„Elsőrendű és folytonos fázisátalakulások” változatai közötti eltérés
(→Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői) |
(→Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői) |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
== Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői == | == Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői == | ||
Az elsőrendű fázisátalakulásoknál tipikusan fellép valamilyen látens hő a folyamat során, amelyet a rendszer lead, vagy felvesz. Mindeközben azonban a rendszer hőmérséklete állandó. Az ilyen átmeneteket általában két fázis koegzisztenciája jellemzi: az egyik fázis még nem kezdte meg az átalakulást, miközben a másik már befejezte. Termodinamikailag az nyomás, térfogat, szabadenergia stb. folytonosak az átalakulási pontban, de deriváltjaik szakadással, vagy más szingularitással rendelkeznek. | Az elsőrendű fázisátalakulásoknál tipikusan fellép valamilyen látens hő a folyamat során, amelyet a rendszer lead, vagy felvesz. Mindeközben azonban a rendszer hőmérséklete állandó. Az ilyen átmeneteket általában két fázis koegzisztenciája jellemzi: az egyik fázis még nem kezdte meg az átalakulást, miközben a másik már befejezte. Termodinamikailag az nyomás, térfogat, szabadenergia stb. folytonosak az átalakulási pontban, de deriváltjaik szakadással, vagy más szingularitással rendelkeznek. | ||
| + | |||
| + | Általános esetben, ha van egy állapotegyenletünk, akkor ott lesz fázisátalakulás, ahol az adott fázis instabillá válik. Ennek a feltétele: | ||
| + | |||
| + | :<math>\kappa_T = \frac{1}{V_m} \left. \left( \frac{\partial V_m}{\partial p}\right) \right|_T > 0</math> | ||
| + | |||
| + | ahol <math>\kappa_T</math> az izoterm kompresszibilitás. | ||
=== Példák === | === Példák === | ||
A lap 2011. június 12., 12:31-kori változata
Elsőrendű fázisátalakulások jellemzői
Az elsőrendű fázisátalakulásoknál tipikusan fellép valamilyen látens hő a folyamat során, amelyet a rendszer lead, vagy felvesz. Mindeközben azonban a rendszer hőmérséklete állandó. Az ilyen átmeneteket általában két fázis koegzisztenciája jellemzi: az egyik fázis még nem kezdte meg az átalakulást, miközben a másik már befejezte. Termodinamikailag az nyomás, térfogat, szabadenergia stb. folytonosak az átalakulási pontban, de deriváltjaik szakadással, vagy más szingularitással rendelkeznek.
Általános esetben, ha van egy állapotegyenletünk, akkor ott lesz fázisátalakulás, ahol az adott fázis instabillá válik. Ennek a feltétele:
ahol 
az izoterm kompresszibilitás.
Példák
A legfontosabb példák a szilárd-folyadék, folyadék-gáz átmenetek.
