„Elsőrendű és folytonos fázisátalakulások” változatai közötti eltérés
a (→Folytonos fázisátalakulások jellemzői) |
(→Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői == | == Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői == | ||
| + | Az elsőrendű fázisátalakulásoknál tipikusan fellép valamilyen látens hő a folyamat során, amelyet a rendszer lead, vagy felvesz. Mindeközben azonban a rendszer hőmérséklete állandó. Az ilyen átmeneteket általában két fázis koegzisztenciája jellemzi: az egyik fázis még nem kezdte meg az átalakulást, miközben a másik már befejezte. Termodinamikailag az nyomás, térfogat, szabadenergia stb. folytonosak az átalakulási pontban, de deriváltjaik szakadással, vagy más szingularitással rendelkeznek. | ||
| + | |||
=== Példák === | === Példák === | ||
| − | + | A legfontosabb példák a szilárd-folyadék, folyadék-gáz átmenetek. | |
| + | |||
== Folytonos (másodrendű) fázisátalakulások jellemzői == | == Folytonos (másodrendű) fázisátalakulások jellemzői == | ||
{{MSc záróvizsga}} | {{MSc záróvizsga}} | ||
A lap 2011. június 12., 12:15-kori változata
Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői
Az elsőrendű fázisátalakulásoknál tipikusan fellép valamilyen látens hő a folyamat során, amelyet a rendszer lead, vagy felvesz. Mindeközben azonban a rendszer hőmérséklete állandó. Az ilyen átmeneteket általában két fázis koegzisztenciája jellemzi: az egyik fázis még nem kezdte meg az átalakulást, miközben a másik már befejezte. Termodinamikailag az nyomás, térfogat, szabadenergia stb. folytonosak az átalakulási pontban, de deriváltjaik szakadással, vagy más szingularitással rendelkeznek.
Példák
A legfontosabb példák a szilárd-folyadék, folyadék-gáz átmenetek.
