelálatlan) |
||
(6 közbenső módosítás, amit 3 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
7. sor: | 7. sor: | ||
A legegyszerűbb ARCH modell az ARCH(1) modell: | A legegyszerűbb ARCH modell az ARCH(1) modell: | ||
− | <math>y_t = \sigma_t \epsilon_t </math> (1) | + | <math>y_t = \sigma_t \epsilon_t</math> (1) |
<math>\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2</math> (2) | <math>\sigma_t^2 = \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2</math> (2) | ||
29. sor: | 29. sor: | ||
Biz.: legyen <math>Y_s = \left\{y_s, y_{s-1}, \ldots, y_0 \right\}</math>, ekkor, mivel <math>y_t</math> csak <math>y_{t-1}</math>-től függ, az pedig egy nulla átlagú gauss: | Biz.: legyen <math>Y_s = \left\{y_s, y_{s-1}, \ldots, y_0 \right\}</math>, ekkor, mivel <math>y_t</math> csak <math>y_{t-1}</math>-től függ, az pedig egy nulla átlagú gauss: | ||
− | <math>E \left(y_t \right) = E \left( | + | <math>E \left(y_t \right) = E \left( y_t | Y_t \right ) = E \left( y_t | y_{t-1} \right ) = 0</math> |
==Állítás: <math>y_t</math> korrelálatlan== | ==Állítás: <math>y_t</math> korrelálatlan== | ||
Bizonyítás: | Bizonyítás: | ||
− | <math>cov \left(y_{t+h},y_t \right) = E\left(y_t y_{t+h} \right) = E \left(y_t y_{t+h} | + | <math>cov \left(y_{t+h},y_t \right) = E\left(y_t y_{t+h} \right) = E \left(y_t y_{t+h} | Y_{t+h-1} \right) = E \left(y_t E\left(y_{t+h} | Y_{t+h-1} \right) \right) = 0</math>, ha <math>h \neq 0</math> |
+ | |||
+ | Kiszámolhatjuk <math>y_t^2</math> és <math>y_t^4</math> átlagát (az első könnyű, csak az AR modell képletét alkalmazzuk): | ||
+ | |||
+ | <math>E \left(y_t^2 \right) = \frac{\alpha_0}{1-\alpha_1}</math> | ||
+ | |||
+ | <math>E(y_t^4 ) = \frac{3\alpha_0^2}{(1-\alpha_1 )^2} \frac{1-\alpha_1^2}{1-3\alpha_1^2}</math> | ||
− | |||
− | |||
− | |||
Ez a két érték a kurtózis kiszámolásához kellett: | Ez a két érték a kurtózis kiszámolásához kellett: | ||
+ | |||
+ | <math>\kappa = \frac{E\left(y_t^4\right)}{\left[E\left(y_t^2\right)\right]^2} = 3\frac{1-\alpha_1^2}{1-3\alpha_1^2}</math> | ||
− | Ha a nevező pozitív, akkor ez mindig nagyobb lesz 3-nál (3 a normál | + | Ha a nevező pozitív, akkor ez mindig nagyobb lesz 3-nál (3 a normál eloszlás kurtózisa), vagyis ez egy vastag farkú (fat tail) eloszlás lesz. |
==ARCH(1) kiterjesztése ARCH(m)-re== | ==ARCH(1) kiterjesztése ARCH(m)-re== | ||
51. sor: | 56. sor: | ||
==A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell== | ==A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell== | ||
− | + | ||
+ | A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell a következő: | ||
+ | |||
+ | <math>\sigma_t^2 = \alpha_0 + \sum_{j=1}^m \alpha_j y_{t-j}^2 + \sum_{j=1}^r \beta_j \sigma_{t-j}^2</math> | ||
+ | |||
Ha megvan a paraméterbecslés (pl: maximum likelihood-dal), akkor jóslást tehetünk a volatilitásra (csak 1 lépésre előre!): | Ha megvan a paraméterbecslés (pl: maximum likelihood-dal), akkor jóslást tehetünk a volatilitásra (csak 1 lépésre előre!): | ||
+ | |||
+ | <math>\hat{\sigma}_{t+1}^2 = \hat{\alpha}_0 + \sum_{j=1}^m \hat{\alpha}_j y_{t+1-j}^2 + \sum_{j=1}^r \hat{\beta}_j \hat{\sigma}_{t+1-j}^2</math> | ||
− | Paraméterbecslés ARCH(1) modellre: maximum likelihood | + | Paraméterbecslés ARCH(1) modellre: maximum likelihood: |
+ | |||
+ | <math>L\left(\alpha_0,\alpha_1|y_1\right) = \prod_{t=2}^n f_{\alpha_0,\alpha_1}\left(y_t|y_{t-1}\right)</math> | ||
az f() függvény az <math>y_t</math> feltételes eloszlása: <math>N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2)</math> | az f() függvény az <math>y_t</math> feltételes eloszlása: <math>N(0, \alpha_0 + \alpha_1 y_{t-1}^2)</math> | ||
A –ln(L) minimuma fogja megadni az <math>\alpha_0</math> és <math>\alpha_1</math> paramétereket. | A –ln(L) minimuma fogja megadni az <math>\alpha_0</math> és <math>\alpha_1</math> paramétereket. | ||
+ | |||
+ | {{MSc záróvizsga}} |
A lap jelenlegi, 2011. június 16., 12:26-kori változata
Tartalomjegyzék
ARCH, GARCH modellek
- ARCH: autoregressive conditionally heteroscedastic; időben változó volatilitás (szórás, variancia) – mivel gazdasági idősorokra szokták alkalmazni, a volatilitás a használt kifejezés
- GARCH: generalized ARCH
A legegyszerűbb ARCH modell az ARCH(1) modell:
(1)
(2)
az idősor értéke t-ben, a szórás t-ben, standard normál eloszlásból származó zaj, legyen nemnegatív.
A -re AR modellt írtunk fel.
Miért is kell feltételes eloszlásról beszélni (ar conditionally h)? Ha az idősor stacionárius lenne, vagyis az összes elem azonos eloszlásból származna, egy későbbi érték eloszlása megegyezne a hosszú távú, feltétel nélküli eloszlással. A nem stacionárius idősorokra időben változhat a szórás, ezt ha figyelembe vesszük, akkor kapjuk a feltételes eloszlást.
feltételes eloszlása gaussi:
Az (1) és (2) egyenleteket 0-ra rendezve, egyenlővé téve, majd átrendezve a következőt kapjuk:
Ez egy nem-gaussi AR(1) modell az -re felírva.
Állítás: átlaga 0
Biz.: legyen , ekkor, mivel csak -től függ, az pedig egy nulla átlagú gauss:
Állítás: korrelálatlan
Bizonyítás:
, ha
Kiszámolhatjuk és átlagát (az első könnyű, csak az AR modell képletét alkalmazzuk):
Ez a két érték a kurtózis kiszámolásához kellett:
Ha a nevező pozitív, akkor ez mindig nagyobb lesz 3-nál (3 a normál eloszlás kurtózisa), vagyis ez egy vastag farkú (fat tail) eloszlás lesz.
ARCH(1) kiterjesztése ARCH(m)-re
feltételes eloszlása ismét gaussi:
A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell
A legáltalánosabb GARCH(m,r) modell a következő:
Ha megvan a paraméterbecslés (pl: maximum likelihood-dal), akkor jóslást tehetünk a volatilitásra (csak 1 lépésre előre!):
Paraméterbecslés ARCH(1) modellre: maximum likelihood:
az f() függvény az feltételes eloszlása:
A –ln(L) minimuma fogja megadni az és paramétereket.